Múlt héten egy 38 hetes kismamához kérték a mentők gyors segítségét Csongrád-Csanád vármegyébe, akinek hajnalban kezdődtek fájásai, reggelre azonban felgyorsultak az események.
Két év telt el azóta a nap óta, de ma is ugyanolyan tisztán él bennem minden, ami akkor történt. Az a csend, az a pillanat, amikor megérkeztek.
Az Országos Mentőszolgálat dolgozói kritikus, instabil és potenciálisan instabil betegek, sérültek helyszíni ellátására és kórházba szállítására szakosodott szakemberek. Sokan azonban máig félreértelmezik a mentő funkcióját.
Több lakó rögtön a beteghez sietett, akihez miután nem ébredt fel, mentőt hívtak.
Több vásárló és az áruház munkatársai is a beteg segítségére siettek, és mentőt hívtak.
Járókelők kezdték meg a nő újraélesztését.
A határ mindkét oldaláról érkezett segítség, riasztották a magyar és a román mentőszolgálatot is, de a szabadnapos toxikológus is besegített.
A levélíró magyarázatot követel arra, hogy miért szirénáznak ennyit, mivel nem hiszi, hogy ennyire sok életveszélyben lévő emberhez riasztják őket naponta.