Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése!
Egyre nyilvánvalóbb: turbulens változások jönnek az élővilágban.
A Balaton egy sekély tó, és éppen emiatt kiemelten érzékeny édesvízi rendszer, amely évtizedek óta küzd az éghajlatváltozás egyre nyilvánvalóbb hatásaival. Bár a többség számára elsősorban a nyári pihenés egyik legismertebb magyarországi helyszíne, ez az ökoszisztéma eddig is sokrétű hatásoknak volt kitéve, amelyek mind fizikai, mind kémiai és biológiai folyamatait érintették. Az éghajlatváltozás azonban alapjaiban változtathatja meg az évezredek alatt kialakult érzékeny egyensúlyt.
Míg mi a parton napozunk vagy csónakázunk, a tó vizében lassú, de drámai változások zajlanak, komolyan formálva a Balaton jövőjét.
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A klímaváltozás nemcsak a vízmelegedést hozta el: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma, nő az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és megjelennek a melegkedvelő, inváziós növényfajok is.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak tanulmánya szerint a Balaton vízhőmérséklete ma már átlagosan 1,7 °C-kal magasabb, mint 2000-ben, és a változás üteme folyamatosan gyorsul. Míg a 19. század végétől az 1980-as évekig az éves középhőmérséklet csak lassan változott, a 21. században évi 0,07 °C-os átlagos növekedést mértek. Télen ez még drasztikusabb: a hőmérséklet-emelkedés eléri az évi 0,21 °C-ot.
Eközben a tóban tapasztalható vízhőmérsékleti hőhullámok – azaz olyan időszakok, amikor legalább öt napon keresztül a víz melegebb, mint amit a 19. század végi adatok alapján az adott napok legmelegebb 10%-ában mértek – egyre gyakoribbak és hosszabbak. Az 1990-es évekhez képest mára évente már több mint 100 hőhullámos nap is előfordulhat. A hőhullámok alatt a víz átlagosan 6 °C-kal is melegebb lehet a korábbi éghajlati normánál – míg ez az eltérés korábban „csak” 4 °C volt.
Míg a Balaton vizének hőmrséklete az elmúlt 150 évben, egészen az 1980-as évekig viszonylag stabil volt – az éves hőmérséklet változása kisebb nagyobb ingadozásokkal, de átlagban relatíve stabil maradt 120 éven át –, addig az elmúlt két-három évtizedben a melegedés üteme felgyorsult.
Forrás: HUN-REN
A melegedés az ökológiai rendszert is jelentősen átalakítja. Gyakoribbá válnak az oxigénhiányos időszakok, nő a párolgási veszteség, és fokozódik a tápanyag-felszabadulás az üledékből. Ez utóbbi táplálja az algásodást, amely a 2019-es nyári algavirágzás során már látványos problémát okozott. A kutatók szerint felmelegedéssel egyre nő a tó hajlama arra, hogy feldúsuljon tápanyagokban (eutrofizáció), ami kedvez az elsődleges termelő szervezeteknek (algáknak, hínároknak).
Ezen az interaktív térképen bárki megtekintheti, hogyan változott a Balaton vízfelszíni hőmérséklete a 21. században. A felületen egy adott pont vagy akár egy teljes terület hőmérsékleti adatai is visszakereshetők, így jól nyomon követhető a tó melegedésének időbeli és térbeli mintázata.
A parti zónák is érzékenyen reagálnak
Az alacsonyabb vízállás kedvezhet ugyan a nádasok, hínárosok terjedésének, ugyanakkor új, inváziós fajok is megjelennek. A közönséges csavarhínár 1998 óta már a Balaton nyugati medencéjének jelentős részében jelen van, és a Hévízi-tó meleg kifolyóvize újabb melegkedvelő fajokat „nevel”, amelyek megtelepedhetnek a tóban.
A hőmérséklet-növekedés a vízinövények közötti versenyt is átrendezi: a 30 °C fölötti nyári vízhőmérsékletben már a szúrós levelű, oxigénszegény környezetet is elviselő fajok érzik jól magukat, mint a tócsagaz vagy a nagy tüskéshínár – ez pedig a fürdőzők számára is „kézzel-lábbal fogható” kellemetlenséggé válhat.
Landsat műholdfelvételből kinyert hőtérkép. A térkép öt év (2016-2020) júliusi hőmérséklet-anomáliáját mutatja
Forrás: HUN-REN
„Ha a Balaton vizének hőmérséklete továbbra is emelkedik, az egyre inkább mediterrán, sőt szubtrópusi mintázatokat követő ökológiai viszonyokat teremthet. Ebben az új világban a jövő vízinövényei között már nem feltétlenül a ma megszokott fajok lesznek többségben, hanem olyan közösségek alakulhatnak ki, amelyekhez sem az élővilág, sem az emberi használat nincs hozzászokva” - zárják cikküket a kutatók.
A Balaton vízmelegedése tehát nemcsak természeti kérdés, hanem társadalmi kihívás is. Az ökológiai egyensúly megbillenése hosszú távon hatással lehet a tó használhatóságára, turisztikai vonzerejére és élővilágára egyaránt.
Egyre közelebb a vég? 6 vészjósló kockázati pontot azonosított be az ENSZ
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
