Katasztrofális jövőt jósolnak a rezisztens baktériumok: milyenek lesznek a jövő antibiotikumai?

Minden évben közel 5 millió főre tehető azoknak a halottaknak a száma, akik amiatt veszítik életüket, hogy már nem állnak rendelkezésre hatásos antibiotikumok.

Évente többen halnak meg rezisztens baktériumok okozta fertőzésekben világszerte, mint HIV-ben vagy maláriában. A kórokozók kicselezték a meglévő antibiotikumok jelentős részét, azokkal szemben rezisztenssé váltak. A jelenlegi antibiotikum-fegyvertár már kevés a baktériumokkal szemben. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint 2050-re 10 millióra emelkedhet az áldozatok száma, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát.

Mint azt az egészségügyi szakmai szervezetek is hangsúlyozzák: égető szükség van olyan antibiotikumokra, amik valóban hatásosak a kórokozókkal szemben; azokkal a baktériumokkal szemben is, amelyekkel a „hagyományos” antibiotikumok már nem tudnak megbirkózni.

A WHO jelentése már 3 évvel ezelőtt felhívta a figyelmet, sokatmondóan összefoglalva a jelenlegi helyzetet:

„Nincs idő a várakozásra: Hacsak nem reagálunk azonnal, az antibiotikum-rezisztenciának katasztrofális következményei lesznek egy generáción belül. Meg kell védeni a jövőt az antibiotikum-rezisztens fertőzésektől.”

Ennek ismeretében üdvözlendők azok a tudományos kutatások és örvendetesek azok az eredmények, amik új hatásmechanizmusú, a rezisztens baktériumok ellen hatásosnak bizonyuló antibiotikumok fejlesztésével kapcsolatosak.

Ezt várja el a WHO az innovatív antibiotikumoktól

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020-ban 4 pontban foglalta össze az új antibiotikumok innovációs kritériumait:

1. 1 új hatástani csoportba tartozó,
2. 2 új támadásponttal rendelkező,
3. 3 új hatásmechanizmusú,
4. 4 egyéb antibiotikumokkal keresztrezisztenciát nem mutató antibiotikumokra van szükség.

Klinikai kipróbálás alatt egy, a WHO kritériumainak eleget tevő antibiotikum

Az antibiotikum-fejlesztést prioritásként kezelő svájci Debiopharm cég pár évvel ezelőtt egy új hatásmechanizmusú antibiotikumot fejlesztett. A „Debio 1450” vagy „afabicin” nevű gyógyszermolekula célpontja az egyik legveszedelmesebb baktérium, a Staphylococcus aureus.

A Staphylococcus aureus halálos kimenetelű (kórházi) fertőzéseket okozhat, és nagyon sok, jelenleg alkalmazott antibiotikum már nem bizonyul hatásosnak vele szemben. Nem véletlen, hogy a Staphylococcus aureus, különösen a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) előkelő helyet foglal el a WHO patogénekre vonatkozó prioritási listáján, és az USA-beli járványügyi hivatal, a CDC is „súlyos fenyegetést” jelentő kórokozóként tartja nyilván.

Az afabicin szelektíven veszi célba a Staphylococcus aureus zsírsav-bioszintézisét, és azoknak a bakteriális zsírsavaknak az előállítását akadályozza meg, amik a Staphylococcus életben maradásához szükségesek. Van rá tehát esély, hogy az afabicin a Staphylococcus aureus baktérium „Achilles-sarkát” támadja meg, vagyis egy olyan bakteriális célponttal rendelkezik, amivel rezisztencia kialakulása nélkül elpusztíthatók lesznek a Staphylococcus-ok. Kiemelendő, hogy a szájon át vagy intravénásan adagolható afabicin szelektív hatású. Azaz, az afabicines terápia feltehetően nem fogja elpusztítani a jótékony bélbaktériumokat és nem fogja gyökeresen megváltoztatni a bélflórát.

Ahogy a Debiopharm szakemberei mondják: „One drug for one bug”, vagyis „Egy adott hatóanyag egy adott kórokozóra”. Az afabicin is ennek a szelektív hatásnak a jegyében működik.

Vannak lezárult és folyamatban lévő klinikai vizsgálatok is

Eredményesen zárultak az afabicinnel végzett humán fázis II. klinikai vizsgálatok, amely során a Staphylococcus aureus okozta bőrfertőzések esetén igazolták az afabicin kedvező hatását. Jelenleg zajlik a csontokat és ízületeket érintő Staphylococcus aureus fertőzések kezelését elemző fázis II. klinikai vizsgálat.

Van tehát remény arra, hogy a tudomány a közeljövőben megnyer egy csatát a baktériumokkal szemben, noha a rezisztens baktériumokkal szembeni háború továbbra is tartani fog.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Olvasta már?

• Évente több millióan halnak meg emiatt. Ez az új molekula segíthet 
• Ellenállóbbá válhatnak a baktériumok, ha sok antibiotikumot szedünk
• Ezt kell tudni az antibiotikumokról: típusok, hatóanyagok érthetően
•  Antibiotikum rezisztencia: ezért van köze a koronavírushoz 
• Ez lesz a vezető halálok a jövőben
• MRSA: már nem csak kórházi fertőzés 

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!