A serdülők hatoda számolt be arról, hogy internetes zaklatás áldozata volt, nyolcada pedig elismerte, hogy másokat zaklatott
- Az EP-képviselők hatékonyabb uniós jogszabály-végrehajtást és az internetes zaklatás egységes meghatározását követelik.
- A plenáris ülés visszatartó szankciókat, könnyebb bejelentési lehetőségeket és a joghézagok megszüntetését szorgalmazza.
- A platformok felelősségének növelését, az online gyűlöletkeltő tartalmak visszaszorítását és a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletek szigorúbb alkalmazását hangsúlyozzák.
- Sürgetik a mesterséges intelligencia visszaéléseivel kapcsolatos jogszabályi előírások betartását, különös tekintettel a deepfake-ekre és nudizáló alkalmazásokra.
- Fontosnak tartják az áldozatok védelmének megerősítését, az áldozatsegítő szervezetek támogatását, valamint a megelőzés hangsúlyozását a gyermekek, szülők és oktatók körében.
A képviselők a meglévő uniós jogszabályok szigorú végrehajtását, az internetes megfélemlítés közös meghatározását és a platformok felelősségének növelését követelik az áldozatok érdekében.
A csütörtökön kézfeltartással elfogadott állásfoglalásban a plenáris ülés hatékony és visszatartó erejű szankciókat szorgalmaz az internetes zaklatási bűncselekmények esetében, hogy megkönnyítse az incidensek bejelentését az áldozatok számára, és megszüntesse az uniós szintű joghézagokat, elismerve a probléma mértékét és súlyosságát.
Büntetőjogi intézkedések
Az EP-képviselők aggodalmukat fejezik ki az internetes megfélemlítés és az online kép- vagy videóalapú visszaélések terjedése miatt, ami arra utal, hogy a meglévő intézkedések nem feltétlenül elegendőek. Azt akarják, hogy a Bizottság értékelje, szükség van-e az internetes megfélemlítés uniós szintű harmonizált fogalom-meghatározására, és hogy el kell-e ismerni határokon átnyúló uniós bűncselekményként. Érvelésük szerint egy másik lehetőség, hogy a gyűlölet-bűncselekményeket felvennék az uniós bűncselekmények listájára, mivel ez a legsúlyosabb esetekre is kiterjedne.
A Parlament csalódott amiatt, hogy nincs jogi keret a gyermekek online szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok felderítésére, és kéri a Bizottságot, haladéktalanul tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a digitális platformok önkéntes bejelentési mechanizmusokat vezessenek be. Megjegyzik, hogy a platformoknak kötelességük biztosítani a gyermekek számára a biztonságos digitális teret.
A platformok elszámoltathatósága és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtása
Az EP-képviselők hangsúlyozzák, hogy az online platformokat felelősségre kell vonni az internetes megfélemlítés megelőzése és az ellene való küzdelem terén, figyelmeztetve bizonyos üzleti modellekre, amelyek ösztönzik a gyűlöletkeltő tartalmak terjedését, ami különösen a kiskorúakat, a nőket és az LMBTIQ+ közösséget érinti. Továbbá bírálják a hiperperszonalizált ajánló rendszereket, amelyek elősegítik a gyűlöletbeszédet, és háttérbe szorítják a kevésbé megosztó tartalmakat.
A Parlament a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet kiskorúak védelméről szóló 28. cikkének szigorúbb érvényesítését kéri, sürgetve a Bizottságot, hogy zárja le a folyamatban lévő ügyeket, és határozottan ellenezze a jogszabály újratárgyalására irányuló kísérleteket. A képviselők aggodalmukat fejezik ki a mesterséges intelligencia visszaélésszerű használatának terjedése miatt (pl. deepfake-ek és beleegyezés nélküli intim tartalmak generálása), és felszólítják a szolgáltatókat, tartsák be a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály címkézésre vonatkozó kötelezettségeit. Ismételten hangsúlyozzák, hogy be kell tiltani az úgynevezett „nudizáló alkalmazásokat”, amelyről már folynak a tárgyalások a társjogalkotók között.
Az áldozatok támogatása
A szöveg emlékeztet arra, hogy meg kell erősíteni az internetes megfélemlítés áldozatainak védelmét és támogatását, és növelni kell az áldozatok szervezeteinek nyújtott forrásokat, illetve az internetes megfélemlítést és a válaszintézkedéseket be kell építeni a nemzeti mentális egészségügyi stratégiákba. A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a gyermekeket, a szülőket és az oktatókat célzó megelőzést, oktatást és figyelemfelkeltést, valamint követelniük kell tőlük az áldozatok jogairól szóló uniós irányelv gyors végrehajtását.
Háttér
Az internetes megfélemlítés jelentős fenyegetést jelent a kiskorúak és a fiatalok online biztonságára és jóllétére nézve, súlyos és tartós hatást gyakorolva az áldozatokra. Erre és a fellépés iránti igényekre válaszul (az uniós polgárok 92%-a azt szeretné, ha a hatóságok fellépnének ebben a kérdésben) a Bizottság 2026 februárjában külön cselekvési tervet terjesztett elő az internetes megfélemlítés ellen. Míg egyes tagállamok (például Írország Coco-törvénye) célzott rendelkezéseket vezetnek be az internetes megfélemlítés kezelésére, az EU-n belül továbbra is jogi széttagoltság tapasztalható.
- A serdülők hatoda számolt be arról, hogy internetes zaklatás áldozata volt, nyolcada pedig elismerte, hogy másokat zaklatott
- A jelenlegi uniós és nemzeti intézkedések nem elegendőek a növekvő internetes zaklatás és online visszaélések kezeléséhez
- Meg kell fontolni az internetes zaklatás uniós bűncselekményként való elismerését
A magyar fiatalok több mint 66 százaléka átélt már valamilyen zaklatást
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
