Kiderült: ezért választjuk a magánegészségügyet
A magyarok többsége jobban bízik a magánegészségügyben, mert szerintük ott több figyelemre számíthatnak – derül ki az NN Biztosító legújabb felméréséből.
A kutatás* arra is rámutatott, hogy az ellátások finanszírozására nem mindig vagyunk felkészülve, pedig a kiadásokat akár biztosítások révén is fedezni lehetne.
A megkérdezettek közül tízből hatan igénybe vették már a magánegészségügy szolgáltatásait, amit az NN Biztosító felmérésében a többség a nagyobb fokú bizalommal indokolt.
Meguntuk a hosszú várólistát
Legtöbben (59%) az állami ellátásban szerzett kedvezőtlen tapasztalatokat említették, hogy miért kerestek meg inkább magánszolgáltatót. Ebben nagy szerepe volt a hosszú várólistáknak, hogy a páciensek nem jutottak elég korai időpontokhoz.
A második helyen a nagyobb bizalom szerepel: az érintettek több mint fele jelezte, hogy jobban megbízik a magánellátásban, ami a biztonságérzetük, valamint a jónak értékelt ár-értékarányt is magába foglalta náluk.
A harmadik legfontosabb szempont a több figyelem, vagyis 42 százalék szerint több időt szánnak rá egy orvoslátogatáskor, ott „partnerként kezelik”, információkat és lehetséges gyógymódokat konzultálnak meg vele.
Azt is sokan emelték ki, hogy a magánellátásban „egységesebben közelítik meg az egészségügyi problémát”, figyelembe veszik korábbi betegségeket is. Negyedik helyen emellett az ellátások hozzáférhetőségét jelölték meg a válaszadók, nevezetesen hogy „csak itt volt elérhető ez a műtétkezelés”.
A fentieken túl a magánegészségügy melletti döntést demográfiai jellemzők is befolyásolják az NN Biztosító kutatása alapján. Eszerint fiatalabbak és a magasabb végzettségűek nagyobb eséllyel veszik igénybe a magánellátásokat.
A fiatalok a jobban bíznak a magánellátásban
Ennek egyik fő mozgatórugója az lehet, hogy a huszonévesek az átlagnál gyakrabban számoltak be rossz tapasztalatokról az állami ellátást illetően, náluk a magánellátás iránti bizalom is kiugróan magas.
Ugyanez igaz az ár/érték arányra is: minél fiatalabb valaki, annál jobban odafigyel rá, hogy milyen minőségű szolgáltatást kap a pénzéért. A több figyelmet, a rájuk szánt időt elsősorban a nők értékelték.
Jól látható, hogy a fiatalabb generációk az egészségükről való gondoskodásban is egyre tudatosabbak. Ennek azonban a pénzügyi hátterét is rendeznünk kell, hiszen az ellátások költsége az érintettek 59%-ának megterhelő volt, és csak kevesebb mint 17% használja ki az egészséggel kapcsolatos öngondoskodási lehetőségeket
– nyilatkozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Ki fizeti a révészt?
A magánellátást igénybe vevők az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra. Válaszaik szerint az elmúlt egy évben erre költött összeg magasabb volt, mint az előző években.
Ezeket a kiadásokat csupán az érintettek 17%-a finanszírozta biztosítás vagy egészségpénztári tagság révén – derül ki a felmérésből. A döntő többség a saját jövedelméből (készpénzzel vagy bankkártyával) fizetett.
A változás jele ugyanakkor, hogy a 20-65 éves internetezők 12%-a már elgondolkozott egészségbiztosítás megkötésén, vagy azon, hogy kiegészítőként beletenné már meglévő biztosításába az egészségügyi ellátás finanszírozását. 58 százalékukat a családra köthető megoldás is érdekelné.
* A kutatást a Micra Market Research készítette, 2021 júniusában a az NN Biztosító megbízásából. A kutatás 1000 fős mintája reprezentatív a 20-65 éves magyar internetező felnőtt lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
