Rák
Májrák
A májrák elsődleges és másodlagos formáját különítjük el. A másodlagos típus más hasi szerv (hasnyálmirigy, gyomor-bél) rákos daganatának áttéte, így a szervezet leggyakoribb daganata. Az elsőleges májrák (valójában ezt nevezzük májsejtes, vagy hepatocelluláris karcinómának) lényegesen ritkább halálos betegség, ami más májbetegségek fertőzés (alkoholos májkárosodás, májzsugorodás, stb.) talaján alakul ki.
Prékancerózis (rákmegelőző állapot)
Prékancerózisnak nevezzük a rákot megelőző állapotot. Léteznek fakultatív és obligát (kötelező) prékancerózisok. Fakultatív esetben az elváltozás csak meghatározott valószínűséggel fajul rákká, obligát prékancerózisoknál viszont minden esetben, ha nem kezelik megfelelő módon.
Hererák
A here szilva nagyságú és formájú páros mirigyszerv, mely a hímivarsejtek és egyes férfihormonok (tesztoszteron) termeléséért felelős. A hererák valójában a herékben előforduló összes rosszindulatú daganatot magába foglaló gyűjtőfogalom. A rák (definíció szerint hám eredetű rosszindulatú daganat) mellett a herében számos, sok esetben ismeretlen eredetű rosszindulatú daganat is előfordulhat. Tágabb értelemben ezeket is a hererákok csoportjába soroljuk.
Daganat, rákbetegség
Daganatoknak nevezzük a kiindulási szervtől idegen sejtszaporulatot, szövettöbbletet. A daganat lehet jóindulatú és rosszindulatú. A két daganatcsoport közötti lényeges különbségek a következők:
Méhizom-daganat
A méhizom daganata a női szervezet leggyakoribb tumoros betegsége. Csaknem mindig jóindulatú, rosszindulatú elfajulással az esetek kevesebb, mint 1%-ában találkozhatunk 35 év felett a nők harmadának van myomája, az összes nőgyógyászati panasznak azonban csak kb. 2-3%-áért felelős.
Méhtestrák
Magyarországon nőkben a 4. leggyakoribb rosszindulatú betegség. Évente mintegy 420 fő halálát okozza. Az esetek döntő többsége 50-60 éves korban jelentkezik. A változókor előtt legfeljebb az esetek 5%-a következik be.