Idegrendszeri betegség
Ami fontos: a stroke utáni beszédtanulás
A korai elektromágneses kezelés segíthet a szélütésen átesett betegnek, hogy újra beszélni tudjanak - állapította meg egy kanadai tanulmány. A stroke-on átesett páciensek háromszor olyan jól haladtak a rehabilitációs kezeléseken, ha a beszédterápia előtt elektromágneses stimulációt kaptak. Ezt a műtéttel nem járó módszert arra használták, hogy átmenetileg lezárják az agy megfelelően működő részeit, hogy a szélütés által károsított oldal újra tanulhassa a nyelvet.
Új eljárás a stroke kezelésére!
Sikeres katéteres agyivérrög-eltávolító beavatkozást végeztek két akut stroke-os, azaz szélütéses betegen Kaposváron a Kaposi Mór Oktató Kórházban. Az országban - az Országos Idegtudományi Intézet után - másodikként a kaposvári kórházban nemrég alkalmazott eljárásról kedden sajtótájékoztatón számoltak be.
Placebóval fejfájás ellen
Érdemes kicsit késleltetni a fejfájás csillapítását... Matos Lajos, az MTI szakértője írja: a fejfájás gyakran placebóval is kiválóan megszüntethető - állítják holland kutatók, akik tanulmányuk eredményeit a Journal of Manipulative and Physiological Therapeutics című folyóiratban publikálták.
Amikor a hangok gyógyítanak: a mélyhang-masszázs titkai
Jótékony rezgések: hanggal a betegségek ellen. Sokan szeretik a masszázst, de képzeljünk el egy olyan masszázst, amely olyan mélyre hatol, hogy a szöveteket, a szerveket és a sejteket is "megmasszírozza".
Hogyan kerülhető el a stroke-válság?
Az „Akció a stroke megelőzéséért” program Magyarországon. Stroke (szélütés) alakul ki akkor, amikor vérkeringési zavar miatt az agy nem kapja meg az életfontosságú oxigént és tápanyagokat, ennek következtében az idegsejtek pár percen belül működésképtelenné válnak, majd pusztulni kezdenek. A stroke jelentős népegészségügyi probléma, önmagában a harmadik leggyakoribb halálok az iparosodott országokban. Emellett a hosszú távú rokkantság egyik fő oka, évente ötmillió embert tesz tartósan rokkanttá a világon (kiterjedt és tartós károsodást eredményezhet: gyengeséget vagy bénulást, a megismerő-gondolkodási funkciók károsodását). Az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik a stroke kockázata. A stroke jelenlegi gazdasági terhe óriási, az Európai Unió (EU) összes egészségügyi kiadásának 2-3%-át teszi ki.
Agysejtek - az étvágy ellenőrzésére?
Az étvágy ellenőrzésére képes agysejteket azonosítottak brit tudósok, akik úgy vélik, hogy a felfedezett sejtegyüttes lehet a fő tényező olyan étkezési rendellenességek kialakulásában, mint amilyen az elhízás.
Szürke foltok, avagy lyukak az emlékezetünkben
Az emlékezőképességben fellépő rendellenességek lehetnek fokozatosan súlyosbodók, azaz progresszívek (pl.: Alzheimer-kór, Huntington szindróma), vagy hirtelen bekövetkezők, melyeket traumák, komolyabb fejsérülések, vagy az agyat érintő fertőzések válthatnak ki. Közös jellemző bennük, hogy minden esetben idegi károsodás is fellép, mely meggátolja az emlékezés folyamatának valamely szakaszát.
Emlékszel rá? Hogyan emlékezünk?
Szinte naponta használunk olyan mondatrészeket, mint „Nem emlékszem, hogy…”, „Nem jut eszembe…” „Mielőtt elfelejtem…” stb. Életünket végig kísérik az emlékek, ez teszi lehetővé, hogy megtanuljunk egy verset, de azt is, hogy felismerjük családtagjainkat. Nézzük meg röviden, hogyan is zajlik mindez!