Amikor új esélyt kap a szervezet: mit kell tudni az őssejt-transzplantációról?
Fájdalmas pillanat egy szülő életében, amikor kiderül: a gyermeke daganatos betegségben szenved. A diagnózis hidegzuhanyként érkezik, és a kórházi beszélgetések során a legtöbb család számára ijesztő kifejezések hangzanak el: leukémia, súlyos vérképzőszervi betegség, ritka immunhiány, vagy éppen őssejt-transzplantáció.
A gyermek és a felnőtt csontvelői őssejt-transzplantációról közérthetően, szakemberektől
Az első lépés a gyógyulás felé sokszor a megértéssel kezdődik. Ezért indította el az Érintettek Egyesület az Érintettek Akadémia kisfilm sorozatot, amely megnyitja a laboratóriumok és steril szobák ajtaját, hogy ez az ismeretlen és félelmetes világ könnyebben értelmezhetővé, befogadhatóvá váljon minden érintett család, és bármely érintett felnőtt számára.
Az első epizódokban Dr. Kertész Gabriella, a Dél-Pesti Centrumkórház gyermekhemato-onkológusa, Dr. Hauser Péter, a Dél-Pesti Centrumkórház gyermekonkológusa, Dr. Horváth Máté, a Dél-pesti Centrumkórház orvosa, Dr. Kriván Gergely, a Dél-Pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa, Dr. Kassa Csaba infektológus, és Dr. Kállay Krisztián a Dél-Pesti Centrumkórház Gyermek-hematológiai és Őssejt-transzplantációs osztályának részlegvezető főorvosa beszélnek az őssejt-transzplantációról.
Mi az az őssejt – és miért ennyire fontos?
„Az őssejt a vérképzés kiindulópontja” – mondja Dr. Kállay Krisztián. „Egyetlen ilyen sejt képes arra, hogy az összes vérsejt-típust létrehozza.” Ez azt jelenti, hogy ebből az egy sejtből alakulnak ki: a vörösvértestek (amelyek az oxigént szállítják), a fehérvérsejtek (amelyek a fertőzések ellen védenek), és a vérlemezkék (amelyek a vérzést állítják el). Az őssejt tehát nem „varázssejt”, hanem a vérképző rendszer alapja. Ha ez a rendszer beteg, vagy a kezelés miatt károsodik, az egész vérképzés összeomolhat. „Sokan azt gondolják, hogy ez valami rendkívüli, misztikus beavatkozás” – mondja Dr. Kállay Krisztián. „Pedig biológiai rendszerről beszélünk, amelynek pontos törvényszerűségei vannak.”
Az őssejt-transzplantáció a betegeknél legtöbbször nem választás, hanem szükségszerű döntés. Olyan daganatos vagy súlyos vérképzőszervi betegségek, esetén kerül szóba, amikor a vérképző rendszer nem működik megfelelően, így új alapokra kell helyezni. Ugyanakkor, csontvelői őssejt-transzplantáció alkalmas egyes immunhiányos állapotok esetén az immunrendszer helyreállítására és egyes anyagcsere betegségekben a szervezetből hiányzó enzimek pótlására is.
Kétféle transzplantáció: saját vagy idegen sejtekkel
Dr. Hauser Péter elmagyarázza: „Az autológ őssejt-transzplantáció során a beteg saját őssejtjeit gyűjtjük be. Az autológ szó azt jelenti: saját.” Ilyenkor a gyerek őssejtjeit előre leveszik és lefagyasztják. Ezután olyan erős kemoterápiát kap, amely elpusztítja a daganatos sejteket – de közben a csontvelőt is tönkreteszi, ezért a kezelés végén visszaadják a saját őssejtjeit, hogy a vérképzés újraindulhasson. Itt a hangsúly az erős, a daganatos sejtek mellett a csontvelőt is súlyosan károsító kemoterápián van. De előfordul, hogy nem elég a saját rendszer újratelepítése. „Az idegen donoros– vagyis allogén – transzplantáció más helyzet” – mondja Dr. Kertész Gabriella. „Itt nem újratelepítésről, hanem cseréről beszélünk.” Ilyenkor a beteg egy donortól kap őssejteket. Ez lehet testvér, szülő, gyerek, vagy egy nemzetközi adatbázisban szereplő ismeretlen jótevő.
Miért kell „lenullázni” a csontvelőt?
„Az allogén őssejt-transzplantáció során az a célunk, hogy a régi, beteg csontvelőt teljesen kiirtsuk működését teljesen megszüntessük” – mondja Dr. Kertész Gabriella. Ez azt jelenti, hogy a beteg vérképző rendszert ki kell iktatni, hogy az új sejtek helyet kapjanak. Ezt erős gyógyszeres kezeléssel érik el. Ennek következménye, hogy a gyermek immunrendszere átmenetileg megszűnik működni.
A steril box védelmet nyújt
Amikor a fehérvérsejtek száma lecsökken, a szervezet nem tudja kivédeni a fertőzéseket. Ilyenkor a legkisebb baktérium, gomba, vírus is veszélyes lehet. A steril box egy speciálisan szűrt levegőjű, fertőzés mentesített tér, ahol a gyerek védett környezetben van, amíg az új vérképzés be nem indul.
Mikor indul újra a vérképzés?
Amikor az új őssejteket visszaadják, azoknak meg kell találni a helyüket a csontvelőben és el kell kezdeniük megfelelően működni. Ennek sikeres végbemenetelét nevezik megtapadásnak „Ez nem automatikus folyamat” – magyarázza Dr. Kassa Csaba. Először a fehérvérsejtek egy csoportja, az úgynevezett neutrofil sejtek termelése indul be és jelennek meg a vérben. Ők az első védelmi vonal a fertőzésekkel szemben. Amikor ezek száma elér egy biztonságos szintet, a steril box ajtaja megnyitható.
Az immunrendszer nem épül fel egyik napról a másikra
„Nem egy kapcsolót húzunk meg” – mondja Dr. Horváth Máté. „Az immunrendszer egy összetett rendszer.” A neutrofil sejtek gyorsan megjelennek, de az immunrendszer többi része lassabban áll helyre. A T-sejtek (amelyek célzottan ismerik fel a kórokozókat) hónapok alatt erősödnek meg. A B-sejtek (amelyek ellenanyagokat termelnek) még később. A teljes immunvédelem akár egy–két év alatt válik éretté. Ezután indul a transzplantált gyerekek újraoltási programja. Az immunrendszer újratanulja, hogyan ismerje fel a betegségeket.
Amikor a donorsejtek nehezen barátkoznak a befogadó szervezet sejtjeivel: mi az a graft versus host betegség?
Allogén transzplantáció esetén előfordulhat, hogy a donor immunsejtjei idegenként ismerik fel a befogadó szervezetet. Ezt nevezik „graft versus host betegségnek” – magyarul: a beültetett sejtek támadják a befogadó szervezetet. „Ez egyensúlykeresés” – mondja Dr. Kertész. „Azt szeretnénk, hogy az új immunrendszer segítsen a rosszindulatú vérképzőszervi betegség leküzdésében, alakítson ki egy tartósan működő védelmi rendszert is ellene, de ne okozzon kárt a többi szerv megtámadásával.” Ezért fontos a genetikai egyezés a donor és a beteg között. Minél nagyobb az egyezés, annál kisebb a súlyos immunreakció esélye.
Nem csak leukémiás gyerekekről van szó
„A vérképző őssejt-transzplantációt számos betegségben alkalmazzuk” – mondja Dr. Kriván Gergely. Nemcsak leukémiában, hanem: más súlyos vérképzőszervi betegségekben, veleszületett immunhiányban, bizonyos genetikai kórképekben és anyagcserebetegségekben is, nemcsak gyermekeknél. Az elmúlt évek genetikai fejlődése segít abban, hogy pontosabban meghatározzák, mikor van szükség transzplantációra.
Miért fontos erről beszélni?
„A videók célja, hogy közelebb hozzuk ezt a világot” – hangzik el az Érintettek Akadémia sorozatban. A félelem gyakran abból fakad, hogy a családok nem tudják, mi történik a steril ajtók mögött. A transzplantáció során újraépítik az immunrendszert, és minden nap újraépítik a bizalmat is.
A szülőkből, és gyógyító szakemberekből álló Érintettek Egyesület Magyarországon egyedülállóként létrehozta az Érintettek Akadémia sorozatot, melyben hazai orvosok, segítő szakemberek és gyógyult fiatalok mesélnek mindenki számára érthető és befogadható módon többek közt a gyermekek daganatos megbetegedésével kapcsolatos kérdésekről, a kezelésekről és a betegségek típusairól. Ezekben a kisfilmekben a szakemberek praktikus gyakorlati tanácsokkal látják el az érintett családokat.
6 ráktípus, amely egyre gyakoribb a fiatalok körében – ezeket a tüneteket könnyű félvállról venni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
