A vesebetegség sokáig szinte észrevétlen maradhat, ezért különösen fontosak lehetnek azok a változások, amelyek mégis felhívják rá a figyelmet. Ilyen lehet a tartósan habzó vizelet, a vér megjelenése, a vizelet mennyiségének megváltozása vagy bizonyos esetekben a szokatlan elszíneződés. Ezek egyike sem bizonyít önmagában vesebetegséget, de ha a változás tartós vagy visszatér, érdemes kivizsgáltatni.
A nő éveken keresztül tapasztalt bélműködési problémákat, hasi panaszokat és testsúlyingadozást, de fiatal és sportos volt, ezért nem gondolta, hogy komoly betegség állhat a háttérben. Három hónappal kislánya születése után, mindössze 25 évesen derült ki, hogy vastagbélrákja van – a további vizsgálatok pedig már 4. stádiumú betegséget igazoltak.
A 45 éves nő rendszeresen sportolt, odafigyelt az étkezésére, és semmilyen feltűnő tünete nem volt. Amikor elment élete első vastagbélrákszűrésére, nem számított rossz eredményre – a vizsgálaton azonban daganatot találtak.
A fiatal nő köhögése nem akart elmúlni, később pedig egy duzzanatot is észrevett a nyakán. Eleinte hörghurutra gyanakodott, a vizsgálatok azonban egészen más okot tártak fel: Hodgkin-limfómát diagnosztizáltak nála.
Azt hitte, endometriózisa van, végül egy ritka rák miatt kilenc szervét eltávolították.
Kutyáknál jóval nehezebb észrevenni azt, ha rákkal küzdenek.
A depresszió és a krónikus testi betegségek kapcsolata jóval összetettebb annál, mint hogy egy tartós betegség miatt valaki érthető módon rosszabbul érzi magát. A két probléma kölcsönösen hathat egymásra: bizonyos krónikus betegségek növelhetik a depresszió kialakulásának kockázatát, a depresszió pedig megnehezítheti az alapbetegség kezelését, és ronthatja az életminőséget.
Mi történik, ha egy immunsejt egyszerre két, hagyományosan ellentétes hatású jelzést kap? Az új magyar felfedezés közelebb vihet annak megértéséhez, hogyan alkalmazkodnak ezek az immunsejtek például a gyulladásos betegségekre és a daganatokra jellemző összetett mikrokörnyezethez.