A múlt hónap volt a valaha mért legmelegebb októbere! Mi jöhet még?
Egy nemzetközi szakértői csoport arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés nélkül "az emberiség egészsége súlyos veszélyben van". De mégis mit tehetünk ellene?
A The Lancet Countdown, vezető kutatók és intézmények által végzett jelentős éves felmérés szerint a halálos hő csak egy volt a sok közül. A fosszilis tüzelőanyagok világszerte egyre növekvő használata ugyanúgy veszélyezteti az emberi egészséget.
Egyre több a természeti katasztrófa
A gyakori aszályok, az éhezés veszélye, a szúnyogok által terjesztett fertőző betegségek, és az egészségügyi rendszerek túlterhelése mellett az szélsőséges időjárás, a hőség kiemelkedő problémává vált napjainkra. Az európai klímafigyelő legújabb adatai szerint a legutóbbi októberünk volt a valaha mért legmelegebb.
Egészségnap Dubajban
A globális felmelegedés egészségre gyakorolt hatása lesz a fő témája a hónap végén tartandó COP28 éghajlat-változási konferenciának is december 3-án Dubajban. A globális fellépésre irányuló növekvő felszólítások ellenére az energiával összefüggő szén-dioxid-kibocsátás új csúcsokat ért el tavaly – áll a Lancet Countdown jelentésben, amely kiemelt gondnak tartja a még mindig hatalmas állami támogatásokat és a magánbanki befektetéseket a bolygófűtési fosszilis tüzelőanyagok terén.
Válság a válság tetején
A Lancet Countdown tanulmány szerint tavaly az emberek világszerte átlagosan 86 napon át voltak kitéve életveszélyes hőmérsékletnek. Ezeknek a napoknak körülbelül 60 százaléka több mint kétszerese volt az éghajlatváltozás miatt. 85 százalékkal nőtt 1991 és 2000 között és 2013 és 2022 között a hőség következtében meghalt 65 év felettiek száma.
"A hatások azonban amelyeket ma látunk, egy mág veszélyesebb jövő korai állapota" - mondta Marina Romanello, a Lancet Countdown ügyvezető igazgatója .
- Egy olyan forgatókönyv szerint, amelyben a világ két Celsius-fokkal felmelegszik az évszázad végére – jelenleg 2,7 °C -on van –, a hőség okozta halálozások éves száma 2050-re 370 százalékkal nő. Ez 4,7-szeres növekedést jelent.
- Az előrejelzések szerint a század közepére még körülbelül 520 millió ember tapasztal majd mérsékelt vagy súlyos élelmiszer-bizonytalanságot.
- A szúnyogok által terjesztett fertőző betegségek pedig továbbra is új területekre fognak terjedni. A tanulmány szerint a dengue-láz terjedése 36 százalékkal nőne 2 °C-os felmelegedés esetén.
Eközben a kutatók által megkérdezett városok több mint egynegyede azt nyilatkozta, hogy aggódik amiatt, hogy az éghajlatváltozás túlterheli a megküzdési képességüket.
"Válsággal állunk szemben a válság tetején" - mondta a Lancet Countdown Georgiana Gordon-Strachan munkatársa, akinek hazája, Jamaica jelenleg a dengue-láz kitörésének közepén van.
"A szegényebb országokban élő embereket érzik legjobban a változásokat, akik gyakran a legkevésbé felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért" - mondta.
Rossz irányba haladva
Az Egészségügyi Világszervezet vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus a Lancet Countdown jelentést elindító online konferencián elmondta, hogy a felmelegedésnek a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 °C-os célértékre való korlátozása "közegészségügyi kényszer".
"A világ rossz irányba halad, nem tudja megfékezni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, és a sebezhető közösségeket hátrahagyja az égetően szükséges energiaátmenetben" - mondta Tedros.
Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy az országok jelenlegi ígéretei szerint 2030-ra mindössze két százalékkal csökkentik a globális szén-dioxid-kibocsátást a 2019-es szinthez képest, ami messze elmarad a felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásához szükséges 43 százalékos csökkenéstől .
Vannak azonban "reménycsillanók"
A jelentés szerint a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezéssel összefüggő halálesetek száma világszerte 16 százalékkal csökkent 2005 óta, főként a szénégetés hatásának csökkentésére tett erőfeszítéseknek köszönhetően.
A zöld energiába irányuló globális beruházások tavaly 15 százalékkal 1,6 billió dollárra nőttek, szemben a fosszilis tüzelőanyagok 1 billió dollárjával.
Ha pedig az emberek egészségesebb, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású étrendre térnének át, az évente akár 12 millió halálesetet is megelőzne, ugyanakkor 57 százalékkal csökkentené a tejtermék- és vöröshús-termelésből származó kibocsátást – áll a jelentésben.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Tigrisszúnyogcsípés esetén ilyen tünetekre legyünk figyelmesek!
