Erről lehet felismerni a borderline személyiségzavart

A borderline személyiségzavar – angolul borderline personality disorder, röviden BPD – olyan mentális állapot, amely jelentősen befolyásolhatja azt, ahogyan az érintett saját magáról és másokról gondolkodik és érez. Hatással lehet az érzelmek szabályozására, a viselkedésre és a kapcsolatokra is. A tünetek nem mindenkinél egyformák, és önmagában egy-egy jel alapján nem lehet kijelenteni, hogy valakinek borderline személyiségzavara van.

A tünetek gyakran fiatal felnőttkorra válnak egyértelművé. Az állapot az élet számos területén nehézséget okozhat, ugyanakkor megfelelő kezeléssel sok embernél jelentősen javulhatnak a tünetek és az életminőség.

1. Nagyon erős lehet az elhagyástól való félelem

A borderline személyiségzavar egyik jellegzetes tünete az elutasítástól vagy elhagyástól való intenzív félelem. Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy az érintett rosszul viseli egy kapcsolat végét. Akár egy rövidebb különlét vagy egy számára elutasításként értelmezett helyzet is nagyon erős érzelmi reakciót válthat ki.

Az érintett komoly erőfeszítéseket tehet azért, hogy elkerülje a valós vagy vélt elhagyást. Előfordulhat például, hogy nehezen viseli, ha valaki nem elérhető, késik vagy távolságot tart tőle.

Fontos azonban, hogy az elhagyástól való félelem önmagában nem jelenti a borderline személyiségzavar fennállását. A diagnózisnál mindig a tünetek összessége, tartóssága és az életre gyakorolt hatása számít.

2. Nagyon intenzívek és instabilak lehetnek a kapcsolatai

A BPD az emberi kapcsolatokban is megmutatkozhat. Jellemző lehet az intenzív, de instabil kapcsolatok mintázata. Az érintett egyik pillanatban rendkívül pozitívan láthat valakit, majd egy csalódás vagy konfliktus hatására hirtelen egészen másként kezdheti megítélni.

A kapcsolatokban ezért szélsőséges érzelmek jelenhetnek meg. Valakit egyik időszakban tökéletesnek, megbízhatónak és különlegesnek érezhet, máskor pedig úgy élheti meg, hogy ugyanaz az ember nem törődik vele vagy bántja.

Az ilyen változások nem feltétlenül tudatosak. Az érintett számára az adott pillanatban megélt érzések rendkívül valóságosak és intenzívek lehetnek, ami komoly feszültséget okozhat a párkapcsolatokban, barátságokban és családi kapcsolatokban.

3. Gyorsan és szélsőségesen változhat a hangulata

Az érzelmi instabilitás szintén a borderline személyiségzavar meghatározó jellemzője lehet. Az érintett hangulata néhány óra alatt jelentősen megváltozhat: az intenzív boldogságot ingerlékenység, szorongás, szégyen vagy kétségbeesés válthatja fel.

A hangulatváltozások gyakran valamilyen külső eseményhez kapcsolódnak. Egy konfliktus, kritika vagy elutasításként megélt helyzet különösen erős reakciót válthat ki.

Ez az egyik pont, ami miatt a borderline személyiségzavart laikusként könnyű összekeverni más mentális betegségekkel. A hangulatingadozás például bipoláris zavarban is megjelenhet, a két állapot azonban nem ugyanaz. A pontos elkülönítés pszichiátriai vizsgálatot igényel.

4. Bizonytalan és változó lehet az önképe

Borderline személyiségzavar esetén az is változhat, ahogyan az érintett saját magára tekint. Előfordulhat, hogy egyik időszakban pozitív képe van önmagáról, később viszont értéktelennek, rossznak vagy sikertelennek érzi magát.

Nemcsak az önértékelés ingadozhat. Az érintett céljai, értékei, tervei és azzal kapcsolatos elképzelései is változhatnak, hogy mit szeretne kezdeni az életével.

Az instabil önkép ezért a munkára, tanulásra és a kapcsolatokra is hatással lehet. A bizonytalanság jóval mélyebb lehet annál, mint amikor valaki időnként kételkedik saját magában vagy nem tudja pontosan, milyen irányban szeretne továbbhaladni.

5. Impulzív döntéseket hozhat az érintett

A borderline személyiségzavarhoz olyan impulzív viselkedés is társulhat, amelynek akár káros következményei lehetnek. Ide tartozhat például a felelőtlen költekezés, a kockázatos szexuális viselkedés, a szerhasználat, a falásroham vagy a veszélyes vezetés.

Az impulzivitás lényege, hogy az érintett az adott pillanat erős érzelmeinek hatására cselekszik, anélkül, hogy megfelelően mérlegelné a későbbi következményeket.

Természetesen egy-egy meggondolatlan döntés nem jelent személyiségzavart. Akkor válik igazán fontossá, ha a viselkedés visszatérő mintázatot alkot, több területen megjelenik, és komoly problémákat okoz az érintett életében.

6. Tartós ürességérzés jelentkezhet

A borderline személyiségzavar egyik kevésbé látványos, mégis jellegzetes tünete a krónikus ürességérzés. Az érintett úgy érezheti, mintha valami folyamatosan hiányozna az életéből, vagy belül üres lenne.

Ez az érzés tartós lehet, és nem feltétlenül függ attól, hogy kívülről nézve rendben van-e az élete. Az üresség miatt az érintett új élményeket, kapcsolatokat vagy impulzív tevékenységeket kereshet, ám ezek nem feltétlenül szüntetik meg tartósan a kellemetlen érzést.

Az ürességérzés más mentális problémákban is megjelenhet, ezért ez sem olyan tünet, amelyből önmagában diagnózist lehetne felállítani.

7. Nehezen kontrollálható düh is előfordulhat

Az intenzív harag és a düh szabályozásának nehézsége szintén jellemző lehet. Előfordulhat, hogy az érintett egy adott helyzetre a környezet számára aránytalannak tűnő indulattal reagál, majd később szégyent vagy bűntudatot érez emiatt.

Megjelenhet gyakori indulatosság, keserűség, szarkasztikus viselkedés vagy heves konfliktus. Az erős dühöt sokszor olyan helyzet váltja ki, amelyben az érintett elutasítva, figyelmen kívül hagyva vagy elhagyva érzi magát.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden borderline személyiségzavarral élő ember agresszív. A tünetek megjelenése és intenzitása jelentősen különbözhet az egyes embereknél.

8. Stresszhelyzetben megváltozhat a valóság érzékelése

Erős stressz hatására átmeneti paranoid gondolatok is jelentkezhetnek. Az érintett például úgy érezheti, hogy mások rosszat akarnak neki, vagy nehezen tudja eldönteni, mennyire bízhat a környezetében.

Disszociatív tünetek szintén előfordulhatnak. Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha eltávolodott volna önmagától, kívülről figyelné saját magát, vagy a környezete tűnne valószerűtlennek.

Ezek a tünetek különösen nagy stresszhelyzetekben jelenhetnek meg, és eltérhetnek a tartós pszichotikus betegségekben tapasztalt tünetektől. A pontos megítéléshez ebben az esetben is szakember vizsgálata szükséges.

9. Önsértő magatartás is előfordulhat

A borderline személyiségzavar egyik legsúlyosabb tünete az önsértő viselkedés, illetve az öngyilkossági gondolatok és cselekmények megjelenése. Az önsértés történhet például vágással vagy más módon okozott sérüléssel.

Az önsértés és az öngyilkossági szándék nem ugyanaz, ugyanakkor mindkettőt komolyan kell venni. Öngyilkossági gondolatok, tervek vagy közvetlen veszély esetén azonnali segítségre van szükség.

Ezek a tünetek nem minden borderline személyiségzavarral élő embernél jelentkeznek, és más pszichiátriai állapotokban is előfordulhatnak.

Nem lehet egyetlen tünetből felismerni

A borderline személyiségzavar diagnózisa nem úgy működik, hogy valaki felismer magán vagy egy hozzátartozóján egy-két jellemzőt, és ebből biztos következtetést lehet levonni. Az érzelmi hullámzás, az impulzivitás, a konfliktusos kapcsolatok vagy az elhagyástól való félelem önmagukban olyan embereknél is előfordulhatnak, akiknek nincs személyiségzavaruk.

A diagnózishoz azt is figyelembe kell venni, hogy a tünetek milyen régóta állnak fenn, milyen helyzetekben jelentkeznek, mennyire következetes mintázatot alkotnak, és milyen mértékben befolyásolják a kapcsolatokat, a munkát és az élet más területeit.

A kivizsgálás azért is fontos, mert a tünetek részben átfedhetnek más mentális problémákéval. Depresszió, szorongásos zavarok, poszttraumás stressz zavar, étkezési zavarok, szerhasználati problémák és bipoláris zavar is előfordulhat a BPD mellett, illetve bizonyos tüneteik hasonlíthatnak egymásra.

Mitől alakul ki a borderline személyiségzavar?

A kialakulásnak nincs egyetlen, minden érintettre érvényes oka. Több tényező szerepe merül fel, köztük genetikai és környezeti hatásoké, valamint az agy bizonyos működésbeli sajátosságaié.

A családi halmozódás növelheti a kockázatot. Egyes érintettek gyermekkorában traumatikus események, bántalmazás vagy elhanyagolás is előfordult, de ez nem jelenti azt, hogy minden BPD-vel élő ember átélt ilyen eseményeket, és azt sem, hogy a gyermekkori trauma szükségszerűen borderline személyiségzavarhoz vezet.

Éppen ezért nem helyes a betegséget egyszerűen egyetlen gyermekkori élmény következményeként bemutatni.

Hogyan állapítják meg?

A diagnózist mentális egészséggel foglalkozó szakember állítja fel. Ennek része lehet az érintett tüneteinek, kapcsolatainak, korábbi életútjának, egészségi állapotának és családi kórtörténetének áttekintése.

A szakembernek azt is mérlegelnie kell, hogy a tüneteket nem magyarázza-e jobban más pszichiátriai vagy egészségi állapot. Nincs olyan egyszerű vérvizsgálat vagy képalkotó eljárás, amely önmagában kimutatná a borderline személyiségzavart.

Ezért az internetes tünetlisták legfeljebb tájékozódásra alkalmasak. Más ember viselkedéséből pedig különösen nem érdemes diagnózist felállítani.

Kezelhető a borderline személyiségzavar?

Igen. A kezelés középpontjában elsősorban a pszichoterápia áll. Az egyik kifejezetten borderline személyiségzavarra kidolgozott módszer a dialektikus viselkedésterápia, vagyis a DBT. Ennek során többek között az érzelmek szabályozásának, a stressz elviselésének, a kapcsolatok kezelésének és az impulzív viselkedés kontrollálásának készségeit fejlesztik.

Más pszichoterápiás módszerek is alkalmazhatók. Gyógyszert elsősorban bizonyos társuló tünetek vagy más egyidejűleg fennálló mentális betegségek kezelésére írhatnak fel; nincs olyan gyógyszer, amely önmagában a borderline személyiségzavar valamennyi tünetét megszüntetné.

A javulás időt igényelhet, és előfordulhatnak nehezebb időszakok, de megfelelő kezelés mellett sok érintett megtanulja hatékonyabban szabályozni az érzelmeit, stabilabb kapcsolatokat kialakítani és jelentősen javítani az életminőségét.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Érdemes szakemberhez fordulni, ha az intenzív érzelmi reakciók, a kapcsolatok ismétlődő szélsőségei, az impulzív viselkedés, az ürességérzés vagy az instabil önkép tartósan problémát okoz a mindennapi életben.

Az önsértést, illetve az öngyilkossági gondolatokat mindig komolyan kell venni. Ha valaki közvetlen veszélyben van, vagy attól tart, hogy kárt tesz magában, sürgős segítségre van szükség; Magyarországon közvetlen veszély esetén a 112 hívható.

A borderline személyiségzavar tehát nem egyszerűen „szélsőséges hangulatingadozás”, és nem lehet valakire néhány konfliktus vagy érzelmi reakció alapján ráhúzni ezt a diagnózist. A gyanút az keltheti fel, ha több jellegzetes tünet tartós mintázatot alkot, több életterületen megjelenik, és jelentős nehézséget okoz – a diagnózis felállítása azonban szakember feladata.

Ez is érdekelheti

Ezért tűnnek sokszor áldozatnak a nárcisztikusok - így tévesztik meg a környezetüket

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!