Másodlagos terhességi toxémia tünetei, vizsgálata és kezelése

A másodlagos (rárakódásos) terhességi toxémia egy olyan súlyos, a 20. hét után jelentkező állapot, ahol a magas vérnyomás, fehérjevizelés és vizenyő (ödéma) tünetei már meglévő anyai betegségre – például vesebetegségre, magas vérnyomásra vagy cukorbetegségre – rakódnak rá.

A másodlagos terhességi toxémia azonosak az elsődleges terhességi toxémia tüneteivel:

• Magas vérnyomás
• Fehérjevizelés.
• Egésztest vizenyő.
• Súlyosbodó lepényelégtelenség.

Az elsőgleges toxémiától a tünetek súlyosságában, a kiváltó okokban, a betegség prognózisában és ismétlődési kockázatában különbözik. A másodlagos toxémia alaplényege viszont azonos: a lepény sérülése és a lepénykeringés szabályozásáért felelős prosztaglandinok egyensúlyának felborulása.

A terhességi toxémia, másodlagos tünetei

A tünetek már korán jelentkeznek, nagyon gyorsan súlyosbodnak, akár a terhesség első felében is megjelenhetnek. A másodlagos toxémia a következő terhességekben egyre súlyosabb formában és 100% valószínűséggel megjelenik. Másodlagos toxémia esetén a gyermekvállalás nagyon kockázatos, az anyai alapbetegség rosszabbodását és az anyai életkilátásokat is rontja.

A terhességi toxémia, másodlagos esetleges komplikációi

Legfontosabb szövődmények:

• Lepényelégtelenség, magzati elhalás.
• Méhen belüli magzati sorvadás.
• Idő előtti lepényleválás.
• Az anya epilepsziaszerű görcsrohama (eklampszia).
• Oxigénhiányos magzati agykárosodás ("cerebral palsy szindróma").
• Az anyai alapbetegség súlyosbodása.

A terhességi toxémia, másodlagos kiváltó okai

• Idült vesebetegség.
• Magasvérnyomás-betegség.
• Cukorbaj.
• Ritkábban egyén szisztémás érbetegség.

Mit tehet Ön terhességi toxémia, másodlagos esetén

Bármilyen idült betegség esetén, a tervezett terhesség előtt, kérje ki genetikai tanácsadó szakorvos véleményét.

Mit tehet az orvos terhességi toxémia, másodlagos esetén

• Az orvos szigorú ágynyugalmat, magas vérnyomás elleni kezelést rendel.
• Rendszeresen megfigyeli a magzat fejlődését (ultrahang segítségével) és a lepény keringését (kardiotokográfiával).
• Amennyiben a magzatnál vészhelyzet alakulna ki, a terhességet be kell fejezni.
• Másodlagos terhességi toxémia eseteinek többségében ez koraszülést és méhen belüli sorvadást is jelent, ezért a terhesség befejezése legtöbbször császármetszéssel történik.

A terhességi toxémia, másodlagos megelőzése

Elsődleges toxémia után minden esetben részletes belgyógyászati kivizsgálás javasolt. A toxémia elsődlegességét csak egészséges anya esetén lehet kimondani.

A másodlagos terhességi toxémia – amelyet a nemzetközi szakirodalom gyakran szuperponált preeclampsiának nevez – ma már jól ismert, ugyanakkor továbbra is az egyik legnagyobb kockázatot jelentő szövődmény a várandósság során. A már fennálló krónikus magasvérnyomás-betegség vagy vesekárosodás talaján kialakuló állapot súlyosabb lefolyású lehet, mint az elsődleges forma.

A háttérben egy komplex, az egész szervezetet érintő érkárosodási folyamat áll. A lepény ereiben kialakuló működészavar miatt az anya szervezetében gyulladásos és érfal-átépülési folyamatok indulnak el. A kóros lepényi érfejlődés következtében olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek az anyai érrendszerben általános érszűkületet, vérnyomás-emelkedést és fokozott érfal-áteresztőképességet okoznak. Ez magyarázza az ödémaképződést, a fehérjevizelést és a több szervet érintő érintettséget.

Másodlagos toxémia esetén a korai felismerés életet menthet

A magas vérnyomás nem mindig jár panasszal, ezért a rendszeres otthoni vérnyomásmérés kiemelt jelentőségű. A 140/90 Hgmm feletti érték már figyelmet igényel, 160/110 Hgmm felett pedig sürgős orvosi beavatkozás szükséges.

A fehérjevizelés kimutatása rendszerint vizeletcsíkkal történik, de pontos mennyiségi meghatározás 24 órás gyűjtött vizeletből adható. Vesebetegségben szenvedő kismamák esetében különösen nehéz lehet megkülönböztetni az alapbetegség romlását a ráépülő toxémiától, ezért ilyenkor nefrológus bevonása is indokolt.

A HELLP-szindróma veszélye

Másodlagos toxémia talaján gyakrabban alakulhat ki az úgynevezett HELLP-szindróma, amely a vörösvértestek szétesésével (hemolízis), emelkedett májenzimértékekkel és alacsony vérlemezkeszámmal jár. Ez az állapot gyors beavatkozást igényel, mert májrepedéshez, vérzékenységhez és életveszélyes állapothoz vezethet. A HELLP-szindróma az esetek mintegy 0,5–0,9%-ában fordul elő, de a súlyos preeclampsiás esetek 10–20%-ában jelen lehet.

Magzati következmények – több mint alacsony születési súly

A lepényelégtelenség miatt a magzat oxigén- és tápanyagellátása romlik. Ez nem csupán alacsony születési súlyt eredményezhet, hanem hosszabb távon is befolyásolhatja az anyagcsere-programozást. A méhen belüli növekedési visszamaradás későbbi életkorban fokozott kardiovaszkuláris és anyagcsere-kockázattal járhat. Ezért a magzat rendszeres ultrahangos növekedéskövetése és Doppler-vizsgálata alapvető.

A koraszülés szintén gyakori következmény. A 34. hét előtti szülés esetén a neonatológiai ellátás kulcsfontosságú. A korszerű újszülött-intenzív osztályok jelentősen javították a túlélési esélyeket, de a koraszülöttség hosszú távú neurológiai következményei továbbra is kihívást jelentenek.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Talán kevesebb szó esik róla, de a terhességi toxémia – különösen a másodlagos forma – nem csupán a várandósság idejére korlátozódó probléma. Azoknál a nőknél, akiknél preeclampsia alakult ki, kétszeresére nő a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Ez azt jelenti, hogy a szülést követően is indokolt a rendszeres belgyógyászati kontroll, vérnyomás-ellenőrzés és életmód-optimalizálás.

Gyógyszeres kezelés – mit szabad és mit nem?

A várandósság alatt alkalmazható vérnyomáscsökkentők köre korlátozott. A metildopa, a labetalol és bizonyos kalciumcsatorna-blokkolók alkalmazhatók biztonsággal. ACE-gátlók és angiotenzinreceptor-blokkolók viszont ellenjavalltak, mert magzati vesekárosodást okozhatnak.

Az alacsony dózisú aszpirin profilaktikus alkalmazása bizonyos magas kockázatú csoportokban – például krónikus hipertóniában vagy cukorbetegségben – csökkentheti a preeclampsia kialakulásának esélyét. Az USPSTF ajánlásaszerint a 12–28. hét között elkezdett, napi 75–150 mg aszpirin mérsékelheti a súlyos szövődmények előfordulását. Természetesen ezt kizárólag kezelőorvosa javaslatára szabad alkalmazni.

Életmód és monitorozás

Bár a toxémia kialakulását nem lehet teljes biztonsággal megelőzni, a megfelelő testsúly, a kiegyensúlyozott sóbevitel és a rendszeres, de kíméletes mozgás hozzájárulhat a vérnyomás stabilizálásához. A WHO ajánlása szerint a túlzott sófogyasztás kerülése, valamint a feldolgozott élelmiszerek visszaszorítása segíthet a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésében.

Fontos, hogy Ön figyeljen a figyelmeztető jelekre: erős fejfájás, látászavar (villogó fények, homályos látás), jobb bordaív alatti fájdalom, hirtelen testsúlynövekedés, csökkent magzatmozgás – ezek azonnali orvosi vizsgálatot igényelnek.

Pszichés teher és támogatás

Nem szabad megfeledkezni a lelki oldalról sem. A veszélyeztetett terhesség diagnózisa komoly szorongást okozhat. A pszichológiai támogatás és a családi háttér szerepe ilyenkor felbecsülhetetlen. A kutatások szerint a krónikus stressz önmagában is ronthatja a vérnyomáskontrollt, így a relaxációs technikák és a támogató közeg valódi fiziológiai előnyökkel járhatnak.

Szülés utáni időszak

A toxémia tünetei a szülés után általában enyhülnek, de akár 6 hétig is fennállhatnak. A postpartum időszakban jelentkező magas vérnyomás vagy görcsroham sürgősségi állapot. A rendszeres kontrollvizsgálat, laborparaméter-ellenőrzés és a vérnyomás beállítása elengedhetetlen.

Összegezeve

Összességében a másodlagos terhességi toxémia komoly, de megfelelő gondozással kontrollálható állapot. A kulcs a terhesség előtti alapos kivizsgálás, a multidiszciplináris – nőgyógyász, belgyógyász, nefrológus, diabetológus – együttműködés, valamint az Ön aktív részvétele a monitorozásban. A modern orvostudomány eszköztára jelentősen javította az anyai és magzati túlélési esélyeket, de az időben történő felismerés továbbra is a legfontosabb tényező.

Felhasznált források:

• American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG): Gestational Hypertension and Preeclampsia – Practice Bulletin
• World Health Organization (WHO): WHO recommendations for prevention and treatment of pre-eclampsia and eclampsia
• U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF): Low-Dose Aspirin Use for the Prevention of Preeclampsia
• National Library of Medicine – StatPearls: Preeclampsia

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!