A tünetek attól is függnek, hogy az elváltozás az agy melyik részén helyezkedik el – ráadásul egy lassan növekvő daganat kezdetben egészen enyhe panaszokat okozhat.
- Az agydaganat tünetei sokfélék lehetnek, például gyakori fejfájás, látászavarok, feledékenység vagy személyiségváltozás.
- A jelek attól függenek, hogy a daganat az agy melyik részén található és milyen gyorsan növekszik.
- Fejfájás mellett hányinger, hányás, epilepsziás roham, mozgás- és érzékelési zavarok, illetve beszéd- vagy hallásproblémák is kialakulhatnak.
- Nem minden agydaganat rosszindulatú, de a jóindulatú daganatok is okozhatnak súlyos tüneteket, ha nyomást gyakorolnak az agyra.
- Az új, tartós vagy romló tünetek, illetve több neurológiai panasz együttes jelentkezése esetén orvosi kivizsgálás javasolt, hirtelen tüneteknél sürgős ellátás szükséges.
Az agydaganatról sokaknak elsősorban az erős fejfájás jut eszébe. Valóban ez az egyik gyakori tünet, de korántsem az egyetlen, és nem mindenkinél ez jelenik meg először. Az agydaganatok tünetei rendkívül változatosak lehetnek, mivel nagyban függnek attól, hogy a daganat hol helyezkedik el, mekkora, és milyen gyorsan növekszik.
Az agydaganat kifejezés ráadásul többféle elváltozást takar. A daganat kiindulhat magából az agyból vagy az agy közelében lévő szövetekből – ezeket elsődleges agydaganatoknak nevezik. Más esetekben egy, a test más részén kialakult rosszindulatú daganat terjed át az agyra, ekkor áttétes vagy másodlagos agydaganatról beszélünk.
Nem minden agydaganat rosszindulatú. A jóindulatú daganatok általában lassabban növekednek, de az agy zárt térben helyezkedik el, ezért egy nem rosszindulatú elváltozás is okozhat komoly tüneteket, ha nyomást gyakorol az agy fontos területeire.
A fejfájás megváltozása lehet az egyik figyelmeztető jel
A fejfájás az agydaganatok egyik gyakori tünete, de fontos rögtön leszögezni: a fejfájások túlnyomó többsége mögött nem agydaganat áll.
Inkább az kelthet figyelmet, ha valakinek új típusú fejfájása jelentkezik, vagy a korábban már ismert fejfájásának jellege megváltozik. A fájdalom egyre gyakrabban jelentkezhet, illetve fokozatosan súlyosabbá válhat.
Agydaganat esetén előfordulhat, hogy a fejfájás reggel, ébredéskor erősebb. Egyeseket a fájdalom álmukból is felébreszthet. Köhögés vagy erőlködés szintén fokozhatja a panaszt.
A daganat növekedése ugyanis nyomást gyakorolhat a környező szövetekre, illetve agyi duzzanatot idézhet elő, ami növeli a koponyán belüli nyomást.
Ugyanakkor nincs egyetlen olyan jellegzetes „agydaganatos fejfájás”, amelynek alapján biztosan meg lehetne állapítani a betegséget. A fájdalom akár tenziós fejfájásra vagy migrénre is hasonlíthat.
Hányinger és hányás is társulhat hozzá
A fejfájás mellett hányinger és hányás is jelentkezhet. Ez különösen akkor lehet figyelemfelkeltő, ha nincs egyértelmű emésztőrendszeri magyarázata, visszatérően jelentkezik, illetve más neurológiai panaszokkal társul.
A reggel jelentkező fejfájás és hányinger összefügghet a koponyán belüli nyomás növekedésével.
Természetesen a hányinger és a hányás rendkívül gyakori tünet, amelynek az agydaganatnál sokkal gyakoribb okai vannak. Önmagában tehát ez sem utal agydaganatra.
Megváltozhat a látása
A látás megváltozása már kevésbé kézenfekvő tünet, pedig bizonyos agydaganatok esetében korai panasz lehet.
Homályos látás, kettős látás vagy a perifériás, vagyis oldalsó látótér beszűkülése egyaránt előfordulhat. Egyes esetekben látásvesztés is kialakulhat.
Hogy pontosan milyen látászavar jelentkezik, az attól is függ, hol található a daganat. Az agy hátsó részében található nyakszirti lebeny például a látás feldolgozásában játszik alapvető szerepet, ezért az itt növekvő daganat látászavart okozhat.
A látóidegekhez vagy azok kereszteződéséhez közel kialakuló daganatok ugyancsak befolyásolhatják a látást.
Az újonnan jelentkező látászavar természetesen számos szemészeti és neurológiai állapot tünete lehet, ezért az okát vizsgálattal kell tisztázni.
A személyiség megváltozása is lehet korai tünet
Az agydaganat egyik különösebb és kevésbé ismert jele lehet, ha valakinek észrevehetően megváltozik a személyisége vagy a viselkedése.
Ez különösen a homloklebenyt érintő daganatok esetén fordulhat elő. A homloklebeny többek között a gondolkodásban és a viselkedés szabályozásában is szerepet játszik.
Az érintett feledékenyebbé válhat, elveszítheti érdeklődését olyan tevékenységek iránt, amelyeket korábban szeretett, vagy másként kezdhet viselkedni. Előfordulhat ingerlékenység, hangulatváltozás vagy a megszokott viselkedéstől való feltűnő eltérés is.
Éppen ezért megtörténhet, hogy nem maga az érintett figyel fel elsőként a változásra, hanem a családtagjai vagy a hozzá közel állók érzik úgy, hogy „nem olyan, mint korábban”.
Egy személyiség- vagy hangulatváltozás természetesen önmagában nem jelenti azt, hogy agydaganat alakult ki. Ha azonban feltűnő, tartós, fokozódik, vagy más neurológiai tünetekkel együtt jelenik meg, kivizsgálást indokolhat.
A feledékenység és a koncentrációs nehézség is figyelmeztethet
Nemcsak a viselkedés, hanem a gondolkodás is megváltozhat.
Memóriaproblémák, zavartság és a hétköznapi dolgok megértésének nehézsége egyaránt előfordulhat. Valakinek problémát okozhat egyszerű utasítások követése, nehezebben koncentrálhat, vagy feltűnően feledékennyé válhat.
Bizonyos daganatoknál a döntéshozatal is nehezebbé válhat.
A halántéklebeny területén kialakuló daganatok például memóriazavarokat okozhatnak. Ez az agyterület az érzékelés feldolgozásában is részt vesz, ezért egészen szokatlan tünetek is megjelenhetnek.
Furcsa szagokat vagy ízeket érezhet
Az egyik kevésbé ismert tünet, hogy az érintett olyan szagot vagy ízt érzékelhet, amely valójában nincs jelen.
Különösen a halántéklebenyt érintő daganatoknál fordulhat elő, hogy valaki szokatlan vagy kellemetlen szagot, illetve ízt érzékel.
Ez a tünet önmagában szintén nem specifikus az agydaganatra. Szagérzékelési zavaroknak számos más oka lehet, és bizonyos rohamok részeként is megjelenhetnek.
Ha azonban újonnan jelentkezik, ismétlődik vagy más neurológiai tünetekkel társul, érdemes kivizsgáltatni.
Az első epilepsziás roham komoly figyelmeztető jel
Az agydaganat irritálhatja a körülötte található agyszövetet, ami rohamot válthat ki.
Különösen fontos jel lehet, ha olyan embernél jelentkezik epilepsziás roham, akinek korábban soha nem volt ilyen panasza.
A roham nem feltétlenül úgy néz ki, ahogyan azt a filmekben gyakran ábrázolják. Nem minden esetben jár az egész test heves rángásával és eszméletvesztéssel. A roham megjelenése attól is függhet, az agy melyik részén keletkezik a rendellenes elektromos aktivitás.
Az első alkalommal jelentkező roham sürgős orvosi kivizsgálást igényel.
Az egyik kar vagy láb gyengébbé válhat
Az agy különböző területei irányítják a test mozgását és érzékelését, ezért a daganat helyétől függően izomgyengeség vagy érzészavar is megjelenhet.
Előfordulhat, hogy az egyik karban vagy lábban csökken az erő, illetve zsibbadás vagy érzéskiesés jelentkezik. Bizonyos esetekben a gyengeség elsősorban a test egyik oldalát érinti.
Az ilyen tüneteknek azonban más – akár azonnali sürgősségi ellátást igénylő – oka is lehet. A hirtelen kialakuló féloldali gyengeség vagy zsibbadás például stroke jele is lehet, ezért ilyenkor azonnali segítségre van szükség.
A járás és az egyensúly is megváltozhat
Az egyensúly elvesztése, bizonytalan járás, szokatlan ügyetlenség vagy koordinációs probléma szintén összefügghet agydaganattal.
A kisagy közelében kialakuló daganatok például a koordinációt és a járást befolyásolhatják.
Az érintett azt tapasztalhatja, hogy bizonytalanabbul jár, könnyebben elveszíti az egyensúlyát, esetleg olyan mozdulatok válnak nehezebbé, amelyeket korábban gond nélkül végzett.
A szédülés vagy forgó jellegű szédülés ugyancsak szerepelhet a tünetek között.
A beszéd megváltozása sem mindig feltűnő azonnal
Bizonyos agydaganatok a beszédért és a nyelvi képességekért felelős területeket érinthetik.
Ennek következtében az érintettnek nehezére eshet megtalálni a megfelelő szót, problémája lehet mások beszédének megértésével, vagy maga a beszéde válhat elmosódottá, nehezebben érthetővé.
Ezek a változások fokozatosan is kialakulhatnak.
A hirtelen fellépő beszédzavar azonban sürgősségi tünet, mivel többek között stroke is okozhatja. Ilyenkor nem szabad arra várni, hogy a panasz magától elmúlik.
Hallásprobléma is jelentkezhet
A hallás megváltozása szintén lehet bizonyos agydaganatok tünete.
A hallásért és egyensúlyért felelős ideget érintő daganatok például halláscsökkenést és egyensúlyproblémákat okozhatnak. Fülzúgás is előfordulhat.
A hallásromlásnak természetesen számos sokkal gyakoribb oka van. A tünet jelentősége itt is attól függ, hogyan jelentkezik, romlik-e, illetve társulnak-e hozzá más panaszok.
A daganat helye meghatározhatja a tüneteket
Az agydaganatoknál éppen ezért nehéz egyetlen tipikus korai tünetről beszélni.
A homloklebeny daganata befolyásolhatja a gondolkodást, a járást és a személyiséget. A fali lebenyben kialakuló daganat érzékelési problémákat, köztük látási vagy hallási zavarokat okozhat.
A nyakszirti lebeny érintettsége látásvesztéssel járhat, míg a halántéklebeny daganata memóriazavarokat, illetve különös szag- vagy ízérzeteket válthat ki.
Más területek érintettsége egyensúlyi, koordinációs, hallási, hormonális vagy mozgással kapcsolatos tüneteket okozhat.
Ez az oka annak, hogy két agydaganatos beteg tünetei akár teljesen különbözőek lehetnek.
A jóindulatú agydaganat is okozhat súlyos tüneteket
Az agydaganat nem egyenlő automatikusan az agyrákkal.
Léteznek jóindulatú agydaganatok is. Ezek általában lassabban növekednek, és előfordulhat, hogy kezdetben egyáltalán nem okoznak panaszt. Néha más okból végzett képalkotó vizsgálat során, véletlenül fedezik fel őket.
Ha tüneteket okoznak, azok hónapok vagy akár évek alatt, fokozatosan is kialakulhatnak.
A rosszindulatú agydaganatok ezzel szemben gyorsabban növekedhetnek, így a tünetek napok vagy hetek alatt is jelentősen romolhatnak.
A jóindulatú elnevezés azonban nem jelenti azt, hogy az elváltozás minden esetben veszélytelen. Mivel a koponyán belül korlátozott a hely, egy növekvő jóindulatú daganat is nyomást gyakorolhat fontos agyi struktúrákra, rohamot, látászavart, mozgásproblémát vagy más súlyos panaszt okozva.
Nem egyetlen tünet, hanem annak változása lehet igazán fontos
Az agydaganat lehetséges korai tüneteinek jelentős része rendkívül gyakori panasz. A fejfájás, fáradtság, feledékenység, szédülés vagy időnkénti koncentrációs nehézség önmagában nem ok arra, hogy valaki agydaganatra gondoljon.
Nagyobb figyelmet érdemelhet, ha egy panasz újonnan jelenik meg, nem múlik el, fokozatosan rosszabbodik, megváltozik a korábbi jellegéhez képest, vagy több neurológiai tünet jelentkezik egyszerre.
Például más megítélés alá esik egy időnként jelentkező, régóta ismert fejfájás, mint egy olyan új fejfájás, amely egyre gyakoribb és erősebb, reggelente rosszabb, és látászavar vagy hányás társul hozzá.
Ugyanez igaz a feledékenységre, az egyensúlyzavarra vagy a viselkedés megváltozására is. Nem egy kiragadott tünetből lehet agydaganatot diagnosztizálni, hanem orvosi vizsgálattal kell tisztázni a tartós vagy romló panaszok okát.
Mikor kell azonnal segítséget kérni?
Bizonyos neurológiai tünetek nem várhatnak egy későbbi időpontra. Első alkalommal jelentkező epilepsziás roham, hirtelen kialakuló gyengeség vagy zsibbadás, hirtelen beszédzavar, hirtelen látásvesztés, zavartság, ismétlődő hányás, illetve hirtelen fellépő vagy folyamatosan súlyosbodó, erős fejfájás esetén sürgős orvosi ellátás indokolt.
Ezek a tünetek nem kizárólag agydaganatot jelezhetnek. Más, gyors ellátást igénylő neurológiai betegségek – például stroke – is állhatnak mögöttük.
A lassabban kialakuló panaszokat sem érdemes figyelmen kívül hagyni. Ha egy új tünet tartósan fennáll, fokozatosan rosszabbodik vagy aggasztó, orvosi kivizsgálás szükséges.
Az agydaganat korai jelei tehát nem mindig látványosak. Néha egy megváltozott fejfájás, máskor egy látásprobléma, szokatlan feledékenység, egyensúlyzavar vagy éppen a viselkedés megváltozása lehet az első feltűnő jel. A tünetek önmagukban többnyire sokkal gyakoribb betegségekkel is magyarázhatók – éppen ezért nem az öndiagnózis, hanem az új, tartós vagy romló panaszok kivizsgálása a fontos.
Ezért fontos időben eltávolítani a basaliomát - a sebész tanácsai
- Hét évig nem vette komolyan a tüneteit – 25 évesen 4. stádiumú vastagbélrákot diagnosztizáltak nála
- A daganatkezelés után sem maradnak egyedül a betegek – új Onkológiai Gondozó nyílt Debrecenben
- Édes ízt érez a szájában, pedig nem evett ilyesmit? Ezek az okok állhatnak mögötte
- Ezért fontos időben eltávolítani a basaliomát - a sebész tanácsai
- Nem múlt a bőrviszketése – végül limfómát diagnosztizáltak nála
- Megelőző műtétre ment – kiderült, hogy már mellrákja van
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
