Amikor arra gyanakszunk, hogy valaki nem mond igazat, gyakran az apró gesztusaiból próbálunk következtetni, csakhogy a hazugság felismerése jóval bonyolultabb, mint azt gondolnánk, és a legárulkodóbb jelek nem feltétlenül azok, amelyekre elsőként figyelünk.
Azt gondolja, egy félrenézés, egy ideges kézmozdulat vagy a túl hosszú szemkontaktus elárulja a hazugságot? A téma szakértői szerint ezekből meglepően keveset lehet megtudni – van azonban néhány módszer, amellyel jóval könnyebb lehet kiszúrni a kitalált történetek gyenge pontjait.
Szemtől szemben kedves, egyetért önnel, támogatásáról biztosítja, mégis rendszeresen az az érzése, hogy valami nincs rendben? Előfordulhat, hogy valaki egészen más véleményt fogalmaz meg önről a társaságban, amikor nincs jelen. Ezt azonban általában nem egyetlen elszólás leplezi le: sokkal inkább apró ellentmondások, megváltozó viselkedés és ismétlődő helyzetek adhatnak okot a gyanúra.
Persze ne egyetlen mondat alapján vonjon le következtetéseket - sokkal többet elárul az, hogyan viselkedik valaki hosszabb időn keresztül, és mennyire maradnak következetesek a szavai és a tettei.
Sokan úgy gondolják, hogy a hazugság könnyen leleplezhető: elég figyelni a szemmozgást vagy a testbeszédet. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.
Ha megtanulunk figyelni ezekre az apró „elszólásokra”, könnyebben észrevehetjük, ha valami nincs összhangban – még akkor is, ha a szavak elsőre meggyőzőnek tűnnek.
Van pár jól ismert szófordulatai annak, ha valaki hazudik.
A testbeszéd mindent elárul, a szemkontaktus meg pláne: ezt jelenti, ha valaki nem néz a szemünkbe beszéd közben.