A nanoműanyagok egészségügyi kockázatait vizsgálják az SZTE kutatói

Az apró műanyag részecskék befolyásolhatják a különböző sejtfunkciókat, hatással lehetnek a termékenységre, a légúti és emésztőtraktusban található sejtekre is.

A nanoműanyagok egészségügyi kockázatait vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a Cambridge-i és az Ulmi Egyetemmel, egy a Hu-rizont pályázat támogatásával megvalósuló projektben - közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.

Az apró műanyag részecskék befolyásolhatják a különböző sejtfunkciókat, hatással lehetnek a termékenységre, a légúti és emésztőtraktusban található sejtekre.Ezekről a hatásokról szisztematikus vizsgálatokon alapuló megbízható adatok egyelőre nem, vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre.

A 2027 végéig tartó projekt során azt vizsgálják, hogy a nanoműanyag-szennyeződés milyen hatást gyakorol egy élő szervezetre. Egyelőre nem ismert, hogy az esetleges hatások függenek-e a nanoműanyagok mennyiségétől, a kitettség időtartamától, az összetételtől, szerkezettől vagy alaktól. Az sem tisztázott, hogy milyen mértékű terhelés károsíthat egy embert, súlyosbíthat egy betegséget, vagy járulhat hozzá a kialakulásához.

Az emésztőrendszeren belül olyan kórképek esetében, ahol a bélfal átjárhatósága megnő - ilyen a gyulladásos bélbetegség -, a nanoműanyagok akár az állapot súlyosbodását is eredményezhetik.

A multidiszciplináris projekt több tudományterületet érint. Az SZTE kémiai, illetve fizikai intézetének munkatársai a nanoműanyagok biológiai mintákból történő kimutatására szolgáló módszerek továbbfejlesztésén dolgoznak. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán a különböző bejutási kapuk - mint a légutak, az emésztő- és bélrendszer - átjárhatóságát tanulmányozzák. Az SZTE Biológiai Intézete és az orvostudományi kar szakemberei különböző élő rendszerekben - a sejtektől egészen az élőlényekig - vizsgálják majd, hogyan képesek befolyásolni a nanoműanyagok az ép vagy a már eleve károsodott élettani funkciókat.

Az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának munkatársai pedig a meglévő szabályozások és a létrejövő új információk egységes áttekintésével állítanak majd össze javaslatokat egy új szabályozási környezet létrehozásához, mivel a cél az, hogy a bizonyítékokon alapuló ajánlásokkal támogassák a döntéshozó és szabályozó hatóságok munkáját és a közegészségügy védelmét.

A Cambridge-i Egyetem élen jár a nanotartomány precíz vizsgálatához szükséges szuperrezolúciós mikroszkópiás technikák alkalmazásában. A brit szakemberek a vizsgálati technológia kifejlesztésében, illetve beállításában segítik majd a szegedi kutatókat.

Az Ulmi Egyetemen működő Organoid Kutatási Központ a világon az egyik legkomplexebb intézet, amely háromdimenziós, úgynevezett organoid sejtkultúrákon dolgozik. Ezek sokkal közelebb állnak az egyes szervek működéséhez, mint egy kétdimenziós sejtkultúra, így ezt alkalmazzák a projekt során, amely mintegy 400 millió forintos támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!