Ezeket látta már?

Mikor minősül biztonságosnak egy édesítőszer? Ezért nézze meg a élelmiszercímkét

édesítőszerek, zablepény, recept

Az édesítőszerekkel kapcsolatosan számos tévhit merül fel, de nemcsak mesterséges édesítőszerekkel, hanem más édesítőkkel kapcsolatosan is találkozhatunk ilyen hiedelmekkel.

Az édesítőszereket rendszeresen felülvizsgálja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, melynek eredményeit nyilvánossá teszi. Ezek alapján minden adalékanyag esetében meghatározásra kerül a napi megengedhető beviteli érték (ADI). Ennek eredménye lehet egy adott mennyiség melyet mg/testtömeg kg/nap mértékegységben adnak meg, de előfordul az is, hogy nem adnak meg ilyen értéket. A nem meghatározott ADI esetében a természetesen előforduló mennyiség, vagy a szabályoknak megfelelő mennyiség az élelmiszerekben nem veszélyes az egészségre vonatkozóan.

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, ha ezeket a határértékeket betartjuk, akkor az ilyen édesítőszereket tartalmazó termékek fogyasztása biztonságosnak minősül. A nem meghatározott ADI-val rendelkező élelmiszerek esetében is szükséges a mértékletesség betartása.

A barnacukor „egészségesebb”, mint a hagyományos kristálycukor

A barnacukor kapcsán több esetben is felmerülhet, hogy vajon egészségesebb-e, mint a hagyományos fehér kristálycukor. Összeségében elmondható, hogy összetételükben nem különböznek egymástól, tehát táplálkozás-élettanilag egyik sem „egészségesebb” a másiknál. A különbség leginkább a gyártási folyamatukban van, illetve a barnacukor valamivel több ásványi anyagot tartalmaz, de ez nem indokolja előnyben részesítését.

Az energiamentes édesítőszereket korlátlanul lehet fogyasztani

Az energiamentes édesítőszerek esetében, ahogyan a II. táblázat is szemlélteti a legtöbb esetben meg van határozva a napi megengedhető beviteli mennyiség, melyet fontos, hogy ne lépjünk túl, így az ilyen édesítőszerek esetében is fontos figyelni a mértékre.

Ennek ellenére egészségesek, illetve fogyni vágyók esetében sem feltétlenül ez a legjobb választás. WHO legújabb ajánlása szerint az energiát nem adó édesítőszerek (non-sugar sweeteners) használata nem ajánlott a testsúlycsökkentés eléréséhez, érdemes inkább arra törekedni hogy csökkentsük cukorbevitelünket, és természetes cukrokból (pl. gyümölcsök) fedezzük a napi szükségletünket. Továbbá, az egészséges táplálkozásnak megfelelően igyekezzünk élelmiszereink édesítését csökkenteni és a legszükségesebb esetben alkalmazni édesítőket, legyen szó természetes vagy mesterséges édesítőszerekről. Az említett WHO ajánlásról az MDOSZ összefoglalójában (18) és az eredeti közleményben olvashatnak.

Tippek otthoni használathoz

Az otthoni használatot illetően, ahogyan korábban is említésre került, számos édesítőszer elérhető tabletta, por, kristályos, vagy akár folyékony formában is. Alapvetően érdemes törekedni ezek használatának mértékletességére, de pl. amennyiben a teát vagy kávét szeretnénk édesíteni alkalmazhatjuk a tablettákat, melyek általában egy kiskanál cukornak felelnek meg.

A folyékony édesítőszerek esetében fontos, hogy kis mennyiségeket alkalmazzunk, hiszen nagyon édesek és könnyen túl édessé tudják tenni ételeinket. A mesterséges édesítőszerek esetében érdemes odafigyelni, hogy hőkezelt ételekhez olyat válasszunk, amely jó hőstabilitással bír, pl. aceszulfám-K vagy szukralóz alapú édesítőket.

Fenilketonuriásoknak viszont kerülniük kell az aszpartám tartalmú édesítőszereket, mert fenilalanint tartalmaznak. A masszaképzéshez, például tészták, sütemények esetében a kristályos állagú édesítőszerek alkalmazása szinte elkerülhetetlen. Ezen célokra megfelelhetnek például a cukoralkoholok, mint a xilit vagy az eritrit.

A xilit esetében azonban érdemes figyelembe venni, hogy energiát ad, és cukorbetegségben számolni kell szénhidráttartalmával. Az eritrit ilyen szempontból kedvezőbb, hiszen szinte energiamentesnek minősül, de édesítőereje kisebb. A cukoralkoholok esetében is javasolható, hogy mértékkel fogyasszuk őket, mert nagy mennyiségben bélrendszeri panaszokat okozhatnak.

Összességében elmondható, hogy mindig olvassuk el az élelmiszercímkét, hiszen onnan információt nyerhetünk arról, hogy milyen édesítőszerek rejlenek élelmiszereinkben. Emellett a címkeinformációk lehetőséget adnak arra, hogy kiválaszthassuk az alacsonyabb cukortartalmú és értékesebb összetételű élelmiszereket.

Az alábbiakban egy olyan receptet mutatunk be, mely beilleszthető a mindennapjainkba, hiszen minimális mennyiségben (ízlés szerint) tartalmaz édesítőszert, emellett rosttartalma kedvező.

Almás zablepény

Hozzávalók 4 adagra:

  • 60 g zabpehely (nagyszemű)
  • 80 g BL55 búzaliszt
  • 2 tojás (M-es méret)
  • 150 g alma (savanyú pl. Idared)
  • 1 teáskanál folyékony édesítőszer
  • 1 dl tej (1.5%-os zsírtartalmú)
  • 2 mokkáskanál fahéj
  • 20 ml napraforgóolaj

Elkészítés:

A zabpelyhet beáztatjuk a tejbe, majd legalább 20 percre állni hagyjuk. Az almát (lehetőleg héjastól) lereszeljük és összekeverjük a zabpehellyel, tojással. A masszát fahéjjal ízesítjük (ízlés szerint tehetünk bele szegfűszeget, kardamomot, vagy citromhéjat is). Majd a lisztet lassan hozzáadjuk és egy sűrű tésztát kapunk. Egy teflonserpenyőben az olaj felét felmelegítjük, majd evőkanállal, körülbelül 6 cm átmérőjű kis palacsintákat teszünk az edénybe és közepes lángon mindkét oldalát megsütjük. A massza körülbelül 8-9 kis palacsinta elkészítéséhez elég, így, ha szükséges a következő adag előtt az olaj másik felét is felmelegítjük és kisütjük a maradék palacsintát. Az ételt még melegen tálaljuk.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Ez a 9 tünet hétköznapinak tűnhet, de cukorbetegséget is jelezhet

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

édesítőszer

Forrás: MDOSZ, Táplálkozási Akadémia
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához