Feloldották a betegfelvételi zárlatot a SZTE SZAKK Koraszülött Intenzív Osztályon.
A rendszeres szűrővizsgálatoknak köszönhetően időben azonosították az ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae baktérium jelenlétét az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Koraszülött Intenzív Osztályán - tudatta közleményében az intézmény.
A szükséges infekciókontroll-intézkedéseket az intézmény haladéktalanul megtette, a hatósággal együttműködve elvégezte az előírt vizsgálatokat és fertőtlenítési munkálatokat. A kiszűrt újszülöttek egyikénél sem jelentkeztek tünetek. Az osztályon a fertőtlenítés után levett levegő-és felületi minták eredményei valamennyi esetben negatívak lettek, így a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya 2026. szeptember 22-én 12 órától feloldotta a felvételi zárlatot.
A kórházi dolgozók zsebében lapulnak a szuperbaktériumok igazi keltetői! Fonomnak nevezték el a jelenséget
Gyakori kérdések a Klebsiella pneumoniae baktériumról
Mi a Klebsiella pneumoniae baktérium?
A Klebsiella pneumoniae egy Gram-negatív baktérium, amely az emberi bélrendszerben tünetmentesen is jelen lehet, ugyanakkor bizonyos körülmények között fertőzéseket okozhat. Kórházi környezetben különösen fontos kórokozó, mert tüdőgyulladást, húgyúti fertőzést, véráramfertőzést, seb- és műtéti fertőzést, ritkábban agyhártyagyulladást is okozhat.
Mit jelent az, hogy ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae?
Az ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae olyan baktériumtörzs, amely kiterjesztett spektrumú béta-laktamázt (ESBL) termel. Ez az enzim több, gyakran alkalmazott béta-laktám antibiotikumot – köztük számos penicillint és cefalosporint – hatástalanná tehet. Emiatt egy ilyen baktérium által okozott fertőzés kezelése összetettebb lehet, és az antibiotikum kiválasztásánál a laboratóriumi érzékenységi vizsgálatnak fontos szerepe van.
Veszélyes az ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae?
Az ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy az érintett személy beteg vagy súlyos fertőzése van. A baktérium kolonizációt, vagyis tünetmentes hordozást is okozhat. Ugyanakkor ha valódi fertőzés alakul ki, az antibiotikum-rezisztencia miatt kevesebb hatékony gyógyszer állhat rendelkezésre, ezért különösen fontos a kórokozó gyors felismerése és terjedésének megelőzése.
Mi a különbség a Klebsiella kolonizáció és a fertőzés között?
Kolonizáció esetén a baktérium jelen van a szervezetben, de nem okoz fertőzésre utaló tüneteket. Fertőzésről akkor beszélünk, amikor a baktérium szövetkárosodással és klinikai tünetekkel járó betegséget okoz. Az SZTE esetében a kiszűrt koraszülöttek tünetmentes, kolonizált betegek voltak, vagyis a baktérium jelenlétét kimutatták, de fertőzés jeleit nem észlelték.
Hogyan terjedhet a Klebsiella pneumoniae a kórházban?
A Klebsiella pneumoniae egészségügyi intézményekben is terjedhet, ezért az infekciókontrollnak kiemelt szerepe van. A kórházi környezetben a kézhigiéné, a megfelelő fertőtlenítés, az érintett betegek szükség szerinti elkülönítése és a célzott mikrobiológiai szűrés egyaránt fontos a terjedés megelőzésében. A multirezisztens törzsek megjelenése esetén az intézmények további járványügyi intézkedéseket is alkalmazhatnak.
Milyen betegségeket okozhat a Klebsiella pneumoniae?
A Klebsiella pneumoniae többféle fertőzést okozhat. Ezek közé tartozhat a tüdőgyulladás, a húgyúti fertőzés, a véráramfertőzés, a seb- vagy műtéti fertőzés, valamint egyes esetekben az agyhártyagyulladás. A kockázat különösen nagy lehet bizonyos kórházi ellátásra szoruló, illetve legyengült védekezőképességű betegeknél.
Miért jelent nagyobb kockázatot a Klebsiella pneumoniae a koraszülötteknél?
A koraszülöttek immunrendszere még éretlen, ezért a fertőzésekkel szembeni védekezésük kevésbé hatékony lehet. Emiatt a koraszülött intenzív osztályokon különösen fontos a multirezisztens kórokozók rendszeres szűrése, a megfelelő kézhigiéné, az elkülönítés és az infekciókontroll. Az SZTE közlése szerint éppen a rendszeres szűrővizsgálatok tették lehetővé a baktérium jelenlétének időben történő felismerését.
Okozhat tüneteket az ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae?
Igen, ha valódi fertőzést okoz, jelentkezhetnek a fertőzés helyétől függő tünetek. Kolonizáció esetén azonban az érintett személy teljesen tünetmentes lehet. Ezért a baktérium jelenlétét nem mindig lehet kizárólag a tünetek alapján felismerni; kórházi környezetben a célzott mikrobiológiai szűrésnek is fontos szerepe van.
Hogyan mutatható ki a Klebsiella pneumoniae?
A baktérium jelenlétét mikrobiológiai vizsgálattal, megfelelően levett mintából lehet kimutatni. A vizsgálat nemcsak azt állapíthatja meg, hogy jelen van-e a baktérium, hanem a laboratóriumi antibiotikum-érzékenységi vizsgálat segíthet annak meghatározásában is, hogy mely antibiotikumok lehetnek hatékonyak egy tényleges fertőzés kezelésében.
Kezelhető az ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae?
Igen, az ESBL-termelő Klebsiella által okozott fertőzések kezelhetők, de az antibiotikum megválasztása a baktérium érzékenységétől és a fertőzés típusától függ. Az ESBL-termelés miatt több gyakran használt antibiotikum hatástalan lehet, ezért a kezelés orvosi és mikrobiológiai eredmények alapján történik. Nem minden kimutatott Klebsiella-jelenlét igényel antibiotikumot, hiszen a tünetmentes kolonizáció és az aktív fertőzés nem ugyanaz.
Miért rendelhetnek el felvételi zárlatot egy ESBL-termelő baktérium miatt?
Felvételi zárlatra akkor kerülhet sor, ha egy egészségügyi intézményben több betegnél azonos vagy összefüggésbe hozható multirezisztens kórokozót mutatnak ki, és a további terjedés megakadályozása érdekében átmenetileg korlátozni kell az új betegek fogadását. Az intézkedés célja a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása, nem pedig annak bizonyítása, hogy minden érintett beteg fertőzésben szenved.
Mit jelent, hogy a szegedi koraszülött intenzíven a csecsemők kolonizáltak voltak?
Ez azt jelenti, hogy a mikrobiológiai mintákban kimutatták az ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae jelenlétét, de az érintett újszülötteknél nem jelentkeztek fertőzésre utaló tünetek. Az SZTE közlése szerint a rendszeres szűrés során három koraszülött mintájából mutatták ki a baktériumot.
Meg lehet előzni az ESBL-termelő Klebsiella terjedését?
A terjedés kockázata jelentősen csökkenthető következetes infekciókontrollal. Ennek fontos eleme a megfelelő kézhigiéné, a környezet és az eszközök fertőtlenítése, a szükség szerinti elkülönítés, valamint a veszélyeztetett betegcsoportok célzott szűrése. Az egészségügyi intézményekben a multirezisztens baktériumok felismerése után járványügyi intézkedésekkel is igyekeznek megakadályozni a továbbterjedést.
Mit jelent az antibiotikum-rezisztencia a Klebsiella pneumoniae esetében?
Az antibiotikum-rezisztencia azt jelenti, hogy a baktérium bizonyos antibiotikumokkal szemben ellenálló, ezért ezek a gyógyszerek nem, vagy nem megfelelően hatnak rá. A Klebsiella pneumoniae esetében az ESBL-termelés a béta-laktám antibiotikumok egy részével szembeni rezisztencia egyik fontos mechanizmusa. Egyes Klebsiella-törzsek ennél is szélesebb körű rezisztenciát mutathatnak, például a karbapenemekkel szemben is.
Az ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae ugyanaz, mint a „kórházi fertőzés”?
Nem. Az ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae egy baktérium és annak antibiotikum-rezisztens tulajdonsága, míg a kórházi fertőzés azt jelenti, hogy egy fertőzés egészségügyi ellátással összefüggésben alakult ki. A baktérium kórházi környezetben is jelen lehet és terjedhet, de a kimutatása önmagában még nem bizonyít aktív fertőzést.
Miért fontos a rendszeres szűrés a koraszülött intenzív osztályokon?
A rendszeres szűrés lehetővé teszi, hogy a tünetmentes baktériumhordozást is felismerjék. Ez különösen fontos olyan osztályokon, ahol sok, fertőzésekre fokozottan érzékeny beteg – például koraszülött újszülött – részesül intenzív ellátásban. Az SZTE tájékoztatása szerint a Koraszülött Intenzív Osztályon rendszeres mikrobiológiai szűrést végeznek a multirezisztens kórokozók időbeni felismerése érdekében.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
