Ezek a kullancsok leginkább arról ismertek, hogy példányaik képesek terjeszteni a kiugró, akár 30%-os halálozási aránnyal bíró krími-kongói vérzéses láz vírusát.
- A Hyalomma kullancsok képesek terjeszteni a veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát, amely magas halálozási aránnyal jár.
- Magyarországon a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja monitorozza ezeknek a nem őshonos kullancsoknak a jelenlétét lakossági bejelentések alapján.
- A klímaváltozás miatt e fajok egyre gyakrabban jelennek meg Magyarországon; eddig főleg vándormadarak hozták őket, de most már a stabil letelepedésük lehetőségét is vizsgálják.
- A 2026-os adatok alapján többször bukkantak fel ugyanazokon a helyeken, ami véletlen egybeesés vagy akár áttelelő populációk jelenlétére is utalhat.
- A fertőzés esélye továbbra is alacsony Magyarországon, de a lakosság bejelentései fontosak a monitorozás és a későbbi megelőzés érdekében, különösen kora ősszel, amikor nő a kullancsok aktivitása.
Hatodik éve fut a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsok lakossági bejelentések útján történő monitorozása.
Az ide tartozó fajok alapvetően a tőlünk délebbre fekvő területekhez alkalmazkodtak, viszont a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban jelennek meg a mi régiónkban is. A csoport egyedeit eddig is észleltük az országban, ám ezek gyaníthatóan egyedi, egyszeri behurcolások eredményei, például vándormadarak útján érkeztek hozzánk. A kutatás egyik célja viszont éppen a Hyalomma-k stabil megtelepedésének vizsgálata, ez vezethetne el ugyanis potenciálisan a csoport sokkal általánosabb elterjedéséhez, ami akár a krími-kongói vérzéses láz hazai megjelenését is magával hozhatja. Épp ezért figyelemre méltó az eddigi, 2026-os beküldések földrajzi mintázata – öt találatból négy olyan helyről érkezett, ahol a korábbi években is volt észlelés. Ez a mintázat lehet véletlen egybeesés is, lehetséges például, hogy ezeken a területeken nagy számban fordulnak elő vándormadarak, viszont az is megeshet, hogy már itt áttelelő Hyalomma populációk egyedeit sikerült elcsípni.
Az esély Magyarországon egy Hyalomma által okozott krími-kongói vérzéses lázas megbetegedésre szerencsére továbbra is rendkívül alacsony, viszont a veszély felméréséhez és a hatékony tájékoztatáshoz elengedhetetlen a Hyalomma-k hazai monitorozása. Emiatt az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai továbbra is arra kérik a lakosságot, hogy figyeljék a környezetükben felbukkanó, szokatlan megjelenésű és viselkedésű kullancsokat.
A Hyalomma-k könnyen felismerhetők sávozott lábaikról, nagy méretükről, sötét, egyszínű pajzsukról, valamint gyors mozgásukról. A leírásnak megfelelő vérszívók bejelentése pár kattintással elvégezhető akár e-mailben, akár a 2025 óta működő PragmaTick alkalmazás segítségével, mindkét esetben a beküldő visszajelzést kap a talált fajról a program szakértőitől.
Mit jelenthet ez a mintázat, és miért különösen fontos most a lakossági bejelentés?
Az ilyen ismétlődő felbukkanásokból még nem tudunk messzemenő következtetéseket levonni egy esetleges hazai populációra nézve, ezért mindenképp érdemes tovább vizsgálni a mostani mintázat mögött rejlő okokat. Ebben tudnak sokat segíteni a lakosságtól érkező bejelentések – ez kora ősszel különösen aktuális, a jelenlegi száraz, meleg időjárás kedvez a Hyalomma kullancsoknak, ilyenkor számítunk leginkább a felbukkanásukra.
Hyalomma kullancs - ezek a tünetek jelzik a krími-kongói vérzéses lázat
- Veszélyes vírust terjesztő kullancsok telepedhetnek meg Magyarországon
- Már applikáción keresztül is be lehet jelenteni a Hyalomma kullancsokat
- Hyalomma kullancs - ezek a tünetek jelzik a krími-kongói vérzéses lázat
- 7 kevésbé ismert betegség, amiket a fertőzött kullancsok terjeszthetnek
- Rengeteg kullancsot jelentettek a magyarok - van köztük Hyalomma is
- Ezt kell tenni, ha Hyalomma kullancsot lát!
Gyakori kérdések a Hyalomma kullancsok által terjesztett betegségekről
Milyen betegségeket terjeszthetnek a Hyalomma kullancsok?
A Hyalomma kullancsok több kórokozó terjesztésében is szerepet játszhatnak, közülük az egyik legnagyobb jelentőségű a krími-kongói vérzéses láz vírusa. A betegség azért kap kiemelt figyelmet, mert súlyos esetben vérzéses tünetekkel, szervi károsodással járhat, és halálos kimenetelű is lehet. Fontos azonban különválasztani két dolgot: attól, hogy valaki Hyalomma kullancsot talál magán vagy a környezetében, még nem következik, hogy a kullancs fertőzött, és az sem, hogy az illető megbetegszik. Magyarországon jelenleg rendkívül alacsony annak az esélye, hogy Hyalomma csípése miatt krími-kongói vérzéses láz alakuljon ki.
Mi az a krími-kongói vérzéses láz?
A krími-kongói vérzéses láz, röviden CCHF egy vírus okozta fertőző betegség. A kórokozó természetes körforgásában kullancsok és különböző állatok vesznek részt, az ember pedig többféle módon fertőződhet meg. Az egyik lehetséges út a fertőzött kullancs csípése. A betegség Afrika, Ázsia, a Közel-Kelet és Európa egyes területein is előfordul. Az európai helyzet azért is érdemel figyelmet, mert a vírust terjeszteni képes kullancsfajok elterjedési területe a környezeti és éghajlati feltételek változásával módosulhat.
Milyen tünetei vannak a krími-kongói vérzéses láznak?
A betegség hirtelen kezdődhet. A kezdeti tünetek közé tartozhat a magas láz, a fejfájás, a hát- és izomfájdalom, az ízületi fájdalom, a szédülés és a gyengeség. Jelentkezhet hányinger, hányás, hasmenés és hasi fájdalom is. A korai panaszok tehát több más fertőzés tüneteire hasonlíthatnak, ezért pusztán ezek alapján nem lehet megállapítani, hogy valaki krími-kongói vérzéses lázban szenved.
Súlyosabb esetekben néhány nap elteltével vérzéses tünetek is kialakulhatnak. Apró bőr alatti bevérzések, nagyobb véraláfutások, orrvérzés vagy más vérzések jelentkezhetnek, és a betegség a belső szervek működését is érintheti. A lefolyás azonban nem minden fertőzöttnél ugyanolyan.
Mennyi idővel a kullancscsípés után jelentkezhetnek a tünetek?
A lappangási idő függhet attól is, hogyan történt a fertőződés. Kullancscsípést követően rendszerint néhány napon belül kialakulhatnak a tünetek, de ennél hosszabb lappangási idő is előfordulhat. Emiatt egy gyanús kullancscsípést követően nemcsak az aznap vagy másnap jelentkező panaszokra érdemes figyelni.
Ha valaki Hyalomma kullancsot talált magán, majd ezt követően láz, erős fejfájás, izomfájdalom vagy más szokatlan, influenzaszerű tünet jelentkezik, fontos orvoshoz fordulni, és jelezni a korábbi kullancscsípést is.
Mennyire veszélyes a krími-kongói vérzéses láz?
A betegség súlyossága jelentősen eltérhet, de a krími-kongói vérzéses láz potenciálisan életveszélyes fertőzés. A halálozási arány különböző járványok és betegcsoportok között eltérő lehet, és súlyos esetekben magas. Éppen ezért a betegség terjedését nemcsak ott figyelik, ahol rendszeresen előfordul, hanem azokon a területeken is, ahol a vírust terjeszteni képes kullancsok megjelenhetnek vagy megtelepedhetnek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy Magyarországon megtalált Hyalomma kullancs közvetlen, nagy fertőzési veszélyt jelentene. A hazai monitorozás célja éppen az, hogy időben észlelhető legyen, ha ezeknek a kullancsoknak az előfordulása megváltozik.
Csak kullancscsípéssel terjedhet a vírus?
Nem. A krími-kongói vérzéses láz vírusa fertőzött állatok vérével vagy szöveteivel történő közvetlen érintkezés során is átkerülhet emberre. Emberről emberre szintén továbbadható fertőzött vérrel, testnedvekkel vagy szövetekkel történő szoros kontaktus révén. Emiatt a betegség az egészségügyi ellátásban is különleges óvintézkedéseket igényelhet.
A hétköznapi magyarországi kullancscsípéseknél ugyanakkor továbbra sem a krími-kongói vérzéses láz jelenti a legvalószínűbb veszélyt. A Hyalomma fajok megjelenésének követése elsősorban azért fontos, hogy a lehetséges jövőbeni kockázat változását időben észleljék.
Minden Hyalomma kullancs hordozza a krími-kongói vérzéses láz vírusát?
Nem. A Hyalomma egy kullancscsoport neve, nem pedig a fertőzöttség megjelölése. Attól, hogy egy kullancs ebbe a csoportba tartozik, még egyáltalán nem biztos, hogy hordozza a vírust. A fertőzés kialakulásához több feltételnek is teljesülnie kell: a kullancsnak fertőzöttnek kell lennie, és a kórokozónak át is kell jutnia az emberbe.
Ezért egy Hyalomma megtalálása önmagában nem jelent krími-kongói vérzéses lázat, és nem indokolja annak feltételezését sem, hogy a megtaláló megfertőződött.
Hogyan lehet felismerni a Hyalomma kullancsot?
A Hyalomma kullancsok több szempontból is eltérhetnek a Magyarországon megszokott kullancsoktól. Feltűnő lehet viszonylag nagy méretük, sötét pajzsuk és jellegzetesen sávozott lábuk. Viselkedésük is szokatlan lehet: gyorsan mozognak, és aktívan kereshetik, követhetik a lehetséges gazdaszervezetet.
Laikusként azonban nem mindig lehet teljes bizonyossággal meghatározni egy kullancs faját. Éppen ezért lehet hasznos a gyanús példány lefényképezése és bejelentése a hazai kullancsmonitorozó programnak.
Terjeszthetnek más betegségeket is?
Igen. A Hyalomma fajok nem kizárólag a krími-kongói vérzéses láz vírusa miatt fontosak. Egyes fajok különböző baktériumok és paraziták terjesztésében is szerepet játszhatnak, és állategészségügyi jelentőségük is van. Az, hogy egy adott Hyalomma faj egy adott országban pontosan milyen kórokozókat hordoz, jelentősen függ a földrajzi területtől, a helyi állatpopulációktól és a kórokozók jelenlététől.
Ezért nem helyes minden Hyalomma kullancshoz automatikusan ugyanazokat a betegségeket társítani. Magyarországon jelenleg különösen a krími-kongói vérzéses láz lehetséges jövőbeni kockázata miatt fontos a megfigyelésük.
Miért jelennek meg Magyarországon, ha nem őshonosak?
A Hyalomma fajok alapvetően Magyarországtól délebbre fekvő, melegebb területekhez alkalmazkodtak. Egyes fejlődési alakjaik vándormadarakkal nagy távolságokra is eljuthatnak, így alkalmanként Magyarországra is bekerülhetnek. Ha az időjárási körülmények megfelelőek, továbbfejlődhetnek, és később kifejlett kullancsként bukkanhatnak fel.
A klímaváltozás azért lényeges, mert a hosszabb, melegebb és szárazabb időszakok kedvezőbb körülményeket teremthetnek számukra. A legfontosabb kérdés ezért nem pusztán az, hogy találunk-e Magyarországon egy-egy példányt, hanem az, hogy képesek-e áttelelni, szaporodni és tartós populációt kialakítani.
Mit jelentene, ha megtelepednének Magyarországon?
A tartós megtelepedés önmagában még nem jelentené azt, hogy automatikusan megjelenik Magyarországon a krími-kongói vérzéses láz. Ahhoz a vírusnak is jelen kellene lennie és fenn kellene maradnia a kullancsok, illetve a gazdaállatok közötti természetes körforgásban.
A megtelepedett Hyalomma-populáció azonban megteremthetné annak egyik fontos feltételét, hogy a kórokozó később könnyebben fennmaradhasson. Ezért jelentős, ha ugyanazon földrajzi területekről több egymást követő évben érkeznek észlelések. Ez még nem bizonyítja, hogy a kullancsok már áttelelnek és szaporodnak Magyarországon, de indokolja a további megfigyelést.
Mit tegyen, ha Hyalomma kullancsot talál magán?
A kullancsot minél hamarabb érdemes eltávolítani. Ehhez célszerű finom hegyű csipeszt használni, a kullancsot a bőrhöz minél közelebb megfogni, majd egyenletes mozdulattal kihúzni. Nem ajánlott olajjal, alkohollal vagy más anyaggal bekenni, illetve nyomkodni.
Ha a kullancs szokatlanul nagynak tűnik, sávozott a lába, gyorsan mozog, és felmerül, hogy Hyalomma lehet, érdemes dokumentálni és jelezni a hazai monitorozó programnak. A kullancs puszta megtalálása miatt azonban nem kell arra következtetni, hogy fertőzés történt.
Mikor kell orvoshoz fordulni a csípés után?
Orvosi segítség indokolt, ha kullancscsípést követően láz, erős fejfájás, kifejezett gyengeség, izom- vagy ízületi fájdalom, hányás, hasi panaszok vagy más szokatlan tünetek jelentkeznek. Vérzéses tünetek, zavartság vagy gyors állapotromlás esetén sürgős orvosi ellátás szükséges.
Az orvosnak érdemes elmondani azt is, hogy kullancscsípés történt, mikor történt, és – ha ismert – milyen kullancsról lehetett szó. Magyarországon a Hyalomma által terjesztett krími-kongói vérzéses láz kockázata jelenleg rendkívül alacsony, a szokatlan kullancsok bejelentése mégis fontos: a megfigyelés segíthet időben felismerni, ha ezeknek a fajoknak a hazai jelenléte és ezzel együtt a fertőzési kockázat a jövőben megváltozik.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
