Földrengés: mit tehetünk, ha bekövetkezik? Így keressen menedéket!
Mennyi ideig tart egy földrengés? Mit tegyek földrengés esetén? Hogy kereshetek menedéket? Minden, amit jó, ha tud a témában.
Hogyan keletkeznek a földrengések?
A földrengések legnagyobb részét törési felületek mentén elmozduló kőzetblokkok okozzák. A törésvonalak a törési felületek földfelszíni megnyilvánulásai, amelyek egyik legismertebb képviselője a kaliforniai Szent András törés. A rengések egy másik - sokkal kisebb - része vulkánkitörések és föld alatti üregek beomlása következtében jön létre.
Előrejelezhetők a földrengések?
Bár szerte a világon sok kutató dolgozik a megbízható előrejelzés megvalósításán, eddig nem történt áttörés ezen a területen és egyre valószínűbbnek látszik, hogy ez a közeljövőben sem fog teljesen megoldódni. Ennek egyik oka, hogy a kőzetblokkok mozgásának számításához nagyon pontosan ismernünk kellene a mélyben uralkodó kőzetfeszültségeket. Ugyanakkor jelenleg csak a felszínen tudjuk mérni megfelelő pontossággal ezeket és sok más, az előrejelzéshez szükséges szükséges paramétert. A tudomány mai állása szerint legfeljebb azt tudjuk megbecsülni, hogy egy bizonyos időszakban milyen valószínűséggel fog egy adott méretű rengés kipattanni a vizsgált területen.
Mennyi ideig tart, meddig érezhető egy földrengés?
Néhány, esetleg néhány tíz másodpercig, de egy-két percnél mindenképpen rövidebb ideig.
Mit tegyünk földrendés esetén?
Néhány megszívlelendő tanács:
- amíg tart a rengés, ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (gondoljunk csak pl. a ledőlő kéményekre, lehulló vakolatra és üvegcserepekre).
- Az épületeken belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak.
- Lehetőség szerint keressünk menedéket az asztalok alatt vagy ajtókeretekbe állva.
- A szabadban kerüljünk minél messzebb az építményektől, fáktól, elektromos vezetékektől.
- A rengést követően zárjuk el a gáz és elektromos készülékeket és készüljünk fel az esetleg bekövetkező utórengésekre.
- Az erősen megsérült épületeket minél hamarabb el kell hagyni.
Melyik volt az eddigi legerősebb földrengés magyarország területén?
A komáromi, 1763. június 28-án. Epicentrális intenzitása IX, magnitudója kb. 6.3 volt. A rengés során a város egyharmada elpusztult, a halálos áldozatok száma 63 volt.
Számíthatunk-e halálos áldozatokat követelő földrengésekre hazánkban?
Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak. Ezek során a nem megfelelően tervezett épületekben tartózkodók élete veszélybe kerülhet. Azonban egy földrengés következtében létrejövő sérülés valószínűsége elhanyagolható a mindennapi élet egyéb veszélyforrásaihoz képest (pl. közlekedés).
Hol voltak az utóbbi száz év legjelentősebb magyarországi rengései?
Magyarországon hol lehet földrengésre számítani?
Földrengés bárhol és bármikor előfordulhat, azonban a következő településeknek és azok környékének lakói érezhetik leggyakrabban: Berhida, Dunaharaszti, Eger, Kecskemét, Komárom, Várpalota.
Mi okozta a Törökországot és Szíriát ért pusztító földrengést?
Magyar idő szerint 2023 február 6-án 2:17-kor 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökország déli részét a szíriai határ közelében, ami több száz kilométeres körzetben súlyos károkat okozott, és az eddigi beszámolók szerint több mint 5 ezer ember halálához vezetett. A 7,8-as rengést erős utórengések követték, köztük egy 7,5-ös erősségű is, amik tovább fokozták a kiinduló esemény pusztítását.
A szakértők sem számítottak arra, hogy ennyire erős földrengés pattanjon ki Törökország déli régiójában. Nagyjából száz kilométer hosszan mozdulhattak el a kőzetek, energiája 20-30-szor volt nagyobb, mint az eddigi legerősebb, ismert rengések a régióban.
„Törökországban egyáltalán nem rendkívüli az, hogy földrengés van, ilyenekkel két-három évente bekerülnek a hírekbe. De energiafelszabadulás szempontjából ekkora földrengésről még Törökországban sem tudunk” - mondta el Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, amikor Kiss László csillagász a Svábhegyi Csillagvizsgáló ma délutáni élő bejelentkezésében a földrengésről kérdezte.
Timár szerint különösen az az érdekes, hogy a rengés ebben a törökországi régióban történt, amiről bár a szakemberek tudták, hogy aktív és alatta húzódik a kelet-anatóliai törésrendszer, de az eddig 6-6,5 magnitúdós rengéseket produkált 3-5 évente, és nem ment 7-es erősség fölé. A kutató hozzátette, most nem csak 7 fölé ment, hanem az exponenciális skála miatt jóval nagyobb energiaszintet jelentő 8-as magnitúdót is majdnem elérte.
Mekkorák voltak a mostani, törökországi földrengésen kívül a legnagyobb földrengéesek eddig a világon?
A legnagyobb rengések magnitudója meghaladta a 9-est:
A legtöbb áldozatot nem feltétlenül a legnagyobb magnitúdójú rengések okozzák! Emberéletben a legnagyobb kár valószínűleg az 1556. január 23-án Kínában kipattant rengés során keletkezett, amikor az áldozatok száma a becslések szerint elérte a 830.000-et.
Tényleg megnőtt a földrengések száma az utóbbi években?
Nem, a statisztikák ennek ellenkezőjét bizonyítják. Ennek az érzésnek a kialakulásában valószínűleg közrejátszik napjaink információs forradalma, azaz jóval több tudósítás jut el hozzánk távoli országok romboló rengéseiről, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Mit jelent a szeizmológia?
Magyarul földrengéstudomány, a geofizikának a földrengésekkel, azok regisztrálásával és a Föld belső szerkezetének vizsgálatával foglalkozó ága. A szeizmológia módszerei segítségével sikerült megérteni a földrengések keletkezésének körülményeit, megismerni bolygónk belsejének felépítését (pl. felfedezni a Föld magját).
Mi az a szeizmográf?
Földrengésjelző műszer, amely regisztrálja a talajelmozdulás nagyságát az idő függvényében. A jeleket régebben papírszalagra írták, újabban ezt szinte teljesen kiszorította a digitális rögzítés és számítógépes feldolgozás.
Mi a különbség az intenzitás és a magnitudó között?
Az intenzitás a földrengésnek egy adott helyen az emberekre, illetve az emberi építményekre gyakorolt hatásának mértéke, míg a magnitúdó értékét a rengés során felszabaduló energia nagysága szabja meg. Az intenzitást legújabban a 12 fokozatú EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) skálán szokás megadni. Ez a régebben használt Mercalli-skála, illetve MSK-skála pontosított változata. Az épületek sérülésére az V-nél nagyobb fokozatú intenzitásértékek esetében lehet számítani.
A magnitudó mérésére a Richter-skála szolgál. Ennek elméletileg alsó és felső határa nincsen, azonban a gyakorlatban nyilván létezik egy határérték, melynél nagyobb földrengés nem fordulhat elő. Az ismert legnagyobb földrengések magnitudója M=9 körüli, míg egy asztalról leeső tégla által keltett földmozgás magnitudója kb. M=-2. (a magnitúdó skála logaritmikus, a magnitúdó értéke negatív is lehet!) Ha egy rengés magnitudója egy egységgel nagyobb a másikénál, akkor az kb. 30-szor nagyobb energiát jelent.
Mit értenek a kutatók hipocentrum és epicentrum alatt?
A hipocentrum a földrengés kipattanási helye, mélysége néhány km-től egészen 700 km-ig terjedhet. Az epicentrum a földfelszínnek közvetlenül a hipocentrum felett elhelyezkedő pontja, az okozott károk általában itt a legjelentősebbek.
Mik azok az utórengések?
A nagyobb földrengéseket követő kisebb magnitúdójú rengések, számuk elérheti akár a több százat, vagy ezret is. Kisebb méretük ellenére a főrengés által megrongált építményekben komoly károkat okozhatnak.
Olvasta már?
- Elsősegély: a magyarok többsége nem mer segíteni, inkább félrenéz
- Egyedül van, és a torkán akadt a falat? Ez a módszer megmentheti
- Évente többtízezer esetben kéne elsősegélyt adnunk egymásnak
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Újraélesztés - Mit tegyünk, ha eszméletlen embert látunk valahol? Az orvos válaszol
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
