A szélsőséges hőmérsékletek, különösen a tartós hideg mérhetően növelik a kórházon kívüli szívmegállások kockázatát – derül ki egy átfogó friss magyar elemzésből.
Ma, a nap folyamán is volt többször.
Az év végi időszak sokak számára az elcsendesedés helyett fokozott fizikai és lelki igénybevételt jelent, és ez testi tünetekben is megnyilvánul.
A szívinfarktus még mindig a vezető halálokok egyike, pedig az esetek jelentős része megelőzhető lenne időben felismert jelekkel. A probléma ott kezdődik, hogy a tünetek nem mindig drámaiak: sokaknál lassan, alattomosan épülnek fel, vagy olyan panaszokkal kezdődnek, amelyeket könnyű másnak tulajdonítani.
Amikor valakinél a kardiológus felállítja a magas vérnyomás diagnózisát, felmerülhet a kérdés, hogy vajon meddig kell szedni a felírt magas vérnyomás gyógyszert? Élete végéig?
Nem különálló, hanem egymással szorosan összefüggő kóros állapotokról van szó, amit a nemzetközi szakirodalom kardiovaszkuláris–vese–metabolikus szindrómaként (CKM-szindróma) definiál.
A szívinfarktust sokan hirtelen, drámai összeomlással azonosítják, pedig a valóságban a szervezet gyakran már órákkal vagy akár napokkal korábban figyelmeztet, csak a jelek aprók és könnyen félreérthetők. A probléma felismerése mégis életet menthet: minél hamarabb érkezik orvosi segítség, annál nagyobb az esély a teljes felépülésre.
A mellkasi fájdalom az egyik legijesztőbb tünet, amit az ember átélhet. Első gondolatként szinte mindenkiben felmerül a szívinfarktus, ám a valóság ennél sokkal összetettebb.