Egy újabb kártevő miatt érdemes résen lennünk a kertekben.
A magyar határtól mindössze mintegy 500 méterre fogtak egy japán cserebogarat (Popillia japonica) a szlovéniai Pince település autópálya melletti pihenőhelyén. A kiemelt zárlati károsító észlelése miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a területi szakemberek haladéktalanul megkezdték a szükséges növényegészségügyi intézkedéseket, többek között feromoncsapdákat helyeztek ki az esetleges terjedés mielőbbi észlelése érdekében. A lakosság és az utazók figyelme kiemelten fontos a károsító hazai megtelepedésének megelőzésében.
Mit kell tudni a japán cserebogárról?
A japán cserebogár rendkívül sok tápnövényű faj. Az imágók többek között szőlőn, gyümölcsfákon, rózsán és számos dísznövényen táplálkoznak, míg a talajban fejlődő lárvák a növények gyökereit károsítják. Csoportosan táplálkozva akár teljes tarrágást is okozhatnak. Nagy távolságokra elsősorban emberi közreműködéssel terjedhet: az imágók járművekben, szállítmányokban, poggyászban vagy kempingfelszerelésben is megbújhatnak.
A szlovén hatóságok júliusban észlelték a károsítót a magyar határtól mintegy 500 méterre, Pince településen. Nőstény egyedet fogtak, ami fokozott kockázatot jelent a megtelepedés és szaporodás szempontjából. A környéken azóta nem találtak tápnövényeken károsítást, és ültetési anyagot előállító telep vagy kertészeti áruda sincs a közelben, azonban továbbra is indokolt a kiemelt hatósági figyelem. A szlovéniai észlelés miatt a Nébih és a területi hatóságok hat feromoncsapdát helyeztek ki Zala vármegyében a Szlovénia felől érkező tranzitforgalom által érintett útvonalak mentén. A monitoring a 86-os főút mellett Kálócfáig, valamint az M70-es és M7-es utak környezetében Zalakomárig terjed.
A károsító folyamatos terjedését jelzi, hogy júliusban Ausztriában is találtak japán cserebogarat: a magyar határtól kb. 90-kmre, Graz közelében fekvő Premstätten egyik pihenőhelyén, az olaszországi fertőzött területekkel összekötő közlekedési folyosó mentén fogtak két hím egyedet. A térségben sem csapdázással, sem vizuális ellenőrzéssel nem találtak újabb példányokat, így az egyedeket jelenleg behurcolt, „stoppos” példányokként kezelik.
Ismerjük fel a japán cserebogarat!
A 8–11 mm-es imágó (kifejlett egyed) feji része és előtora fémesen zöld, szárnyfedői rézbarna, vöröses árnyalatúak. Jellegzetes ismertetőjegyei a test két oldalán található öt-öt, valamint a potroh végén lévő két fehér szőrcsomó. A szárnyfedők tetején nem találhatók serteszőrök.
A japán cserebogár (Popillia japonica) rendkívül sokféle növényt képes károsítani, és nemcsak a kifejlett bogár, hanem a talajban fejlődő lárvája is problémát okozhat.
Forrás: Nébih
A külföldről hazatérők mindig vizsgálják át ruházatukat, poggyászukat, járművüket és kempingfelszerelésüket, valamint ne hozzanak be ellenőrizetlen forrásból származó növényeket és növényi anyagokat.
A japán cserebogár észlelése, valamint már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. A gyanús egyedek, illetve a feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nébih-et. Az időben megtett lakossági bejelentések ugyanis kulcsszerepet játszanak a károsító hazánkba történő behurcolásának és további terjedésének megelőzésében.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.
Miért olyan fontos még most a felismerése?
A japán cserebogár európai terjedése miatt a határ menti térségekben és a közlekedési útvonalak környezetében a következő időszakban is indokolt a fokozott figyelem. A faj az Európai Unióban kiemelt jelentőségű zárlati károsító, és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint rendkívül széles, több száz növényfajt magában foglaló tápnövénykörrel rendelkezik. A kifejlett bogarak a növények föld feletti részeit, a lárvák pedig a gyökereket károsítják.
A korai felismerés azért is fontos, mert egy frissen behurcolt, még kis létszámú populáció felszámolására általában nagyobb esély nyílik, mint egy már megtelepedett állomány visszaszorítására. Egyetlen példány megtalálása önmagában még nem bizonyítja, hogy a faj tartósan megtelepedett az adott területen, de jelzésértékű lehet, különösen akkor, ha az egyed közlekedési csomópont, parkoló vagy más, nagy forgalmú hely közelében kerül elő.
Milyen károkat okozhat a kertben?
A japán cserebogár jelenléte elsősorban a leveleken feltűnő. A bogarak gyakran csoportosan táplálkoznak, és a levélerek közötti szövetet fogyasztják el. Ennek következtében jellegzetes, úgynevezett „csontvázas” levélfelület alakulhat ki: a vastagabb erek megmaradnak, miközben a levél többi része fokozatosan eltűnik. Erősebb fertőzés esetén a levelek megbarnulhatnak és idő előtt lehullhatnak. A bogarak emellett virágokat, terméseket és fiatal hajtásokat is károsíthatnak.
A gyepben jelentkező tünetek más jellegűek. A lárvák a talajban élnek, és a fűfélék gyökereit fogyasztják. Emiatt a gyep először gyengülhet, sárgulhat, ritkulhat, később pedig elhalt foltok jelenhetnek meg rajta. A lárvakártétel azonban önmagában nem alkalmas biztos fajazonosításra, hiszen más cserebogárfajok pajorjai is hasonló tüneteket idézhetnek elő.
Nem minden cserebogár japán cserebogár
A hazai kertekben több őshonos cserebogárfajjal is találkozhatunk, ezért egy ismeretlen bogár látványa alapján nem érdemes azonnal japán cserebogárra gondolni. A biztos felismeréshez a jellegzetes külső bélyegeket kell keresni. A japán cserebogár viszonylag kisméretű, 8–11 milliméteres, fémesen zöld feji és előtori résszel, valamint rézbarna szárnyfedőkkel. Különösen feltűnő az oldalakon elhelyezkedő öt-öt és a potroh végén található két fehér szőrcsomó.
A lárvák azonosítása ennél jóval nehezebb. A talajban élő pajorok több más, Magyarországon is előforduló faj lárvájára hasonlíthatnak, ezért egy talajban talált pajor alapján nem lehet megbízhatóan kijelenteni, hogy japán cserebogárról van szó. Gyanú esetén a szakhatósági vizsgálatnak van döntő szerepe.
Mit érdemes tenni egy kiskertben?
A kerttulajdonosok számára a legfontosabb a rendszeres megfigyelés. Különösen érdemes átnézni a rózsákat, szőlőt, gyümölcsfákat, díszcserjéket és más, gazdag lombozatú növényeket. Ha egy növényen egyszerre több, hasonló külsejű bogár táplálkozik, vagy a leveleken feltűnő, erezetig lerágott foltok jelennek meg, célszerű alaposabban megvizsgálni a növényeket.
Fontos ugyanakkor, hogy a gyanús példányt ne próbáljuk saját kezűleg nagyobb területre továbbvinni, és ne telepítsünk át olyan növényt vagy földlabdát, amelyről felmerült a fertőzöttség gyanúja. A talaj különösen fontos terjedési útvonal lehet, mivel a fejlődési alakok rejtetten, a gyökerek között is jelen lehetnek. Az EFSA értékelése szerint a növényekhez kapcsolódó talaj, valamint maga az ültetési anyag is szerepet játszhat a behurcolásban.
A „stoppos” terjedés ellen az utazók is sokat tehetnek
A japán cserebogár egyik sajátossága, hogy nem feltétlenül egy növényen vagy növényi szállítmányban kell átlépnie a határt. A kifejlett egyedek járműveken, poggyászban, kempingfelszerelésen vagy más tárgyakon is megbújhatnak. Ez különösen a fertőzött vagy a fertőzés szempontjából kockázatos területekről induló forgalomnál jelenthet problémát. A hatósági kockázatelemzések ezért a „hitchhiking”, vagyis a stoppos terjedést is kiemelt lehetséges útvonalként kezelik.
A hazatérés után ezért hasznos lehet egy rövid ellenőrzés: nézzük át a jármű utasterét és csomagterét, a csomagokat, valamint a kültéren használt felszereléseket. Különösen fontos, hogy külföldről ne hozzunk haza ellenőrizetlen forrásból növényt, növényi részt vagy talajt. A Nébih jelenlegi tájékoztatása szerint a növények, növényi részek és talaj behozatalának tilalma a japán cserebogár hazai behurcolásának megelőzését is szolgálja.
A megfigyelés legalább olyan fontos, mint a védekezés
Egy új károsító megjelenésekor nem feltétlenül az az elsődleges cél, hogy a kerttulajdonosok azonnal rovarölő szerekkel kezeljék a növényeket. Egy ismeretlen bogár észlelésekor sokkal értékesebb lehet a pontos megfigyelés, a fénykép készítése és a bejelentés. A hatóságok által végzett csapdázás és vizsgálat ugyanis éppen azt szolgálja, hogy kiderüljön: egy-egy behurcolt példányról van-e szó, vagy kialakult már egy szaporodó helyi populáció.
A japán cserebogár esetében a feromon- és egyéb csalogatóanyagokat alkalmazó csapdák fontos szerepet tölthetnek be a monitoringban. A szakirodalom szerint a csapdázás és a vizuális felderítés együtt alkalmas lehet a kifejlett egyedek jelenlétének kimutatására.
A lakossági bejelentés valódi segítség
Ha valaki a jellegzetes külsejű bogarat látja, érdemes – amennyiben ez biztonságosan megoldható – több, éles fényképet készíteni róla, lehetőleg úgy, hogy a bogár oldalról és felülről is jól látható legyen. Hasznos lehet a megtalálás helyének, időpontjának és a gazdanövénynek a rögzítése is. A példányt azonban nem szükséges saját kezűleg nagy távolságra szállítani.
A japán cserebogár jelenleg is szerepel a Nébih bejelentésköteles károsítói között, ezért gyanú esetén a gyors jelzésnek növényegészségügyi jelentősége van. A hatósági szakemberek így szükség esetén célzottan ellenőrizhetik a környéket, és eldönthetik, szükség van-e további intézkedésekre.
A japán cserebogár európai terjedése jól mutatja, hogy a növényegészségügyben a megelőzés, a hatósági monitoring és a lakosság figyelme egymást kiegészítő eszközök. Minél hamarabb sikerül felismerni egy új károsító megjelenését, annál nagyobb az esély arra, hogy ne váljon tartósan megtelepedett, széles körben károsító fajjal kelljen együtt élnünk.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
