Antibiotikum-rezisztencia: több ember halálát okozza, mint a koronavírus

Az antibiotikum-rezisztencia - azaz, amikor nem hat az antibiotikum - veszélyeire már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet a szakmai szervezetek. Ennek ellenére a probléma jelen van.

Az antibiotikum-rezisztencia súlyát szemlélteti az, hogy az antibiotikumok hatását kikerülő baktériumok több ember életét követelik évente, mint amennyi áldozat a koronavírus-pandémiához köthető. Évente közel 5 millió ember hal meg világszerte antibiotikumrezisztenciához köthetően, ez több, mint amennyit a Covid-19 követel.

Mi az antibiotikum-rezisztencia?

A baktériumok, csakúgy, mint a gombák vagy a vírusok próbálnak menekülni az ellenük intézett gyógyszeres támadások elől. Ezt úgy kivitelezik, hogy különféle módszereket fejlesztenek ki, amik lehetővé teszik azt, hogy rájuk ne hassanak az ellenük bevetett gyógyszerek: megváltoztatják a sejtfaluk áteresztőképességét, elbontják a gyógyszermolekulákat, stb. A jelenség az antibiotikum-rezisztencia, vagyis az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség.

Számos baktérium, így a Streptococcus pneumoniae, a Staphylococcus aureus, a Klebsiella pneumoniae, illetve az Escherichia coli vonatkozásában is leírták a széles körű rezisztenciát a jelenleg alkalmazott antibiotikumokkal szemben. Mindez azt jelenti, hogy az előbbi kórokozók által okozott tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés vagy bőrfertőzés több esetben nem kezelhető sikeresen a jelenleg rendelkezésre álló antibiotikumokkal, mivel azokat hiába adják, azokra nem reagálnak a fertőzések, nem gyógyulnak meg a betegek. A következmény szepszis és elhalálozás.

Évente közel 5 millió haláleset antibiotikum-rezisztenciához köthetően

Világszerte évente 1,2 millió ember veszíti életét közvetlenül antibiotikum-rezisztencia miatt, míg éves szinten 4,95 millió ember halála hozható közvetlen vagy közvetett módon kapcsolatba az antibiotikumrezisztenciával. A fertőzések egy része kórházi fertőzés, másik része otthon szerzett/kezelt fertőzés, amire nincs hatásos gyógyszer.

Az összehasonlítás kedvéért: HIV/AIDS következtében évente 680000 fő hal meg világszerte, maláriában 627000 ember veszíti életét minden évben. Az új típusú koronavírus fertőzés (Covid-19) következtében eddig, 2 év alatt, közel 5,59 millió fő veszítette életét világszerte, ami éves szinten 2,8 millió halálesetet takar.

Az antibiotikum-rezisztencia problémája nem korlátozódik a fejlődő országokra, noha tény, hogy ott markánsabban jelentkezik. Míg a fejlődő országokban az antibiotikum-rezisztencia miatt évi 100000 főre 22-24 haláleset jut, addig a fejlett országokban az arány 13 eset 100000 főre vonatkoztatva.

Ha nem lesz hatásos antibiotikum, kockázatosak lesznek a műtétek, kezelések

A helyzetet érthetően összegzi az USA Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának igazgatója, Dr. Thomas Frieden:

Minél többet foglalkozunk a rezisztenciával, annál jobban aggódunk. Egyes betegek számára már kiürült a gyógyszeres szekrény, az út végére érünk az antibiotikumokkal, hacsak nem lépünk sürgősen.

Előfordulhat, hogy néhány év elteltével - hatásos antibiotikumok híján - igen kockázatos lesz szervátültetéseket végezni, daganatos betegeket gyógykezelni, mert ezek a beavatkozások és terápiák olyan mértékben legyengítik az immunrendszert, hogy az képtelen lesz a fertőzésekkel szemben védekezni.

Kivitelezhetetlenné válhatnak a csípő- vagy térdprotézisműtétek, a szívbillentyű beültetések, életveszélyesek lehetnek a szív-, tüdő- és hasi műtétek, jelentős részben halálos kimenetelűek lehetnek a tüdőgyulladások. Mintha visszautaznánk az időben a középkorba.

Mit lehet tenni az antibiotikum-rezisztencia ellen?

A szakemberek azon dolgoznak, hogy az antibiotikum-rezisztencia problémáját megoldják:

• A rezisztens baktériumok legyőzéséhez globálisan csökkenteni kellene az antibiotikum-használatot, ami lassítaná a rezisztencia kialakulását, így a jelenleg még hatásos antibiotikumok tovább maradhatnának hatásosak.
• Egy antibiotikum-terápia során, amikor a kórokozó baktériumok elpusztítása a cél, a szervezetben élő hasznos baktériumok is áldozatul eshetnek. Ha a bélbaktériumok elpusztulnak, a bélflóra egyensúlya felborul, és a jótékony baktériumok helyét a veszélyes, rezisztens törzsek foglalhatják el. Ennek ismeretében különösen értékelendők azok a gyógyszerfejlesztési törekvések, amik a bélflórát óvó, a kórokozókat szelektíven elpusztító antibiotikumok kutatását célozzák.
• Ösztönözni kell a gyógyszercégeket, hogy új hatásmechanizmusú antibiotikumokat fejlesszenek.
• Alkalmas fertőtlenítőszerekkel, amik a kórházakban, orvosi rendelőkben, utazások alkalmával vagy akár otthon is alkalmazhatók, a bakteriális fertőzések kialakulása megelőzhető lehet. Olyan fertőtlenítőszerek használatára kell törekedni, amik a baktériumok ellen hatásos fegyvernek bizonyulnak, ugyanakkor az emberi szervezetre nézve egészségügyi kockázatot nem jelentenek.

Olvasson tovább! Tesztelje tudását az antibiotikumokró!

Mit tehet Ön az antibiotikum-rezisztencia ellen?

• Az antibiotikumok csak és kizárólag baktériumok okozta fertőzések kezelésére szolgálnak. Ebből következik, hogy vírusok és gombák ellen hatástalanok. Fölösleges, és veszélyes tehát a legenyhébb nátha esetén is antibiotikum szedésére gondolni, vagy arra kérni az orvost, hogy írjon fel antibiotikumot. Kerülendő a korábbról megmaradt antibiotikum saját elképzelés alapján történő használata/adagolása.
• Minden esetben az előírt módon és előírt ideig kell szedni az antibiotikumokat,- ez utóbbi lehet 5, 7 vagy 10 nap. Nem szabad korábban abbahagyni az antibiotikum-szedést akkor sem, ha már egy-két nap gyógyszerszedést követően javul a beteg állapota.
• Összefoglalva: antibiotikumot csak orvosi utasításra, és kizárólag előírásszerűen szabad alkalmazni!

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Forrás

https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(21)02724-0/fulltext

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!