Herpeszvírus

A herpeszvírusok családjába száznál is több kórokozó tartozik, melyek közül legalább 8 képes megfertőzni az embert, öt ezek közül pedig nagyon gyakori.

A herpeszvírusok közös jellemzője, hogy gyógyíthatatlan betegségeket okoznak, a fertőzés hosszabb ideig lappanghat, majd újra- és újra fellángolhat. A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek szinte minden esetben jellegzetes bőrtünetekkel járnak.

A herpeszvírusokról röviden

A köznyelvben a herpesz általában egy-két betegséget, az ajakherpeszt és a nemi herpeszt jelöli, pedig a herpeszvírusok sokkal több problémát okozhatnak.

A herpeszvírus 1-es típusa a bőrön és nyálkahártyákon jelentkezik, és ajakherpeszt, szájüregi herpeszt okoz. A 2-es típusú vírus a nemi szerveket érinti és nemi herpeszt (herpes genitalis) okoz.

Forrás: Shutterstork.com

---

A herpeszvírusok népes családjába tartozó kórokozók állatokat és embereket egyaránt képesek megfertőzni. A herpeszvírusok a DNS-vírusok közé tartoznak, méretük relatív nagy, 120 és 260 nm (nanométer) közötti. Az emberre veszélyes 8 herpeszvírust három nagyobb csoportba oszthatjuk, a leggyakoribb fertőzéseket (pl. az ajakherpeszt, illetve a nemi szervi herpeszt okozó vírusokat) az első csoportban, az Alphaherpesvirinae alcsoportban találjuk. A fertőzés továbbadásához általában szoros testi kontaktus kell, mert a vírusok rövid ideig „maradnak életben” a gazdaszervezet nélkül a környezetben. Ez alól a bárányhimlőt okozó Varicella zoster virus a kivétel, ez ugyanis cseppfertőzéssel is terjed.

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen tényezők miatt újulhat ki rendszeresen az ajakherpesze

A herpeszvírusok jellegzetességei közé tartozik, hogy aki egyszer megfertőződik velük, a élete végéig fertőzöttnek, hordozónak tekinthető. A vírusok ugyanis több módszerrel is képesek „kicselezni”, megtéveszteni az immunrendszert. Ez a jellemző az oka annak, hogy a herpeszvírusok okozta betegségek időről időre kiújulhatnak, fellángolhatnak. Bizonyos vírusok esetén csak egy-két ilyen fellángolásra kell számítani életünk során, más esetben viszont akár évente többször is kialakulhat valakinél a herpeszvírusokkal összefüggő betegség.

A vírusok reaktiválódása, a probléma kiújulása történhet spontán, de összefügghet valamilyen kiváltó okkal is. Jellemző például, hogy az ajakherpesz valakinél a menstruációs ciklus bizonyos szakaszában, stresszes időszakban vagy lázas betegség idején újul ki. A betegség fellángolása, illetve a fertőződés is nagyobb eséllyel következik be legyengült immunrendszerű embereknél.

Szintén több herpeszvírusra jellemző, hogy akkor is képes fertőzni, amikor a hordozó tünetmentes, sőt a szakemberek szerint sokkal nagyobb valószínűséggel adjuk át másoknak a vírust a lappangó időszakban, mint amikor tüneteket mutat a fertőzés.

Emberre veszélyes herpeszvírusok

• HSV-1 (HHV-1): a Herpes simplex virus-1 elsősorban a nyálkahártya sejtjeit támadja meg. Általában ez a fertőzés áll az ajkakon, arcon megjelenő herpesz kialakulása mögött. Közvetlen kontaktus útján terjed.
• HSV-2 (HHV-2): a Herpes simplex virus-2 szintén a nyálkahártya sejtjeit támadja. A legtöbb nemi szervi herpesz kialakulásáért ez a vírus a felelős. Közvetlen kontaktus, így szexuális együttlét útján terjed.
• Varicella zoster virus (VZV, HHV-3): a VCV az okozója a bárányhimlőnek és az övsömörnek. Közvetlen kapcsolat útján terjed, de a légutakon keresztül is fertőzhet.
• Cytomegalovirus (HHV-5): a herpeszvírus ezen altípusa a Pfeiffer-féle mirigylázhoz (mononucleosis infectiosához) hasonló tüneteket, illetve szemproblémákat okozhat. Fertőzött nyállal, vizelettel, vérrel, anyatejjel terjedhet.
• HHV-6 és HHV-7: a Humán betaherpes virus-6 és -7 gyakran együtt okoznak problémákat, általában kiütésekkel, lázzal, légúti tünetekkel, hányással vagy hasmenéssel együtt járó betegségeket.
• Epstein-Barr virus (HHV-4): a Humán gammaherpesvirus-4 többek között a B-limfocitákat támadja. Számos betegség kialakulásában szerepet játszik, melyek súlyossága széles skálán mozog. Az Epstein-Barr virus összefüggésbe hozható szúnyogcsípésre való allergiával, a mononucleosis infectiosával („csókbetegséggel”), de bizonyos daganatos betegségekkel is.
• Kaposi-szarkómával összefüggő herpeszvírus (HHV-8): A Humán gammaherpesvirus-8 az egyike a jelenleg ismert onkovírusoknak, vagyis olyan vírusoknak, melyek daganatos betegséget, ez esetben Kaposi-szarkómát, illetve limfómát okoznak. A fertőzés valószínűleg közeli kapcsolattal, szexuális együttléttel terjed.

Bizonyos körülmények hatására, amikor az immunvédekezés legyengül, a vírus aktiválódik, és a fertőzés visszatér.

Forrás: Shutterstork.com

---

A herpeszvírusok az emberen kívül számos állatfajt megfertőzhetnek, a sertésektől és szarvasmarháktól a madarakon és rágcsálókon át a majmokig. Ezek közül a makákókat érintő Herpes-B vírus (Macacine herpesvirus-1) fertőzheti meg az embert is, és megfelelő kezelés hiányában akár halálos betegséget is okozhat. Ez azonban rendkívül ritka, az ismert esetek száma 100 alatt van. A fertőzött makákókkal való közvetlen, szoros kapcsolatra van hozzá szükség: a vírus a fertőzött állat harapásával, karmolásával, az állat testnedveinek szembe, szájba kerülésével juthat be a szervezetbe, de erre is minimális az esély.

Epidemiológia

A herpeszvírusok rendkívül elterjedtek, bizonyos herpeszvírusokat (pl. az ajakherpeszt vagy a bárányhimlőt okozó vírusokat) a felnőtt lakosság 80-90 százaléka hordozza. Más vírusok esetében jóval ritkább a fertőzöttek aránya, alig 3-4 százalék. A herpeszvírusok nemtől és életkortól függetlenül bárkit megfertőzhetnek.

A herpeszvírusokra jellemző, hogy tünetek nélkül is képesek fertőzni, és hosszú ideig lappanghatnak a szervezetben anélkül, hogy betegséget okoznának. Így akár az is előfordulhat, hogy valaki úgy hordozza és terjeszti valamelyik herpeszvírust, hogy ő maga soha nem tapasztalt magán tüneteket. A becslések szerint a világ lakosságának nagyobb részére igaz lehet ez, a népesség egyharmadának volt már legalább egyszer tünetekkel járó, herpeszvírussal összefüggő betegsége.

A herpeszvírusokkal való fertőződés rizikófaktorai

A herpesz gyakorisága, elterjedtsége és fertőzőképessége miatt nagy az esélye, hogy valaki már gyermekkorában találkozik ezekkel a kórokozókkal. A fertőződésnek, később a vírusok reaktiválódásának, a betegségek kiújulásának, illetve a tünetek súlyosságának nagyobb a rizikója a legyengült immunrendszerű, immunszupresszált vagy krónikus betegségben szenvedő páciensek esetében.

Herpesz: fertőződés, lappangás, kiújulás

A herpeszvírusok általában közvetlen kontaktussal terjednek, így fertőzött nyállal vagy szexuális úton. Előfordulhat, hogy a fertőzött anya adja át a vírust a magzatnak vagy az újszülöttnek. Feljegyzések szerint bizonyos herpeszvírusok szervtranszplantáció vagy vérátömlesztés útján is a szervezetbe kerülhetnek (erre azonban rendkívül kicsi az esély). A bárányhimlőt és övsömört okozó VZV a légutakon keresztül jut be a szervezetbe. A vírusok legtöbbje nem képes néhány óránál tovább fertőzőképes maradni gazdaszervezet nélkül.

A vírus aktiválódását az immunitás csökkenése, lázas állapot, antibiotikum szedése, menses, stressz, fizikai megterhelés váltja ki általában.

Forrás: Shutterstork.com

---

A leggyakoribb, HSV-1 és HSV-2 vírusok és az emberi szervezet közötti interakció jellegzetes lépésekre bontható. Az elsődleges fertőződés idején a szervezet korábban még nem találkozott a vírussal, a szervezetben nem mutathatók ki antitestek. A látencia, vagyis a lappangás időszakában a vírus tünetekkel járó betegséget nem okoz, de megtalálható a szervezetben. A reaktiváció, vagyis kiújulás időszakában a vírus aktiválódik, képes tovább fertőzni, illetve tünetekkel járó betegséget is okozhat. Fontos megjegyezni, hogy bármely szakasz lehet tünetekkel járó, de tünetmentes is!

A herpesz okozta tünetek és betegségek

A herpeszvírus okozta fertőzések tünetei természetesen attól függnek, mely vírussal fertőződtünk meg, mely testrész az érintett, és milyen betegség alakult ki a fertőzés után. A herpeszvírusok nagyon sokféle betegséget okozhatnak, többek között:

• ajakherpeszt
• nemi szervi herpeszt
• herpeszes bőrgyulladást
• szőrtüszőgyulladást (ritkábban)
• bárányhimlőt
• övsömört
• mononukleózist
• májgyulladást, vesegyulladást
• szájüregi gyulladásokat
• agyvelőgyulladást
• Kaposi-szarkómát

A fertőződés nagyon gyakran tünetmentes vagy minimális, enyhe tünetekkel jár, más esetekben bőrtüneteket, lázat, általános gyengeséget okoz. A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek általában súlyosabbak a legyengült immunrendszerű embereknél, a transzplantáltaknál, HIV-fertőzötteknél.

A herpeszvírusok okozta betegségek diagnosztizálása

A leggyakoribb, herpeszvírussal összefüggő betegségek (ajakherpesz, nemi herpesz, bárányhimlő, övsömör) diagnosztizálása a jellegzetes klinikai tünetek alapján történik, ezt általában a családorvos, háziorvos, gyerekorvos is azonnal képes megállapítani. Egyéb esetekben laboratóriumi vizsgálatok lehetnek szükségesek a fertőzést okozó herpeszvírus pontos meghatározásához. (Atípusos betegség esetén, ha más diagnosztikus eljárás nem vezet eredményre, szóba jöhet a bőrbiopszia is.)

A herpesz a jellegzetes lefolyású hólyagképződés mellett súlyos általános tünetekkel, magas lázzal, rossz általános állapottal is járhat.

Forrás: Shutterstork.com

---

Orvosnál a herpesz okozta betegségekkel

A legtöbbször a látványos bőrtünetek megjelenését követően, esetleg fertőződés gyanúja esetén fordulunk orvoshoz. Segíthetjük a pontos diagnózis megállapítását, ha feljegyezzük és az orvosnak elmondjuk:

• Volt-e már hasonló bőrtünetekkel (esetleg bőrpír) járó betegségünk?
• Szoros kapcsolatba kerültünk vagy kerülhettünk olyan személlyel, akinél aktív a herpeszfertőzés (tünetekkel járó szakaszban van)?
• Szoros kapcsolatba kerültünk vagy kerülhettünk olyan személlyel, akit herpeszfertőzés miatt kialakult betegséggel kezelnek, még akkor is, ha nem mutat tüneteket?
• Van-e jelenleg, volt-e az elmúlt 1 hétben lázas betegségünk?

A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek szövődményei

A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek csak ritkán halálosak, időnként súlyos, nehezen gyógyuló szövődményeket okozhatnak. Ezek között találhatjuk az idegrendszeri zavarokat és neuralgiát, az agyhártya- és agyvelőgyulladást, a májgyulladást, a limfómát. A súlyos szövődmények azonban szerencsére ritkák.

A herpesz okozta fertőzések kezelése

Jelenleg nincs olyan gyógyszer, mely teljesen meggyógyítaná a herpeszvírus-fertőzéseket, vagyis kiirtaná a vírust a szervezetből. Ha egyszer megfertőződik valaki, akkor a vírus egész életében jelen lesz a szervezetében. Ez azonban nem jár együtt automatikusan azzal, hogy újra és újra fellángoljon a betegség, előfordulhat (mint a bárányhimlő és az övsömör esetében), hogy csak egyszer betegszik meg valaki.

A herpeszellenes kenőcsök csupán a panaszokon enyhítenek, de magát a fertőzést nem gyógyítják.

Forrás: Shutterstork.com

---

A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek terápiája vagy a tünetek elviselhetőbbé tételét célozza, vagy a vírusok szaporodását gátolja, lassítja, ezzel pedig a betegség súlyosságát enyhíti. Az antivirális szerek lehetnek szájon át szedhető, szisztémás gyógyszerek, vagy pedig helyi hatású krémek, kenőcsök.

A herpeszvírusok okozta fertőzések megelőzése

A herpeszvírusok közül a VCV ellen létezik védőoltás, ám ez sem előzi meg tökéletesen a fertőződést, mindössze a bárányhimlő rizikóját és a betegség súlyosságát csökkenti. A bárányhimlő elleni oltást kisgyermekeknek javasolják, néhány éve pedig elérhető az idősebb, 50 év feletti korosztály számára kifejlesztett védőoltás is, melynek célja az övsömör és a PHN (posztherpeszes neuralgia) megelőzése.

Kapcsolódó cikk

Nemi herpesz és chlamydia: így ismerheti fel a tünetek alapján

Bizonyos esetekben (például transzplantált betegeknél), ha nagy a fertőződés rizikója, alapos mérlegelést követően antivirális megelőző terápiát is javasolhat a kezelőorvos. Ilyenkor elsősorban a tünetek súlyosságának mérséklése, a vírusok reaktiválódásának megakadályozása a cél. Mivel a herpeszvírusok szoros kontaktussal, többek között szexuális úton terjednek, a gumi óvszer használata csökkentheti a fertőződés esélyét.

Gyakran ismételt kérdések a herpeszről

Mi az a herpesz?

A herpesz a Herpes simplex vírusokra (HSV‑1 és HSV‑2) utaló fertőzés. A HSV‑1 általában a száj körül okoz elváltozásokat (ún. “cold sore”), míg a HSV‑2 főként nemi szerveken jelentkezik. Mindkét vírus egyszer elkapva élethosszig tartóan megmarad a szervezetben

Hogyan terjed?

Elsődlegesen közvetlen bőr‑bőr vagy nyálkahártya‑kontaktus útján — akár tünetmentes időszakban is, amit aszimptomatikus ürítésnek hívunk. Még tünetek nélkül is fertőzhetünk, ez a terjedés egyik fő oka.

Milyen tünetei vannak?

A száj körül apró, égő vagy viszkető hólyagocskák jelennek meg, amelyek néhány nap alatt pörkösödnek. A nemi herpesz fájdalmas hólyagokkal, fekélyekkel, viszketéssel, duzzadt nyirokcsomókkal járhat, és láz is kísérheti

A herpesz vírus okozhat aftát is?

Nem, az aftát nem a herpesz vírus okozza, bár mindkettő fájdalmas, száj körüli vagy szájüregi elváltozás, eltérő ok, kinézet és kezelés jellemzi őket. Az ajakherpeszt a Herpes simplex vírus (HSV-1) okozza, fertőző, és gyakran az ajkak szélén, hólyag formájában jelentkezik. Az afta ezzel szemben nem vírusos, hanem immunológiai vagy ismeretlen eredetű, és a szájnyálkahártyán belül, leggyakrabban a nyelven, belső ajkakon vagy szájfenéken jelenik meg, fehér-sárgás közepű, vörös szélű, sekély fekély formájában.

Mi a különbség a HSV-1 és a HSV-2 között?

A HSV-1 leggyakrabban az ajkak és a száj környékén okoz hólyagos elváltozásokat („ajakherpesz”), míg a HSV-2 többnyire nemi szerveken jelenik meg. Mindkét vírus képes bármelyik testtájékot megfertőzni, így orális szex útján a HSV-1 is okozhat nemi herpeszt.

Hogyan állapítja meg az orvos, hogy herpeszről van szó?

A tipikus tünetek alapján sokszor szabad szemmel is diagnosztizálható, de biztos eredményt a PCR-vizsgálat vagy vírus-kultúra ad. Vérvizsgálattal a vírus elleni antitestek is kimutathatók.

Gyógyítható-e a herpesz?

Nem, a vírus a szervezetben marad, és időnként újra aktiválódhat. Az antivirális gyógyszerek azonban lerövidítik a tünetek idejét, enyhítik a panaszokat, és csökkentik a kiújulások gyakoriságát. Aktív tünetek idején kerülni kell az intim érintkezést, célszerű óvszert vagy dental damet használni, és a napi szuppresszív antivirális kezelés is jelentősen mérsékli a kockázatot.

Mit tegyek, ha kiderül, hogy herpeszem van?

Fontos az orvosi kontroll és a kezelés megkezdése. Érdemes őszintén beszélni a partnerrel, figyelni a kiújulásra utaló jelekre, és nem szégyellni segítséget kérni. A herpesz nem jelenti azt, hogy ne élhetne teljes értékű életet – a megfelelő odafigyeléssel a tünetek kordában tarthatók

A herpesz könnyen összetéveszthető a herpanginával?

Igen, a herpesz (herpes simplex vírus 1, HSV-1) okozta szájüregi fertőzés könnyen összetéveszthető a herpanginával, különösen gyermekeknél. Mindkét betegséghez láz, torokfájás és a szájban megjelenő apró hólyagok vagy fekélyek társulhatnak. A fő különbség a hólyagok elhelyezkedésében és megjelenési mintázatában van: a herpanginában általában a szájpadon és a garat hátsó részén jelennek meg a hólyagok, míg a herpeszes fertőzés gyakran az ajkakon, a fogínyen és a szájüreg elülső részén is jelentkezik.

A herpesz okozza a herpeszes ujjgyulladást is?

Igen, a herpeszes ujjgyulladást mindig a herpeszvírus okozza, leggyakrabban a HSV-1 (ajakherpesz) vagy ritkábban a HSV-2 (genitális herpesz). A fertőzés akkor alakul ki, amikor a vírus a bőr kisebb sérülésein vagy a körömágyon keresztül jut be az ujjba. A betegség jellemzően fájdalmas, vörös, duzzadt hólyagocskákkal jár, és kísérheti nyirokcsomó-duzzanat vagy láz is.

A herpesz okozza a herpeszes száj- és ínygyulladást is?

Igen, a herpeszes száj- és ínygyulladást is a herpeszvírus okozza, leggyakrabban a HSV-1 (herpes simplex vírus 1-es típusa). Ez a fertőzés általában kisgyermekeknél vagy fiatal felnőtteknél jelentkezik először, amikor a szervezet először találkozik a vírussal. A betegség során fájdalmas hólyagok és sebek jelennek meg a szájnyálkahártyán, az ínyen, néha az ajkakon is, és gyakran kíséri láz, nyálfolyás, nyelési nehézség és nyirokcsomó-duzzanat.

Felhasznált források:

• Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly
• Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser
• Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci