Az időjárási adatok alapján akár három nappal előre jelezhető lehet, mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – derül ki a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Országos Mentőszolgálat munkatársainak több mint 114 ezer esetet elemző országos vizsgálatából.
- A kutatás szerint az időjárási adatok alapján akár három nappal előre jelezhető a kórházon kívüli szívmegállások számának növekedése.
- A vizsgált időjárási tényezők közül a hideg bizonyult a legfontosabb kockázati tényezőnek, minden Celsius-fokos csökkenés 1,4%-kal növeli az esetek számát.
- A téli időszakban majdnem 18%-kal több kórházon kívüli szívmegállás történt, mint nyáron.
- A meteorológiai előrejelzésekre épülő modell segíthet a sürgősségi ellátás felkészülésében és az egészségügyi intézmények tehermentesítésében.
- A kutatás eredményei alapján korai figyelmeztető rendszer is kidolgozható, amely segíti a betegek és hozzátartozóik felkészülését a kritikus időszakokra.
A Public Health folyóiratban megjelent kutatás szerint a vizsgált időjárási tényezők közül a hideg bizonyult az egyik legfontosabb kockázati tényezőnek. A meteorológiai előrejelzésekre épülő modellek a jövőben segíthetik a szív- és érrendszeri betegeket és hozzátartozóikat a fokozott kockázatú időszakokra való felkészülésben, miközben a mentőszolgálatokat és a kórházakat is támogathatják a várható nagyobb terhelés kezelésében.
A kutatók a 2018 novembere és 2023 decembere között bekövetkezett, kórházon kívüli szívmegállások adatait vetették össze napi meteorológiai mutatókkal, köztük a hőmérséklettel, a szélsebességgel, a légnyomással, a páratartalommal és a levegőminőséggel.
Ezért fontos előre jelezni a szívmegállások számát
A kórházon kívüli szívmegállás (out-of-hospital cardiac arrest, OHCA) a fejlett országok egyik vezető haláloka. Európában évente 67–170 eset jut 100 ezer lakosra, a túlélési arány 10 százalék alatt van. Éppen ezért minden olyan tényező felismerése, amely előre jelezheti a várható esetszám-emelkedést, segítheti a sürgősségi ellátás felkészülését, felhívhatja a lakosság figyelmét a gyors segítségnyújtás és az újraélesztés fontosságára, hosszabb távon pedig hozzájárulhat a túlélési esélyek javításához.
Az elemzés szerint a lehűlés volt a szívmegállások egyik legfontosabb időjárási kockázati tényezője: minden egyes Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés átlagosan 1,4 százalékkal növelte a napi, kórházon kívüli szívmegállások számát. A kutatók szezonális összehasonlításban azt is kimutatták, hogy télen közel 18 százalékkal több ilyen esemény történt, mint nyáron. Az eredmények alapján tehát nemcsak a hirtelen lehűlés jelenthet kockázatot, hanem általában az alacsonyabb hőmérséklet is. A gyors változásoknak ugyanakkor külön jelentőségük lehet: az 5 Celsius-fokot meghaladó napi hőmérséklet-esés egy korai figyelmeztető rendszerben már figyelmeztető jelként szolgálhat.
A tanulmány egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy az időjárási változások hatása nem feltétlenül jelentkezik azonnal: akár három nappal később is megjelenhet a kórházon kívüli szívmegállások számának emelkedésében. Ez lehetővé teheti olyan korai figyelmeztető rendszerek kialakítását, amelyek már napokkal korábban jelezhetik az egészségügyi ellátórendszer várható terhelését.
„Egy korábbi kutatásunk azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a szélsőséges hideg és hőség a kórházon kívüli szívmegállások előfordulását. Most egy lépéssel tovább mentünk: azt kerestük, hogy az időjárási mintázatok alapján előre jelezhető-e, mikor várható az átlagosnál több ilyen eset. Ha ez megvalósítható, a mentőszolgálatok és a kórházak napokkal korábban felkészülhetnek a fokozott terhelésre” – mondta dr. Zima Endre, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, a kutatás vezetője.
A kutatók egy olyan előrejelző modellt fejlesztettek, amely a meteorológiai adatok alapján becsülte meg a kórházon kívüli szívmegállások várható napi számát.
„A modell a meteorológiai és a mentőszolgálati adatok együttes felhasználásával akár egy-három nappal előre jelezheti, mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás. Nem egyes emberek kockázatát becsüli meg, hanem az országos szinten várható esetszámot” – emelte ki dr. Pál-Jakab Ádám, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidense, PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője.
A kutatásban nemcsak azt kellett meghatározni, mely légkörfizikai és -kémiai paraméterek befolyásolják leginkább a szívmegállások számát, hanem azt is, hogyan lehet ezek alapján megbízható előrejelző modellt felépíteni.
„A modell kidolgozásának egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy meghatározzuk, mely napok számítanak valóban kiugrónak, majd megvizsgáljuk, hogy ezek összefüggésben állnak-e az időjárási tényezőkkel. Ezután lehetett olyan modellt felépíteni, amely a korábbi adatok alapján becslést ad a várható esetszámokra” – tette hozzá dr. Szilágyi Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a kutatás társszerzője.
A következő lépés olyan korai figyelmeztető rendszer kidolgozása lehet, amely az időjárás-előrejelzések alapján segítheti a mentőszolgálatokat és a kórházakat a kapacitások megtervezésében és a várható nagyobb terhelés kezelésében. Emellett a jövőben a szív- és érrendszeri betegek és hozzátartozóik számára is jelezheti a fokozott kockázatú időszakokat, így nagyobb figyelmet fordíthatnak a figyelmeztető tünetekre, és szükség esetén hamarabb kérhetnek orvosi segítséget.
*A tanulmány az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében valósult meg. A projekt konzorciumvezetője a Pannon Egyetem.
Gyakori kérdések a szívmegállásról
Mi történik pontosan szívmegálláskor?
Szívmegálláskor a szív hirtelen nem képes hatékonyan vért pumpálni a szervezetbe. Emiatt megszűnik vagy kritikusan lecsökken az agy és más létfontosságú szervek vérellátása. Az érintett rendszerint másodperceken belül elveszíti az eszméletét, és nem lélegzik normálisan. A szívmegállás azonnali életveszélyt jelent: újraélesztés nélkül perceken belül visszafordíthatatlan agykárosodás, majd halál következhet be.
Ugyanaz a szívmegállás és a szívinfarktus?
Nem. Szívinfarktus akkor következik be, amikor a szívizom egy részének vérellátása – leggyakrabban egy koszorúér elzáródása miatt – jelentősen csökken vagy megszűnik. Szívmegálláskor ezzel szemben a szív pumpafunkciója omlik össze, gyakran egy súlyos szívritmuszavar következtében. A két állapot ugyanakkor összefügghet: a szívinfarktus olyan elektromos zavart idézhet elő a szívben, amely szívmegálláshoz vezet.
Miből lehet felismerni a szívmegállást?
A legfontosabb jelek a hirtelen eszméletvesztés és a normális légzés hiánya. Az érintett nem reagál a megszólításra vagy érintésre, és nem lélegzik normálisan. Előfordulhat úgynevezett agonális légzés is: ilyenkor az illető szabálytalanul, ritkán, hörögve vagy kapkodva vesz levegőt. Ezt nem szabad normális légzésnek tekinteni, és nem szabad miatta késleltetni az újraélesztést.
Lehetnek előjelei a szívmegállásnak?
A szívmegállás sok esetben minden egyértelmű figyelmeztetés nélkül következik be, máskor azonban előtte tünetek jelentkezhetnek. Ilyen lehet a mellkasi fájdalom vagy nyomás, a légszomj, a szívdobogásérzés, a szédülés, a gyengeség vagy az ájulás. Ezek a tünetek önmagukban természetesen nem jelentik azt, hogy szívmegállás fog bekövetkezni, ugyanakkor bizonyos esetekben súlyos szívproblémára figyelmeztethetnek.
Mi okozhat hirtelen szívmegállást?
A háttérben gyakran a szív elektromos működésének zavara áll. Ilyenkor olyan veszélyes ritmuszavar alakulhat ki, amely miatt a szív már nem képes megfelelően pumpálni a vért. A kockázatot növelhetik bizonyos szívbetegségek, korábbi szívinfarktus, koszorúér-betegség, szívizombetegségek és egyes öröklött ritmuszavarok. Szívmegállás ugyanakkor más súlyos állapotok – például fulladás, jelentős vérvesztés vagy súlyos elektrolitzavar – következtében is kialakulhat.
Fiatal, egészségesnek tűnő embernél is bekövetkezhet?
Igen. Bár a szívmegállás kockázata nagyobb bizonyos szívbetegségek és az idősebb életkor esetén, fiataloknál is előfordulhat. A háttérben lehet például korábban fel nem ismert veleszületett vagy örökletes szívbetegség, szívizombetegség vagy ritmuszavarra hajlamosító eltérés. Ezért a terhelés közben jelentkező ájulást, mellkasi fájdalmat vagy szokatlan szívdobogásérzést különösen fontos kivizsgáltatni.
Mit kell tenni, ha valakinél szívmegállásra gyanakszik?
Ha valaki összeesik, nem reagál, és nem lélegzik normálisan, azonnal hívni kell a 112-t, és meg kell kezdeni az újraélesztést. A mentésirányító telefonon is segít a szükséges lépésekben. A mellkasi kompressziókat a mellkas közepén kell végezni, erőteljesen és folyamatosan. Ha a közelben automata külső defibrillátor (AED) található, azt minél hamarabb használni kell. A készülék hangutasításokkal végigvezeti a segélynyújtót a folyamaton.
Mi az az AED, és laikus is használhatja?
Az AED, vagyis automata külső defibrillátor olyan készülék, amely elemzi a szív elektromos működését, és ha olyan ritmuszavart érzékel, amelynél defibrillációra van szükség, elektromos sokk leadását javasolja. A készüléket kifejezetten úgy tervezték, hogy laikusok is használhassák. Bekapcsolás után hang- és gyakran képi utasításokat ad, és csak akkor engedi a sokk leadását, ha azt indokoltnak ítéli.
Mennyi idő van az újraélesztés megkezdésére?
Szívmegálláskor minden perc számít. Amint megszűnik a hatékony vérkeringés, az agy oxigénellátása is leáll. Ezért nem szabad megvárni a mentők érkezését az újraélesztés megkezdésével. A laikus által azonnal megkezdett mellkasi kompressziók segíthetnek fenntartani valamennyi véráramlást az agy és a szív felé addig, amíg rendelkezésre nem áll a defibrillátor és a professzionális segítség.
Tényleg eltörhet egy borda újraélesztés közben?
Igen, mellkasi kompressziók során előfordulhat borda- vagy szegycsontsérülés, különösen idősebb embereknél. Ez azonban nem ok arra, hogy valaki abbahagyja vagy ne kezdje el az újraélesztést. Szívmegállás esetén az érintett közvetlen életveszélyben van, ezért a vérkeringés fenntartása elsőbbséget élvez a lehetséges bordasérüléssel szemben.
Fel lehet épülni egy szívmegállásból?
Igen, de a kimenetelt számos tényező befolyásolja. Különösen fontos, milyen gyorsan ismerik fel a szívmegállást, mikor kezdik meg az újraélesztést, milyen hamar válik elérhetővé a defibrilláció, illetve mi okozta a keringés összeomlását. Sikeres újraélesztés után kórházi kezelésre és az alapbetegség kivizsgálására van szükség. Az orvosok azt is vizsgálják, szükség van-e olyan kezelésre, amely csökkentheti egy újabb szívmegállás kockázatát.
Megelőzhető a szívmegállás?
Nem minden eset előzhető meg, de a szív-érrendszeri kockázatok csökkentése fontos szerepet játszhat a megelőzésben. Ide tartozik többek között a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség megfelelő kezelése, a dohányzás kerülése, valamint az ismert szívbetegségek rendszeres ellenőrzése. Bizonyos, veszélyes ritmuszavarokra különösen hajlamos betegeknél beültethető kardioverter-defibrillátor (ICD) alkalmazására is szükség lehet.
Mikor kell komolyan venni az ájulást vagy a szívdobogásérzést?
Egy ájulásnak vagy szívdobogásérzésnek számos ártalmatlanabb oka is lehet, de bizonyos helyzetekben kivizsgálást igényel. Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha az ájulás fizikai terhelés közben következik be, ismétlődik, szívdobogásérzés előzi meg, vagy a családban előfordult fiatal életkorban bekövetkezett hirtelen szívhalál. Mellkasi fájdalommal, súlyos légszomjjal vagy eszméletvesztéssel járó rosszullétnél pedig sürgős segítségre lehet szükség.
Miért fontos, hogy minél többen tudjanak újraéleszteni?
A szívmegállás gyakran nem kórházban, hanem otthon vagy nyilvános helyen következik be. Ilyenkor az első percekben rendszerint nem egészségügyi szakember, hanem egy családtag, munkatárs vagy járókelő van az érintett mellett. Ha ő felismeri a helyzetet, hívja a 112-t, azonnal elkezdi a mellkasi kompressziókat, és használja az elérhető AED-t, értékes időt nyerhet a mentők megérkezéséig. Ezért az újraélesztés alapismerete nem kizárólag egészségügyi tudás: olyan készség, amelyre bárkinek szüksége lehet.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
