A legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében weboldalunkon cookie-kat használunk.

ELFOGADOM
Hirdetés

Mikor ajánlott és mikor nem a terheléses EKG?

#EKG #terhelés #vérnyomás #terheléses-EKG
2019.04.03. Módosítva: 2019.04.03.

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál.

Hirdetés

Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, mikor ajánlott és mikor ellenjavallt a vizsgálat.

Milyen esetekben ajánlott a terheléses EKG?

Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak, amelyet az alábbi esetekben érdemes elvégezni:

  • Ha a szűrés során nagyobb szív-érrendszeri kockázatra derült fény.
  • A szív koszorúereinek esetleges szűkületéből adódó vérellátási zavar gyanúja esetén.
  • Az alkalmazott terápia hatékonyságának monitorozására. A terheléses EKG vizsgálattal mind a gyógyszeres, mind az életmódkezelés eredményeit vizsgálni lehet.
  • Az esetleg már kialakult károsodások felméréséhez.
  • A szív és a keringési rendszer terhelhetőségének felmérésére.
  • Ritmuszavar provokálása is lehetséges a terhelés során.
  • A szívfrekvencia és a vérnyomás változása is megfigyelhető terhelés alatt.
  • Nem kardiológiai jellegű műtétek kockázatbecslésére is alkalmas a vizsgálat.

Terheléses EKG: milyen esetekben nem ajánlott?

Annak ellenére, hogy a terheléses EKG biztonságos vizsgálat, természetesen mérlegelni kell az esetleges kontraindikációkat. Ezek lehet relatívak és abszolútak. Ez utóbbi annyit tesz, hogy ha fennáll egy abszolút kontraindikáció, nem szabad elvégezni a vizsgálatot. Relatív ellenjavallat esetében az orvosnak mérlegelni kell az adott személy állapotát és ennek tudatában dönteni.

EKG: mikor nem szabad elvégezni?

  • Aortarepedés - a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása (az ér teljes átlyukadása nélkül) – a vizsgálat a további repedést kockáztatná.
  • Akut miokardiális infarktus utáni 48 órában – a terheléses EKG hatására romolhatna az állapot.
  • Instabil angina pectoris (a szívizom vérellátási zavara miatt kialakult tünetegyüttes) akut fázisában – akár infarktus vagy szívritmuszavar is kialakulhat.
  • Ha fennáll a komoly szívritmuszavar lehetősége – a keringés összeomolhat a terhelés miatt.
  • Szívelégtelenség vagy megbomlott keringési egyensúly – összeomolhat a keringés, szívritmuszavar alakulhat ki a vizsgálat következtében.
  • Tüdőembólia és tüdőinfarktus akut fázisa – szintén összeomolhat a keringés, szívritmuszavar következhet be.
  • Szívizomgyulladás akut fázisa – nő a szívritmuszavar kockázata.
  • Súlyos aorta szűkület – ájulást és ritmuszavart okozhat a terheléses EKG.
  • Szívbelhártya gyulladás – nőhet az embólia rizikója.
  • Mélyvénás trombózis – ugyancsak az embóliakockázat miatt tilos a vizsgálat.

EKG: mikor dönt az orvos?

  • Súlyos magas vérnyomás.
  • Bal oldali aorta szűkülete.
  • Komoly elektrolit (például nátrium, kálium, magnézium, kálcium) egyensúlyhiány.
  • Súlyos hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés).
  • Középsúlyos aortaszűkület.
  • Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szívritmuszavar.
  • Obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia (szívizom megvastagodással járó elfajulás).
  • Másod- vagy harmadfokú AV-blokk (egyfajta ingerületvezetési zavar).
  • Egy hónapon belül történt stroke.

Az Ön EKG-ja milyen? Mérje meg otthon - kattintson tovább!

A kardiológusnak mérlegelnie kell a terheléses EKG szükségességét

A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el.

Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felvet bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia.

Forrás: Budai Kardioközpont

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés

FONTOS AZ EGÉSZSÉGEM

SZERETNÉK HÍREKET, TIPPEKET KAPNI!
CAPTCHA

Twoje dane osobowe służyć będą jedynie umożliwieniu kontaktu z ekspertem. Grupa Onet.pl S.A. nie przetwarza tych danych w żaden inny sposób i niezwłocznie po przesłaniu pytania do eksperta usuwa lub anonimizuje Twoje dane. Przekazanie pytania ekspertowi odbywa się przy zachowaniu zabezpieczeń wymaganych przez ustawę o ochronie danych osobowych. Przypominamy również, iż udzielona porada nie zastąpi bezpośredniej konsultacji z lekarzem lub innym odpowiednim specjalistą, w trakcie której analizowana jest dokumentacja lekarska i przeprowadzane badanie lekarskie.