Újrakalibrálódik a teste: megvan az orvosi jelentés Kapu Tibor állapotáról

Orvostudományi kutatások

2025. július 22. 17:04

PTA

szerző

Ez történt a magyar űrhajóssal az elmúlt pár napban, és ez vár rá a következőkben.

A visszatérő űrhajós teste egy különleges, „emberi prototípus” – rajta keresztül nemcsak az űrorvostan, hanem a földi orvosi tudomány is rengeteget tanul. A csontritkulástól az agyi adaptációkon át az immunválasz finomhangolásáig minden részlet hasznos lehet például idős emberek, mozgássérültek, vagy stroke utáni betegek kezelésében is. Nem túlzás azt mondani: az űrhajósokat vizsgálva a jövő gyógyítását is tanuljuk.

Mint minden űrhajós esetében, Kapu Tibornál is összetett orvosi folyamatok zajlanak a testben egy űrmissziót követően. Orvosi szemmel nézve olyan biológiai kihívásokkal néz most szembe, amelyeket csak néhány ember él át a Földön. Ezek a folyamatok néhány nap alatt enyhülnek, de finomhangolás hetekig eltarthat. Az orvosa szerint Tibor rendkívül jól halad, hamarosan visszatérhet a korábbi mozgásformákhoz is, amiket szeret.

Orvosi jelentés Tibi állapotáról

A rehabilitációs időszak viszonylag hosszú (hat hét), de ez nem egyedi Kapu Tibor esetében: minden rövid távú űrutazás tapasztalataiból ismerős.

A mikrogravitációs térben az izmokat és a csontokat alig terheli valami. Emiatt:

Az alsó végtagok izmai akár 10–20%-ot is veszíthetnek tömegükből már 2–3 hét alatt.
A csontsűrűség csökken, főleg a gerincoszlopban, medencében, combban.

Ezért Kapu Tibor most napi több órát tölt gyógytornával, hogy visszaépítse ezeket a szöveteket. Az ilyen edzésekhez gyakran használnak egyensúlyozó platformokat, ellenállásos gépeket, sőt, vízi tornát is (ami részlegesen szimulálja az űrbeli súlytalanságot).

Az űrben töltött hetek minden szervére kihatással voltak, még a belső fül egyensúlyérzékelő rendszere (a vestibuláris apparátus) is „leszokott” a gravitációról. Ilyenkor újra kell tanul járni, ülni, egyensúlyozni – az agy gyakorlatilag újra „beprogramozza” a testtartást szabályozó reflexeket.

Meglévő szakmai elvárások a visszatérést követően

1 Azonnali orvosi vizsgálatok. A landolást követően azonnal elvégzik az alapszintű életjel-felmérést (vitalitás, vérnyomás, pulzus, testtartás és mozgás).
2 Szemészeti és idegfunkció-kimutatás. A mikrogravitációs hatások miatt gyakori a látóidegduzzanat (SANS), ezért szemfenék-vizsgálat, OCT és szükség esetén MRI követi a visszatérést.
3 Kardiovaszkuláris és egyensúlyvizsgálatok. Ortosztatikus (állás–ülés) tesztet használnak a keringés adaptálódásának ellenőrzésére.
4 Izom- és csontminőség felmérése. Már három hét súlytalanság is okozhat izomtömeg- és csontveszteséget, ezért fizikális és csontsűrűség-méréseket végeznek (pl. DEXA).
5 Rehabilitáció és fizioterápia. Napi 2 óra gyógytorna, egyensúlyfejlesztés és mozgáskoordináció-javítás vár rá mintegy 6 héten keresztül, hogy visszaszokjon a normál gravitációhoz.
6 Immun- és pszichológiai monitorozás. A tesztek között napi rutin laborvizsgálatok, citokin szintek, pszichés állapotfelmérés és alvás monitorozás is megjelenik.

Kapu Tibor teste tehát most újrakalibrálódik

Egy orvosi szempontból lenyűgöző alkalmazkodási folyamat zajlik: egy emberi test, amely alig 3 héttel ezelőtt a világűrben lebegett, most lépésről lépésre visszatanulja a gravitációs életet. Ez nem betegség, hanem egy elképesztő, fiziológiai kihívás – és egyedülálló lehetőség a kutatóknak, hogy tanulmányozzák az emberi alkalmazkodóképességet

Az űrutazás felgyorsítja az öregedés néhány jelenségét

Nem véletlen, hogy a NASA és az ESA sok szempontból az űrutazást az öregedés gyorsított modelljének tekinti. Miért?

Csontritkulás (osteoporosis): akár heti 1%-os csontveszteség is előfordulhat, ami a posztmenopauzás nők éves csontritkulásának tízszerese.
Izomsorvadás: a mozgásszegény életmód hatásai pár nap alatt jelentkeznek – kiváló modell idős emberek rehabilitációs protokolljainak tesztelésére.
Keringési zavarok: ortosztatikus hipotenzió, szívkamrai „lustulás” – ezeket az űrorvostan segítségével jobban megértjük az idősödő lakosság problémáinál is.

Az agy újrakalibrálódik – szó szerint megváltozik a szerkezete

A súlytalanság alatt az MRI-vizsgálatok szerint:

az agy egyes régióiban megnő a cerebrospinális folyadék mennyisége,
az egyensúly- és mozgáskoordinációért felelős agyi területek (pl. kisagy) átrendeződnek,
a visszatérés után hetekbe telik, mire ezek az eltolódások visszaállnak.
Ez különösen fontos az olyan betegségek megértéséhez, mint a Parkinson-kór vagy a stroke utáni rehabilitáció.

A mikrobiom – a bélflóra – is megváltozik

A bélbaktériumok szerepe ma már kulcsszerepet játszik a metabolikus, idegrendszeri és immunfolyamatokban. Az űrutazás során:

csökken a bélmikrobák diverzitása,
nő a gyulladáskeltő baktériumok aránya,
visszatérés után idő kell a flóra újraépüléséhez.
Ezért a mikrobiom alakulása fontos marker az immunállapot, a hangulat és az emésztőrendszeri adaptációk nyomon követésére.

Az űrutazás epigenetikai lenyomatot hagy

Scott Kelly, a híres NASA-űrhajós ikertestvére (Mark Kelly) révén vált ismertté az a felfedezés, hogy:

hosszabb űrtartózkodás epigenetikai változásokat indít el: azaz egyes gének működése megváltozik, függetlenül a DNS-sorrendtől.
Ez hatással van az immunválaszra, gyulladásra, sőt a DNS-javító mechanizmusokra is.

A mostani rövid repülésnél (mint Kapu Tibor küldetése) ezek kevésbé látványosak, de még így is figyelik őket.

Az űrből való visszatérés: egyfajta fiziológiás „sokk”

A Föld gravitációja önmagában traumának tekinthető a test számára, miután hetekig lebegéshez alkalmazkodott:

Megváltozik a nyomáseloszlás az ízületekben és a lágy szövetekben.
Az alsó végtagok újra „elszívják” a vért, a vesék pedig visszatérnek a normál víz-só szabályozáshoz.
A testhőmérséklet-szabályozás is változik: az űrhajósok fokozott izzadást, hidegérzékenységet tapasztalhatnak.

Mindezt laborvizsgálatokkal, metabolikus profilokkal és élettani tesztekkel követik – ez a komplex megfigyelés ritka lehetőség az emberi test viselkedésének megértésére.