A kézírás is jelezheti a kognitív hanyatlást – ezekre a jelekre figyeljen

A kézírás jóval összetettebb folyamat annál, mint hogy egyszerűen betűket vetünk a papírra. Írás közben egyszerre dolgozik a figyelem, a memória, a nyelvi feldolgozás és a kéz finom mozgásait irányító rendszer. Egy új portugál kutatás szerint éppen ezért bizonyos kézírási feladatok arra is utalhatnak, hogyan működnek ezek a képességek idősebb korban.

A Frontiers in Human Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmány szerint nem minden írásos feladat mutatott különbséget a kognitív károsodással élő és a kognitív szempontból ép résztvevők között. Az eltérések főként akkor váltak láthatóvá, amikor az íráshoz nemcsak kézmozgásra, hanem komolyabb mentális munkára is szükség volt.

Az egyszerű tollmozgások még nem árultak el sokat

A kutatásban 58, 62 és 92 év közötti, idősek otthonában élő ember vett részt. Közülük 38 személynél valamilyen kognitív károsodást állapítottak meg, míg 20 résztvevőnél nem volt ilyen probléma.

A vizsgálat során a résztvevők digitalizáló táblagépen, tintával író tollal oldottak meg különböző feladatokat. A kutatók így nemcsak azt figyelhették meg, mi került a lapra, hanem azt is, milyen gyorsan, mennyire egyenletesen és mennyire összehangoltan mozgott a toll.

Az egyik feladat nagyon egyszerű volt: meghatározott idő alatt vízszintes vonalakat és pontokat kellett rajzolni. Ezeknél a próbáknál nem találtak számottevő különbséget a két csoport között.

A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy az ilyen feladatok elsősorban az alapvető kézmozgást és motoros kontrollt igénylik. Vagyis önmagában az, hogy valaki milyen gyorsan tud vonalakat húzni vagy pontokat tenni, nem feltétlenül mond sokat a kognitív állapotáról.

A diktálásnál már feltűnőbb volt az eltérés

A helyzet akkor változott meg, amikor összetettebb feladat következett.

A résztvevőknek különböző nehézségű mondatokat kellett leírniuk. Volt, amikor a szöveget maguk előtt látták, máskor viszont hallás után, diktálás alapján kellett lejegyezniük.

Ez utóbbi feladat bizonyult igazán beszédesnek.

A kognitív károsodással élő résztvevők írása a mentálisan megterhelőbb diktálási helyzetben kevésbé volt hatékony. Ana Rita Matias, az Évora Egyetem adjunktusa és a tanulmány egyik vezető szerzője szerint a különbség főként akkor jelent meg, amikor az íráshoz egyszerre volt szükség nyelvi feldolgozásra, munkamemóriára és a feladat megszervezésére.

Miért nehezebb hallás után leírni egy mondatot?

Amikor valaki egy hallott mondatot ír le, az agya több feladatot végez egyszerre. Meg kell értenie a szavakat, rövid ideig észben kell tartania a hallottakat, majd megfelelő sorrendben papírra kell vetnie őket.

Ez jóval összetettebb annál, mint egyszerűen lemásolni egy már leírt mondatot.

A kutatásban éppen ilyen helyzetben váltak érzékelhetővé a különbségek. A kognitív károsodással élők tollmozgása ilyenkor töredezettebbé, kevésbé folyamatossá és kevésbé összehangolttá vált.

Az egyszerű motoros feladatoknál viszont nem láttak hasonló eltérést.

Ez arra utal, hogy nem feltétlenül maga a kézírás külleme a legérdekesebb, hanem az, hogyan változik az írás akkor, amikor az agynak egyszerre többféle feladatot kell megoldania.

Nem a csúnya kézírás a figyelmeztető jel

Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány alapján egy megváltozott, lassabb vagy rendezetlenebb kézírásból önmagában nem lehet kognitív hanyatlásra vagy demenciára következtetni.

A kutatás kis létszámú volt, és minden résztvevő idősek otthonában élt. Ez azért lényeges, mert az intézményben élők egészségi állapota, napi rutinja és életmódja eltérhet az önállóan élő idősekétől.

A vizsgálat másik korlátja, hogy a gyógyszerszedés lehetséges hatását nem elemezték részletesen. Bár kizárták azokat a komolyabb neurológiai és pszichiátriai betegségeket, amelyek közvetlenül ronthatják a mozgás irányítását, a kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség.

Mire érdemes figyelni a hétköznapokban?

Dr. Michael Richardson családorvos, aki nem vett részt a kutatásban, arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egyetlen írásbeli hiba a fontos, hanem a tartós változás.

Érdemes lehet odafigyelni például arra, ha valaki korábban könnyedén követett utasításokat, később viszont egyre nehezebben tudja leírni vagy megjegyezni őket, gyakran elveszíti a fonalat, vagy összekeveri a részleteket.

Egy-egy ilyen eset még nem jelent betegséget. Ha azonban az ilyen nehézségek rendszeressé válnak, újonnan jelentkeznek, vagy más memória- és figyelemproblémák is társulnak hozzájuk, érdemes orvossal egyeztetni.

A háziorvos az egészségi előzmények és az egyéb tünetek alapján tudja eldönteni, szükség van-e további kivizsgálásra.

A kézírásból egyszer még szűrőeszköz is lehet

A kutatók szerint a kézírás elemzése a jövőben akár egyszerű és viszonylag olcsó módja lehet annak, hogy bizonyos kognitív változásokat korábban észrevegyenek vagy hosszabb távon kövessenek.

Ehhez azonban még jóval több bizonyítékra van szükség.

Ana Rita Matias szerint nagyobb létszámú és hosszabb ideig tartó vizsgálatokat kellene végezni, ráadásul olyan emberek bevonásával is, akik nem intézményben élnek. A gyógyszerek lehetséges hatását szintén részletesebben kellene elemezni.

A kézírás ezért jelenleg legfeljebb egy lehetséges jelző lehet. Önálló diagnosztikai eszközként egyelőre nem használható.

A kézzel írás önmagában is összetett agyi munka

A kézírás azért különösen érdekes kutatási terület, mert egyszerre kíván finom kézmozgásokat, figyelmet, látási feldolgozást, memóriát és nyelvi munkát.

Az agy egészségét azonban természetesen nem egyetlen szokás határozza meg. A rendszeres mozgás, a megfelelő alvás, új készségek elsajátítása és a társas kapcsolatok fenntartása egyaránt fontos szerepet játszhat a szellemi frissesség megőrzésében.

Dr. Zaldy Tan, a Cedars-Sinai Memória és Öregedés Neurológiai Programjának igazgatója korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberi agy természeténél fogva igényli a másokkal való kapcsolatot. A tartós elszigeteltség ezért hosszabb távon a memória és más kognitív képességek szempontjából sem kedvező.

A portugál kutatás legérdekesebb üzenete tehát nem az, hogy a kézírás alapján felismerhető lenne a kognitív hanyatlás. Sokkal inkább az, hogy egy hétköznapinak tűnő feladat, például egy hallott mondat kézzel történő lejegyzése meglepően sokat elárulhat arról, mennyire gördülékenyen dolgozik együtt a figyelem, a memória, a nyelvi feldolgozás és a mozgás.

Milyen kézírásbeli változás lehet valóban gyanús?

Nem az a legfontosabb, hogy valakinek szép vagy csúnya-e a kézírása. Sokkal többet jelenthet, ha az írás módja a korábbiakhoz képest feltűnően megváltozik. Ilyen lehet például, ha valaki hirtelen jóval lassabban ír, gyakrabban megáll közben, a tollmozgása töredezettebbé válik, vagy az írás ritmusa korábban nem tapasztalt módon szétesik. Kutatások szerint kognitív károsodás esetén különösen azokban a feladatokban jelenhetnek meg eltérések, amelyeknél egyszerre kell emlékezni, nyelvi információt feldolgozni és írni.

A betűk méretének, a szóközöknek vagy a sorvezetésnek a szokatlan változása szintén érdekes lehet, ahogyan az is, ha valaki egyre több időt tölt azzal, hogy elkezdjen vagy befejezzen egy mondatot. Ezek azonban önmagukban nem bizonyítanak kognitív hanyatlást. Sokkal inkább az számít figyelemfelkeltőnek, ha többféle változás egyszerre jelenik meg, tartósan fennáll, és korábban nem volt jellemző az illetőre.

Mi a különbség a normális öregedés és a kognitív hanyatlás miatt megváltozó kézírás között?

Az életkor előrehaladtával teljesen természetes, hogy a kézírás valamelyest lassabbá és kevésbé gördülékennyé válhat. Romolhat a finommozgások pontossága, csökkenhet a kéz ereje, lassulhat az információfeldolgozás, és a látás, valamint a kéz mozgásának összehangolása is változhat. Emiatt idősebb korban gyakoribb lehet a bizonytalanabb vonalvezetés vagy az, hogy valakinek több időre van szüksége ugyanannak a szövegnek a leírásához.

A kognitív hanyatlás gyanúját inkább az keltheti fel, ha a nehézség akkor válik feltűnővé, amikor az írás mentális munkával is párosul. A portugál vizsgálatban például az egyszerű vonal- és pontrajzolás nem különítette el a kognitív károsodással élőket az ép résztvevőktől, a diktálás viszont igen. Hallás utáni írásnál ugyanis az agynak egyszerre kell figyelnie, megjegyeznie a hallottakat, feldolgoznia a nyelvet és irányítania a kézmozgást.

Figyelmébe ajánljuk

Demenciát jelezhet, ha így beszél - a diagnózis előtt már évekkel jelentkezhet

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!