Kevesen gondolnak rá, hogy a rágógumik is műanyag alapúak, ezért fogyasztásuk során már néhány perc alatt jelentős mennyiségű, akár több ezer mikroműanyag-részecske szabadulhat fel, amelyek a nyállal együtt az emésztőrendszerbe kerülhetnek.
- A rágógumik többsége ma már műanyag alapú polimerekből készül, nem természetes gyantából.
- Rágás közben több ezer mikroműanyag-részecske szabadulhat fel, amelyek az emésztőrendszerbe kerülnek.
- Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ezek egészségkárosító hatással lennének, de lehetséges, hogy hosszú távon biológiai hatásuk van.
- A mikroműanyagok mindenhol jelen vannak, ezért fontos a mértékletesség és a tudatosság nemcsak a rágóguminál, hanem más műanyagtermékeknél is.
- A természetes alapú rágógumik alternatívát jelenthetnek, de ezek íze és állaga eltér a szokványos termékektől; a tudatos fogyasztás segíthet csökkenteni a mikroműanyag-bevitelt.
Bár jelenleg nem ismert, hogy ez egészségügyi kockázatot jelentene, azért fontos a mértékletesség – mondja Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék mesteroktatója.
A legtöbb, ma forgalomban lévő rágógumi már nem természetes növényi gyantából, hanem úgynevezett élelmiszeripari polimerekből áll. Ezek az anyagok teszik lehetővé, hogy hosszú ideig megőrizzék rugalmasságukat, állagukat és ízüket. A probléma csak az, hogy ezek az anyagok ugyanúgy viselkednek, mint más műanyagok: idővel apró részecskékre töredezhet
"A rágás során a gumialapból apró mikroműanyag-részecskék válhatnak le, melyeket a nyállal együtt lenyelünk, majd az emésztőrendszerbe jutnak. Ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, ugyanakkor egy részük felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe."
– emeli ki Pilling Róbert. A Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék mesteroktatója hozzáteszi: azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a rágógumiból származó mikroműanyagok konkrét betegségeket okoznának. Ugyanakkor lehetséges, hogy a szervezetbe jutó részecskék hosszú távon összefüggésbe hozhatók gyulladásos folyamatokkal, a bélmikrobiom (bélflóra) változásaival vagy más biológiai hatásokkal, ezek azonban még nem bizonyítottak.
Bár a legújabb tudományos kutatások szerint a rágógumi a jelentősebb, eddig kevésbé figyelembe vett mikroműanyag-források között szerepel, nem ez jelenti a legnagyobb terhelést az emberi szervezet számára. Az apró részecskék ugyanis ma már gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók: a levegőben, a vizekben, a talajban, valamint számos olyan termékben is – például palackozott italok, műanyag csomagolások – amelyekkel nap mint nap kapcsolatba kerülünk. A szakértő szerint a legfontosabb üzenet nem a riogatás, hanem a tudatosság. A rágógumi nem nélkülözhetetlen része az étrendnek, ezért érdemes átgondolni a rendszeres fogyasztását. Bár ismert előnyei vannak – például fokozza a nyáltermelést és hozzájárulhat a szájhigiénéhez –, ezek a hatások megfelelő fogápolással is elérhetők. Ráadásul a környezettudatos választások már az otthoni szájápolás szintjén is megvalósíthatók, amint erről a Semmelweis Egyetem kutatói korábban beszámoltak.
A mikroműanyag-bevitel csökkentéséért más területeken is sokat tehetünk. Ilyen lehet például a műanyag csomagolású élelmiszerek visszafogottabb használata vagy a palackozott italok helyett a vezetékes víz előnyben részesítése. De ide tartoznak a természetes növényi gyanta alapú rágógumik is. Ezek azonban jelenleg inkább rétegterméknek számítanak, és a hagyományos rágógumikhoz képest eltérő ízélményt, illetve állagot nyújthatnak. Az alkalmi rágógumizás miatt nincs ok aggodalomra, ugyanakkor a mértékletesség és a tudatos fogyasztói döntések hosszú távon hozzájárulhatnak a mikroműanyag-terhelés csökkentéséhez.
Mikroműanyag a vérben, a tüdőben, sőt az anyatejben is: ezt teszi a szervezetünkkel
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
