Magashegyi agyödéma: ilyen tüneteket okoz
A magashegyi agyödéma kómához is vezethet.
A hegyi betegséget (más néven magaslati betegség) a magaslati levegő alacsony oxigénszintje okozza, melyhez a szervezet már nem tud megfelelően alkalmazkodni. A tünetek általában a tengerszint felett 2500 méterrel kezdenek jelentkezni, a magasság emelkedésével párhuzamosan pedig súlyosbodnak a tünetek. Tüdő-, szív- és keringési betegség fennállása esetén nagyobb a hegyi betegség kialakulásának kockázata. Amennyiben az érintett személy nem kap megfelelő segítséget, a hegyi betegség akár halálos kimenetelű is lehet.
A hegyi betegség kialakulása
A hegyi betegség azoknál fordulhat elő, akik a tengerszint feletti 2500 méternél magasabbra mennek, így például többnyire hegymászók, síelők vagy hőlégballonosok körében. 2500 méteres magasságtól olyan mértékűre csökken a levegő oxigéntartalma, hogy oxigénhiányos állapot alakul ki a szervezetben (hypobarikus hypoxia). Ezt a szervezet szaporább légvétellel, gyorsabb szívműködéssel, és az erek kitágulásával igyekszik ellensúlyozni. Ha az illető még magasabbra megy, tovább romlik az oxigénhiány és súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek, mint például tüdő- vagy agyi ödéma.
Az oxigénhiányos állapotra egyénenként különbözőképpen reagálunk. A kor, a nem és az érintett erőléti állapota nem befolyásolja a betegség kialakulásának valószínűségét. A hegyi betegség mindazonáltal komoly veszélyt jelenthet azokra nézve, akik tüdő- vagy szívbetegségben szenvednek – az ő számukra kockázatos magaslati területekre menni.
A hegyi betegség előfordulását és a tünetek súlyosságát az alábbiak befolyásolják:
- tengerszint feletti magasság,
- emelkedés mértéke,
- emelkedés gyorsasága,
- hőmérséklet,
- időjárás (pl. vihar),
- meglévő szív- vagy tüdőbetegség.
A hegyi betegség tünetei
Az orvostudomány három magaslati régiót különböztet meg:
- nagy magasság: 1500–3500 méter között;
- nagyon nagy magasság: 3500–5500 méter között;
- extrém magasság: 5500 méter felett.
Mindhárom magaslati régióban való tartózkodás eredményezheti a hegyi betegség tüneteit, de különböző mértékben.
Az emberek körülbelül negyedénél 2500 méteres magasságtól jelennek meg a hegyi betegség tünetei, amelyek többnyire enyhék és mindez kicsit a másnaposság érzéséhez hasonlít:
- szédülés,
- gyengeség,
- fejfájás,
- étvágytalanság.
Nagyobb magasságban erőteljesebb tünetek jelentkezhetnek:
- aluszékonyág;
- légszomj;
- ítélőképesség elvesztése is akár;
- az erek kitágulása következtében keringési zavar jelentkezhet;
- kialakulhat a magassági tüdőödéma is;
Fokozódik az agynyomás, ami agyi ödémát okozhat. Ilyenkor zavartság, ingerlékenység, kiszámíthatatlan viselkedés, súlyos esetben viszont eszméletvesztés vagy kóma is felléphet, ami halálos kimenetelű is lehet.
Halálzóna: 8000 méter felett
A 8000 méter körüli magasságot a hegymászók halálzónának nevezik. Ehhez az emberi szervezet nem képes már alkalmazkodni: a test gyorsabban éli fel oxigéntartalékait, mint ahogyan azt a levegőből pótolni tudja. Kiegészítő oxigénforrás nélküli nem lehet huzamosabb ideig ilyen magasságban tartózkodni, mert hamar eszméletvesztés, végül pedig halál alakul ki.
Magaslatra emelkedés során kialakuló betegségek:
- akut hegyibetegség,
- magashegyi tüdőödéma,
- magashegyi agyödéma.
Akut hegyi betegség
A leggyakoribb magasság miatt kialakuló betegség, ami már 2000 méter körüli magasságnál is jelentkezhet.
Általános tünetei:
- fejfájás,
- álmatlanság,
- nehézlégzés,
- étvágytalanság,
- fáradtság,
- rossz közérzet.
3000 méter felett megjelenhetnek a koordinációs zavarok, hányinger, hányás.
A tünetek kezelésére ritkán van szükség, pihenést követően többnyire maguktól megszűnnek pár nap alatt. Ha súlyosbodnak, akkor a betegnek alacsonyabb tengerszint feletti magasságra kell ereszkednie.
Magashegyi tüdőödéma
Ritkább betegség, de kimenetele súlyosabb lehet. Általában 2-3 nap alatt fejlődik ki. Az oxigénhiány hatására a tüdő erei összeszűkülnek, illetve fokozódik az áteresztőképességük is.
A jellemző tünetei:
- nehézlégzés,
- száraz köhögés (véres köpet kísérheti),
- felgyorsuló szívritmus,
- láz,
- esetleg a száj elkékülése.
- A láz miatt kezdetben nehéz megkülönböztetni a tüdőödémát a légúti fertőzéstől.
Magashegyi agyödéma tünetei
A tüdőödémánál is ritkábban előforduló megbetegedés. Mozgáskoordinációs zavar, mozgásnehezítettség, tudatzavar, hallucinációk jellemzik, végül kóma is felléphet.
Olvasta már?
- Néha bedobban, néha kihagy a szív: ilyen károkat okoz a szívritmuszavar
- Bedobbanó szív, szorongás, hátfájás, reflux: így jelez a stressz a testünkben
- Mikor ajánlott és mikor nem a terheléses EKG?
- Heves, szapora pulzus: rosszindulatú daganat egyik tünete is lehet
- Vérnyomás és pulzus - ezt az 5 dolgot tudják a legtöbben rosszul
- Pulzusmérés otthon: így mérje az ujjával
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Rákbetegség: megmentheti az életét, ha időben lép
