Hogyan vizsgálható az agyműködés? Az EEG titkai

#általános egészségügyi téma #Diagnosztika #idegrendszeri betegség
2011.04.11. Módosítva: 2015.11.04.

Agyunk állandóan aktív, dolgozik, az idegsejtek folyamatosan kommunikálnak egymással elektromos szignálok útján. Az EEG (elektroenkefalográfia ) non-invazív (beavatkozást nem igénylő) vizsgálat, segítségével e jelek kimutathatóak, így a normál, illetve rendellenes agyműködés jól vizsgálható.

Milyen állapotok, betegségek kimutatására használható az EEG?

EEG-vizsgálattal diagnosztizálható számos idegrendszeri betegség, azok állapota, előrehaladottsága felmérhető, valamint feltérképezhető a betegség által érintett agyterület. Elsősorban epilepszia diagnosztizálására alkalmazzák, annak megerősítésére, hogy a rohamok hátterében valóban ez a betegség áll. Görcsroham ugyanis viszonylag sok embernél jelentkezik - legalább egyszer az élete során. Epilepsziáról csak akkor beszélünk, ha a rohamok ismétlődőek, és ezeket az agyban található idegsejtek folyamatos kisülése eredményezi. Az EEG felvételen ezek jellegzetes eltérésként mutatkoznak.

Epilepszián kívül a következők vizsgálatához használható:

  • fejsérülések
  • agydaganatok
  • stroke
  • alvászavarok
  • agyvelőgyulladás (encephalitis)

agyvelőgyulladás (encephalitis)

EEG-t használnak pl. kómás betegeknél az agyhalál beálltának megállapításához is.

Milyen az EEG-vizsgálat menete?

Az EEG-vizsgálat alatt az agyműködést kísérő bioelektromos jeleket regisztrálják és rögzítik. Ehhez általában 16-25 elektródát (kis fémlemezek) helyeznek el a hajas fejbőrön, az agy különböző területeit leképezve. Az elektródákat speciális "ragasztó paszta"segítségével rögzítik, vagy egy rugalmas sapkát tesznek az alany fejére, amely leginkább egy úszósapkához hasonlít, és ez tartalmazza az elektródákat.

Az elektródák másik végéhez vezetékek csatlakoznak, melyek továbbítják a felvett jelet az erősítő, rögzítő készüléknek. Ez megrajzolja "EEG-papírra", vagy a számítógép monitorára az agy elektromos működését leíró hullámsorozatot, melynek neve elektroenkefalogram. Frekvenciatartomány alapján megkülönböztetünk béta-, alfa-, téta-, delta- és gamma-hullámokat. Mintázata függ az alany által éppen végzett tevékenységtől (más hullámok jellemzik az ébrenlétet és az alvási periódusokat), illetve egyes rendellenességek jellegzetes görbe-eltéréseket okoznak.

A vizsgálat alatt a páciens általában végig nyugalomban csukott szemmel ül, vagy fekszik. Néhány esetben egyszerűbb feladatokat is végeztetnek vele, mint az olvasás, pislogás, erőltetett légzés, vagy villódzó fénybe kell nézni. Ezek változást okozhatnak az EEG mintázatban.

EEG-vizsgálatot szakrendelésen, vagy kórházban végeznek. A rutin EEG-vizsgálat általában 20-60 percig tart, az elektródák felhelyezése előtte pedig legalább 20 perc. A teljes vizsgálat tehát 1-2 órát vesz igénybe. A rutin EEG ún. fals negatív eredményt is adhat, vagyis normálisnak mutatja a kóros agyi tevékenységet. Ezért célszerű ismételt EEG-vizsgálatokat végezni, a rohamok kimutatása céljából, ha már gyanított, hogy az illető epilepsziás.

Video-EEG-t szintén epilepszia (vagy annak gyanúja) esetén végeznek, ekkor az agyi tevékenység monitorozása közben videofelvétel is készül a páciensről. Az ilyen vizsgálat mindig hosszabb időn át – akár napokig – tart. Az orvos egyszerre kíséri figyelemmel a video- és az EEG felvételt, hogy lássa, milyen összefüggés van a rohamok lefolyása és beteg agyi aktivitása között.

Így megállapítható, hogy a rohamokat valóban epilepszia okozza-e, az milyen típusú, illetve melyek az érintett agyterületek. Ez szükséges a legmegfelelőbb gyógymód (célzott gyógyszeres kezelés, műtét) kiválasztásához és a betegség lefolyásának megjósolásához.

Az EEG-vizsgálathoz szükséges előkészületek

Fontos, hogy a fejbőr tiszta legyen, ezért érdemes a vizsgálat napján hajat mosni, kerülni kell azonban mindenféle hajápoló és hajrögzítő használatát (balzsam, lakk, zselé, hab).

Néha tanácsolhatják a koffeintartalmú italok fogyasztásának mellőzését a vizsgálatot megelőző 6-8 órával. Egyes gyógyszerek szedését is fel kell függeszteni, erről minden esetben az orvos ad előzetes tájékoztatást.

Az epilepsziás agyi működészavar általában jobban vizsgálható alvás közben. Ilyenkor a pácienst megkérhetik arra, hogy a vizsgálatot megelőző éjszaka ne aludjon, hogy lehetséges legyen az alvásmegvonás utáni alvás vizsgálata, amely a rutin EEG-vel nem kimutatható, de a betegségre utaló eltéréseket előhozhatja.

Jár-e valamilyen veszéllyel, vagy mellékhatással az EEG-vizsgálat?

Az EEG-vizsgálat nagyon biztonságos. Ha epilepsziás betegnél a vizsgálat alatt alkalmazott stimuláló hatások görcsös rohamot indukálnak, a vizsgáló személyzet készen áll ennek ellátására.

Az EEG semmilyen fájdalommal nem jár. Az elektródák viselése enyhén kellemetlen lehet, ezek azonban csak az agy elektromos jeleit rögzítik, maguk semmiféle elektromos impulzust nem bocsátanak ki.

Forrás: mydr.com.au, wikipedia, epilepsy.com

Forrás: EgészségKalauz