Az MRI-n ott volt a daganat, mégsem vették észre – évekkel később majdnem belehaltam
Nem vették észre egyből, hogy mekkora a baj.
A 73 éves Glenn Lilley hosszú éveken át szenvedett szédüléstől, fülcsengéstől és fokozatosan romló hallással. Ismételten azt mondták neki, hogy nincs ok aggodalomra – ám egyszer váratlanul összeesett, és olyan diagnózist kapott, amely gyökeresen megváltoztatta az életét. Egy agresszív agydaganatot találtak nála, amellyel műtét nélkül talán legfeljebb fél évet élhetet volna.
Az első jelek és a téves megnyugtatás
A nyugdíjas pedagógust eleinte időszakosan rátörő szédülés és fülzúgás kínozta, ezért fül-orr-gégészhez került. Bár MRI-vizsgálatot végeztek rajta, nem találtak eltérést.
Hallókészüléket kapott, és elkönyvelte, hogy nincs más választása, egyszerűen együtt kell élnie a kellemetlen tünetekkel.
- Soha nem voltam az a típus, aki állandóan zaklatja a háziorvost – meséli. - Úgy voltam vele, hogy elviselem, és így élem tovább az életem.
Egy drámai fordulat
Négy évvel később Glenn bevásárlás közben összeesett, majd beverte a fejét a lépcsőbe. Férje, John azonnal a sürgősségire vitte, ahol olyannyira zavart volt, hogy még a saját nevét sem tudta megmondani. Először stroke-ra gyanakodtak az orvosok, de az újabb MRI egészen más eredményt mutatott: II. fokozatú meningiómát, vagyis agyhártyából kiinduló daganatot találtak nála, amely a bal szeme mögül a koponya hátsó részéig terjedt.
- A felvételen két nagy szilvára emlékeztetett – idézte fel. - Teljesen sokkolt, amikor elmondták az igazat.
Mit kell tudni a meningiómáról?
A meningióma az egyik leggyakoribb agydaganat-típus: a felnőtteknél diagnosztizált esetek harmadát is kiteheti. Évente több mint 12 ezer új agydaganatos beteget regisztrálnak csak az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban pedig közel 94 ezret.
A legtöbb meningióma lassan fejlődik, és I. fokozatúnak számít. Glenn betegsége azonban „atipikus”, II. fokozatú daganat volt, ami gyorsabban növekszik és hajlamosabb a kiújulásra. Bár technikailag nem tekinthető rosszindulatúnak, a koponyán belüli elhelyezkedése miatt életveszélyes lehet.
A statisztikák szerint az ilyen daganatos betegek 5 éves túlélési esélye 65–75% között mozog, de sok múlik azon, mennyit tudnak a sebészek eltávolítani belőle.
A műtét és a következmények
Mint kiderült, a daganat már 2017-ben látható volt az MRI-felvételen, ám akkor nem vették észre. Mire felfedezték, a sugár- és kemoterápia már nem volt hatékony lehetőség. Glenn állapota rohamosan romlott, mozgása egyre nehezebbé vált.
A szteroidkezelés ugyan csökkentette a duzzanatot, de súlygyarapodást okozott.
Amikor készen állt, tizenegy órás műtétet hajtottak végre rajta. Bár a beavatkozás sikerült, az orvosok figyelmeztették: nagy az esély a daganat visszatérésére, és egy újabb operáció komoly kockázatokkal járhat.
A felépülés rendkívül hosszadalmas volt. Egy év kellett, mire megszabadult a szteroidok okozta súlytöbblettől, és fokozatosan újra képes lett önállóan járni.
Még ma is jelen van nála halláskárosodás, memóriazavarokkal és időszakos fejfájásokkal küzd, de optimista.
- Ezek mind kezelhető problémák – mondja. - Hálás vagyok, hogy még mindig itt lehetek.
Az agydaganatok sokfélék lehetnek
Világszerte több mint száz különféle agydaganat létezik – a jóindulatútól, amely évekig változatlan maradhat, egészen a rendkívül agresszív glioblasztómáig, amelynek túlélési esélyei igen rosszak.
A tünetek sokszor félrevezetők: fejfájás, látászavar, szédülés, görcsrohamok, hallásvesztés vagy személyiségváltozás is jelezhet daganatot. Ezeket azonban gyakran jóval enyhébb betegségekhez kötik, így a diagnózis késlekedhet.
7 jel, ami agydaganatra utalhat - a fejfájás csak az egyik
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
