Mit tesz a lövés a testtel és túlélhető-e, ha eltalálnak?

Orvosi lexikon

2024. május 15. 17:56

A sérülést követő első 10 percet nem véletlenül nevezik platina 10 percnek.

Az, hogy mekkora bajt okoz a lőtt seb, több tényezőtől függ. A lőtt sebből származó trauma nagyságát befolyásolja a sérülés helye, a golyó típusa, sebessége, tömege, belépési pontja, pályája, az érintett anatómiája és a lövedék kilépési pontja is. A fejet vagy a testet (torzót) ért lőtt sebek valószínűleg több sérülést okoznak. A töréssel járó nagy sebességű sebek fokozott fertőzési kockázattal járnak.

A lőtt sebek azonnal és órákkal később is komoly sérüléseket okozhatnak

súlyos vérzés
a szövetek és szervek károsodása
törött csontok
sebfertőzések
bénulás

Azok a lőtt sebek, amelyek áthaladnak a testen anélkül, hogy eltalálnák a főbb szerveket, ereket vagy csontokat, általában kevesebb kárt okoznak. Ha golyódarabok maradnak a testben gyakran nem lehet eltávolítani anélkül, hogy nagyobb kárt okoznának. A megmaradt darabok körül hegszövet képződik, ami folyamatos fájdalmat vagy egyéb kellemetlenséget okozhat.

Maga a lőtt seb is szennyeződhet

A lövedék egyrészt súlyos sérülést okoz a szervezet nagy energiájú roncsolásával, másrészt erősen szennyeződik maga a seb is. A testen áthaladó lövedék ugyanis magával hordja a fegyver csövének olajos, lőporos-füstös szennyeződéseit, illetve a sebbe juttatja a ruháról, bőrről összeszedett szennyeződéseket is. Sőt, az áthatoló lövési sérülések lőcsatornája pár pillanatig nyitva marad, a nagy sebesség miatti vákuum pedig beszívja a sebbe a környező levegő, föld, fű, fa, virág stb. morzsalékait is.

Mindenféle lövési sérülés - még a légfegyverből származó is - orvosi ellátást igényel!

Lőtt sebek esetén mekkora a túlélési esély?

Egy lőtt sebekről könyvet író amerikai orvos, Vincent J.M. DiMaio számításai szerint a test lehetséges célpontjainak 80 százaléka olyan terület, amely eltalálása nem halálos. A túlélési esély szerinte nagyban függ a találat helyétől:

közvetlenül a szívet vagy az agyat ért lövés esetén például csak 9 százalék,
összességében viszont elég magas, 80-95 százalékos eséllyel marad életben
A legjobb esélye akkor van az áldozatnak, ha még ver a szíve, amikor a kórházba érnek vele.

Ha a főbb szerveket, elsősorban a szívet és az agyat, illetve a verőereket nem éri golyó, meglepően magas a túlélés esélye. Egy 2006-os esetben az egyik sebesült 19 lövést élt túl, a társát viszont csak négy érte, mégis belehalt, ráadásul ebből a négyből kettő is önmagában halálos volt.

Nem csak maga a becsapódási hely számít. Minél gyorsabb egy lövedék, annál nagyobb területen okozhat másodlagos sérülést. Egy átlagos 9 milliméteres lövedék körülbelül 1500 kilométer per órás sebességgel halad, és a becsapódáskor a lendületét leadja a testnek. Az így keletkező lökéshullám deformálja a becsapódás körüli szöveteket, amitől a környező szervek még akkor is sérülhetnek, ha közvetlenül nem éri őket találat.

A lövedék a testen belül is irányt változtathat, így rosszabb esetben egyetlen találattal több szerv is megsebezhető. Kevés vigasz, de jobb hír, ha a lövedék egyenesen áthatol a testen, ekkor ugyanis kevesebb eséllyel okoz kevesebb kárt az adott szerveben.

Túlélhető-e egy fejsérülés, koponyát ért találat?

Ha a fejet éri a találat, a túlélési esély attól függ, mint a teljes testnél: a lövedék milyen sebességgel csapódott be, melyik agyterületet érte és távozott-e. 2016-ban a Marylandi Egyetem kutatói kidolgoztak egy rendszert, amely segít meghatározni, hogy milyen eséllyel élhető túl egy fejsérülés. 413 agysérülést szenvedett pácienst vizsgáltak, akiknek 93 százalékát fejlövés érte, 42 százalékuk élte túl a sérülést. A kutatók azt keresték, hogy milyen tényezők járnak együtt a túléléssel. Az egyik ilyen az volt, hogy a kórházba érkezéskor mennyire volt öntudatánál az áldozat – minél inkább, annál nagyobb esélyben maradt életben. Egy másik fontos jelzésnek az bizonyult, mennyire reagál a pupillájuk a fényre.

Ha mindkét féltekét sérülés éri, a kilátások sokkal rosszabbak, mint ha csak az egyik oldalt, de a legnagyobb kérdés, az olyan, alapfunkciókat irányító területek, mint az agytörzs vagy a talamusz sérültek-e. Az jó jelnek számít, ha az agy-gerincvelői folyadékkal töltött agykamrák nem sérülnek és telítődnek vérrel. Az agy a sérülés hatására időlegesen megdagadhat, de mivel erre a koponya miatt nincs sok helye, annak egy részét ilyenkor gyakran eltávolítják, hogy az agy ne nyomódjon össze, mert az gátolhatná a megfelelő véráramlást.

A vérveszteség óriási probléma

A lőtt sebek vezető halálozási oka a vérzés. Az Amerikai Vöröskereszt szerint súlyos vérzésbe kevesebb mint 5 perc alatt belehalhat valaki, ha nem kezelik. A szívet érő lövésnél se mindegy, pontosan hol talált be a lövedék. A lőtt sebekkel járó fő halálok a túl nagy vérveszteség. A bal oldalt ért sérülés több vérzéssel jár, mert ott nagyobb a vérnyomás; akárcsak a két oldalt elválasztó sövény sérülése; illetve ha a szív négy üregéből (két-két pitvar és kamra) több mint egy sérül.

A máj esetében viszont épp a jobb oldalt, illetve a szerv kezét ért sérülés a súlyosabb. A gyomor és a belek sérülésénél pedig nem a vérzés a legaggasztóbb tényező, hanem a tartalmuk szétterüléséből adódó fertőzésveszély.

Azt hihetnénk, hogy a fejet vagy mellkast ért lövés mindig jóval veszélyesebb, mint egy karba vagy lábba kapott lövedék, ez nem feltétlenül igaz, mert a végtagjainkban sok nagy ér fut, amelyek sérülése szintén gyors halálhoz vezethet. Nagy a baj akkor, ha a felkarverőeret, az ágyéktáji külső csípőverőereket vagy a kulcscsont alatti verőeret éri a lövés.

Hogyan élhető túl egy lövés?

Ha lövést kapott, de nem vesztette el az eszméletét, vagy valaki megsérült a közelében egy lövés miatt, az első és legfontosabb teendő, hogy azonnal hívjon mentőt. De addig is, amíg a segítség megérkezik, néhány fontos lépéssel nagyban növelhető a túlélés esélye.

A legfontosabb a vérzés elállítása, ami a seb nyomás alatt tartásával érhető el. Még ha kívülről nem is tűnik olyan súlyosnak a sérülés, az esetleges belső vérzés hasonlóan végzetes lehet, ezt a bőr elszíneződése és duzzanata jelzi. Ha egy végtagot ért találat, a seb fölött kell elszorítani az ereket. Ha a mellkast érte lövés, fennáll a légmell, azaz a tüdő összeomlásának veszélye, ami a nyílt seb légmentes lefedésével előzhető meg, amíg megjön a segítség.

Alapvető fontosságú az is, hogy azonosítsuk, hol lőttek meg valakit, és megkezdjük az elsősegélynyújtást, amíg a mentőszolgálatra várunk.

Ha nagy a seb, takarjuk le a területet bármilyen elérhető tiszta ruhával, például egy ruhadarabbal. Nyomjuk le olyan erősen, amennyire csak tudjuk, amíg a mentősök megérkeznek.