8. oldal - Idegrendszeri betegségek | Egészségkalauz

Idegrendszeri betegségek

Myasthenia gravis: diagnózis, kezelési lehetőségek

Myasthenia gravis: diagnózis, kezelési lehetőségek

Honnan ismerhető fel a myasthenia gravis?Orvos vizsgálat alkalmával, ha pl. szemhéjcsüngés, karemelési nehézség, fogási zavarok tapasztalhatóak. A részletes laboratóriumi vizsgálat kimutatja az acetilkolin-receptor antitestek jelenlétét. Speciális vizsgálat az izmok elektromos árammal történő ingerlése, és egyidejűleg az izomösszehúzódások erejének mérése.

Myasthenia gravis: gyakori kérdések

Myasthenia gravis: gyakori kérdések

A myasthenia gravis (MG) a vázizomzat krónikus betegsége, izomgyengeséggel, a vázizmok rendkívül gyors kifáradásával jár. Az izomgyengeség oka az, hogy az izmokhoz jutó idegingerületek továbbítása károsodik. A betegség ritkán halálos kimenetelű, kivéve, ha a légzőizmokat érinti, légzési nehezítettség formájában. Az újabb kezelési módszerek révén a betegek tünetei jelentős mértékben javíthatóak, és életminőségük is javul, gyakorlatilag folytathatják normális, mindennapi tevékenységeiket.

Mi a myasthenia gravis?

Mi a myasthenia gravis?

A kórkép egy krónikus betegség, amely az izmok korai kifáradásával, gyengeségével, elvékonyodásával, sorvadásával jár. Pl. a myasthenia gravisos beteg rágóizmai étkezés közben kifáradnak, emiatt az étel rosszul megrágott állapotban kerülhet a gyomorba. Kis várakozás után az izomerő visszatér, és folytatható az étkezés.

 Együttműködés a hatásos kezelés érdekében

Együttműködés a hatásos kezelés érdekében

Az epilepszia diagnosztizálását követően a betegnek számos kérdése lehet. Mindjárt talán a legfontosabb: hogyan kezelhető a betegségem? Erre természetesen többféle válasz létezik. Többek között azért is, mert az epilepsziának számos altípusát különítették el, ezzel együtt a rohamok is sokféle módon és formában jelentkezhetnek.
Epilepszia: parciális és generalizált rohamok

Epilepszia: parciális és generalizált rohamok

Egyszerű parciális rohamok: kimondottan csak egy agyterületet érintenek, és egy percnél rövidebb ideig tartanak. A tünetek attól is függenek, melyik agyterület érintett, jellemzőek lehetnek az alábbiak: megváltozott érzékelés, pl. kellemetlen szag- vagy íz érzete, izommerevség, a végtag kifordulása, félelemérzés, bármilyen abnormális érzés, mint a test egy részének zsibbadása. Ebben a rohamtípusban nem lép fel a tudatvesztés jelensége.

 Epilepszia-szótár

Epilepszia-szótár

Absence roham: (másnéven dialeptikus- vagy petit mal roham) csak pillanatnyi tudatvesztéssel jár. Absence alatt a beteg aktivitása alábbhagy, és bámulni látszik, esetleg pisloghat.

 Gyermekkori rohamok

Gyermekkori rohamok

Mi történik az epilepsziás roham során a gyermek agyában? Egy egyszerű példával élve a következő:Az agy több millió idegsejtből (neuronból) épül fel, melyek egymással apró elektromos jelek segítségével kommunikálnak. Roham akkor keletkezik, amikor sok idegsejt egyszerre bocsát ki elektromos jelzést és a túlzott mértékű töltés elárasztja az agyat. A rohamot kísérheti izomgörcs, eszméletvesztés, zavart viselkedés vagy egyéb tünet.

 Epilepszia kezelése ketogén diétával

Epilepszia kezelése ketogén diétával

A ketogén diéta az epilepszia egyik legrégibb kezelési módja. Ennek lényege a kvázi éhezés, az éhezési metabolizmus fenntartása hosszabb időn át. Ha a szervezetet az éhezés állapotában tarjuk, ketontesteket produkál, termel, amelyek a zsíranyagcsere melléktermékei. Azt már régen megfigyelték, hogy éhezéses állapotok idején csökkent vagy akár teljesen meg is szűnt a rohamaktivitás.
(function () {function callGoogleTag(doNotPersonalise) {var nonPersonalisedAds = typeof doNotPersonalise === 'boolean' ? Number(doNotPersonalise) : 1; var adPreview = ((document.location.search.match(/adPreview=[^&]+/g) || [])[0] || '').split('=').pop(); var pageUrl = ''; var pagePath = document.location.pathname.slice(0, 40); var pathArr = (document.location.pathname.match(/([^/]+)/gm) || []).reverse(); for (var i = 0; i < pathArr.length; i++) {if (pathArr[i].match(/^[0-9]+$/g) === null) {pageUrl = pathArr[i].slice(0, 40); break; }} if (window.googletag && window.googletag.cmd) {googletag.cmd.push(function () { googletag.pubads().setRequestNonPersonalizedAds(nonPersonalisedAds); googletag.pubads().collapseEmptyDivs(); googletag.pubads().setTargeting('pageUrl', pageUrl); googletag.pubads().setTargeting('pagePath', pagePath); googletag.pubads().setTargeting('adPreview', adPreview); googletag.enableServices(); }); }} if (typeof window['__tcfapi'] === 'function') {window.__tcfapi('addEventListener', 2, function (tcData, success) {if (success && (tcData.eventStatus === 'tcloaded' || tcData.eventStatus === 'useractioncomplete')) { callGoogleTag(false); window.__tcfapi('removeEventListener', 2, function (success) { }, tcData.listenerId); }}); } else { callGoogleTag(true); } })();