Az intézményvezetők ezúttal arról is véleményt mondtak, hogy szerintük hogyan lenne csökkenthető a várakozás.
- A Medicina 2000 felmérése szerint 2026-ban átlagosan 35 napot kell várni a szakrendelői időpontokra, ami 7 nappal hosszabb, mint 2025-ben.
- Jelentős különbségek vannak a szakterületek között: csak három szakmában javult a helyzet, a legtöbb területen nőtt a várakozási idő.
- A legnagyobb növekedést a diabetológia, nephrológia és bőrgyógyászat mutatta, míg az endokrinológiában a leghosszabb, 85,4 napos átlagos várakozás maradt.
- Kiemelendő, hogy a kardiológiában 12 év után először csökkent a várakozási idő, míg laborvizsgálatoknál 4 napos javulást mértek.
- Az intézményvezetők szerint a szakemberhiány kezelése, a teljesítményfinanszírozás bővítése és a háziorvosok nagyobb autonómiája segítene a várakozási idők csökkentésében.
A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2026 áprilisában ismét felmérte tagjai körében, hogy mennyit kell várakozniuk a betegeknek ahhoz, hogy bejussanak az egyes szakrendelésekre. A legfrissebb adatok alapján immár átlagosan 35 nap a várakozási idő, de természetesen az egyes szakmák között nagyok a különbségek. Az intézményvezetők ezúttal arról is véleményt mondtak, hogy szerintük hogyan lenne csökkenthető a várakozás.
A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség immár 12 éve rendszeresen – az összehasonlíthatóság végett ugyanazokban a szakmákban – megvizsgálja az egyes szakrendelőkben vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. (A terminológia tisztázása: a műtétes szakmákban várólistákat, a szakrendelőkben betegfogadási listát vezetnek az egészségügyi szolgáltatók).
2025-ben a felmérés három új szakmával (labor, érsebészet, mammográfia) egészült ki, így idén először e szakmákban is láthatunk már összehasonlítást.
Az adatfelvételre 2026 áprilisában került sor, az adatok 35 intézmény adatainak átlagát mutatják. (Az egyes évek adatai nem mindig azonos intézményekből származnak, így összehasonlíthatóságuk korlátozott, azonban az átlagok és az abszolút értékek változása mégis informatív a témában.)
A legfontosabbal kezdve: a felmért 23 szakterület összesített átlagos várakozási ideje 35 nap, ezzel kereken 7 nappal nőtt az összesített várakozási idő 2025 óta! Bár ez önmagában sem túl szép, érdemes hozzátenni, hogy a Covid előtti 2019-es értékek eléréséhez összesen már két hét (13,8 nap) javulás lenne szükséges.
Ismét nagy volt a különbség az egyes szakmákra jellemző betegvárakozási idők között. Összeségében 3 szakma tudott javítani, gyakorlatilag változatlan a helyzet öt szakmában, a többi 14 szakmában nőtt a betegfogadási listák hossza.
Több szakterületen történt javulás 2026-re, 2025-hoz képest. Kardiológián közel 4 nappal csökkent az átlagos várakozás, a neurológia és a nőgyógyászat szakterületek pedig mintegy 2 nappal rövidebb listákat mutattak. A kardiológiai szakma esetében ez azért nagy szó mert az adatfelvétel 12 éves története során most először csökkent a várakozási idő e szakmában (eddig minden évben nőtt)!
Sajnos számos szakterületen markáns, 10 napnál is nagyobb növekedést mértünk.
Sorrendben diabetológián 21 nap, nephrológián 19 nap, bőrgyógyászaton 17,6 nap, gasztroenterológián 13 nap és pszichiátrián 11,7.
Talán meglepő, hogy a közismert hiányszakmák ezúttal nem szereplenek a várakozást tekintve legnagyobb mértékben növekvő területek között, azonban a leghosszabb betegfogadási idő ismét (továbbra is) az endokrinológia szakrendeléseké, ahol átlagosan immár 85,4 napot kell várni egy időpontra („csak” 7 napos növekedés).
A második leghosszabb betegfogadási idő is egy ismert hiányszakmáé a bőrgyógyászaté, ahol az idei 17,6 napos növekedéssel mostanra átlagosan 56,5 nap az átlagos betegfogadási lista hossza.
Az angiológia közismerten hiányszakma, esetükben idénre, minimális növekedéssel, 55 nap lett az átlagos várakozási idő, ami a harmadik legrosszabb eredmény.
A már említett javulás ellenére még mindig 54 nap a betegfogadási listák átlagos hossza kardiológiában, és 50 nap körüli értékek volt mérhető diabetológiában és szemészetben is.
Meg kell jegyezni, hogy tipikusan ezekben a szakmákban – pl. bőrgyógyászat, endokrinológia, szemészet, urológia – éles verseny folyik a szakemberekért a magán és a közellátás között.
A tavaly bekerült 3 új szakma közül a laborszolgáltatást érdemes kiemelni, ahol az átlagos betegfogadási idő hossza két hétre (14,1 nap) csökkent több mint 4 nap javulással, ami mindenképpen jelzi az e területen tett kapacitásnövelő intézkedések hatékonyságát!
Az idei felmérésben újdonságként a Medicina 2000 azt is megkérdezte a felmérést kitöltő intézményvezetőktől, hogy ők miben látják a betegfogadási lista csökkentésének lehetőségeit. A válaszok összesítése alapján, első helyen említették
- A rendelések 56%-ában több szakorvos alkalmazását tartják fontosnak, ami az orvoshiányról mutat tükröt.
- A rendelések 15%-ában a vezető szerint a legfontosabb, hogy a háziorvosok részéről kevesebb beutalásra és autonómabb ellátásra lenne szükség.
- A rendelések 14%-ában a vezetők szerint a legfontosabb a teljesítményalapú finanszírozás bevezetése lenne az orvosoknál, nővéreknél
- 6% szerint szankció kellene a meg nem jelenő betegek irányába.
- 3-3 %-ot kapott a több szakdolgozó és a JIR kiterjesztése.
Jól látható tehát hogy a betegfogadási idők csökkentéséhez elsősorban a szakorvos hiány kezelése, másodrészt a teljesítményfinanszírozás lehetőségének megteremtése, valamint a háziorvos kollégák autonómabb működése adhatna megoldást - vélekedtek.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
