Egy rutinszerű ultrahangon derült ki, hogy a béranyaságot vállaló nő nem egy, hanem két gyermeket hord a szíve alatt. Hamarosan azonban még meghökkentőbb részletre derült fény: a két baba különböző módon fogant, és nem ugyanazok a biológiai szüleik.
- Egy queenslandi béranya terhessége során kiderült, hogy két magzatot hord, akik különböző biológiai szülőktől származnak.
- Az egyik gyermek egy beültetett embrióból, a másik természetes úton fogant, így genetikailag két családhoz tartoznak.
- A különleges eset bíróság elé került, mert a béranyasági jogszabályok nem számoltak ilyen helyzettel.
- A bíróság végül úgy döntött, hogy a két gyermeket jogilag nem kell vér szerinti testvérnek tekinteni, elismerve ezzel eltérő származásukat.
- A gyerekek külön családban nőnek fel, de a családok biztosítják, hogy ismerjék egymást, és nyitottan kezelik származásuk történetét.
Egy rendkívül szokatlan terhesség miatt került bíróság elé két ausztrál család ügye. Egy queenslandi nő ugyanis úgy hordott ki egyszerre két gyermeket, hogy az egyik egy béranyasági megállapodás keretében beültetett embrióból fejlődött, míg a másik természetes úton fogant. A különleges eset még a béranyaságra vonatkozó jogszabályokat is próbára tette.
Béranyának jelentkezett, majd két magzatot találtak
Az ügyben érintett személyek nevét a bírósági dokumentumokban anonimizálták. A történet akkor kezdődött, amikor egy pár – akiket az ítélet BNJ és DRJ néven említ – béranya segítségével szeretett volna gyermeket.
BNJ egy olyan betegséggel született, amely miatt nincs méhe, ezért természetes úton nem tudott gyermeket kihordani. Közös ismerősökön keresztül találkoztak DZ-vel és FZ-vel, akiknek már öt gyermekük volt.
DZ végül önzetlen béranyaságot vállalt. Ennek keretében 2025 áprilisában lombikprogram során embriót ültettek a méhébe.
Körülbelül két héttel később azonban az ultrahang meglepetést okozott: nem egy, hanem két fejlődő magzatot láttak.
Az egyik baba a béranyaságból származott, a másik természetes úton fogant
A későbbi vizsgálatok tisztázták, hogyan alakulhatott ki ez a rendkívüli helyzet. A két magzatnak nem ugyanazok voltak a biológiai szülei.
A kislány BNJ és DRJ biológiai gyermeke volt, vagyis abból az embrióból fejlődött, amelyet a béranyasági eljárás során ültettek be. A kisfiú ezzel szemben DZ és FZ biológiai gyermeke volt. Ő természetes úton, az embrióbeültetéstől függetlenül, orvosi segítség nélkül fogant.
DZ és FZ ekkor nem terveztek újabb gyermeket, ám a bírósági dokumentum hangsúlyozta, hogy ez semmit sem változtatott a kisfiúhoz fűződő kapcsolatukon. A gyermek ugyanúgy szeretett és kívánt tagja lett a családjuknak.
Ugyanazon a napon születtek meg
A két gyermek végül 2025 novemberében, ugyanazon a napon jött világra császármetszéssel. Bár ugyanabban a méhben, ugyanazon terhesség során fejlődtek, genetikailag két külön szülőpárhoz tartoztak.
A származásukkal kapcsolatban a családok között nem alakult ki vita. A kislányt BNJ és DRJ, a kisfiút pedig DZ és FZ neveli.
Jogi szempontból azonban korántsem volt ilyen egyszerű a helyzet.
Olyan eset történt, amelyre nem készültek fel a béranyasági szabályok
Az ügy azért került a queenslandi gyermekbíróság elé, mert az állam béranyasági törvényének megfogalmazása nem számolt egy ilyen szokatlan terhességgel.
A jogszabály különös figyelmet fordít arra az esetre, amikor béranyaságból ikrek születnek. A szabályozás célja többek között annak elkerülése, hogy ugyanazon terhességből származó, a törvény értelmében „vér szerinti testvérnek” tekintett gyermekek szülői jogállását eltérően rendezzék.
A törvény meghatározása szerint ebbe a körbe az a testvér tartozik, aki ugyanazon terhesség eredményeként született. Ha tehát egy béranya ikreket hoz világra, fő szabály szerint mindkét gyermekre és ugyanazokra a leendő szülőkre kellene vonatkoznia a szülőségi határozatnak.
Ebben az esetben viszont éppen ez okozta a problémát: bár a két baba egyszerre fejlődött és együtt született meg, biológiailag nem ugyanahhoz a családhoz tartoztak.
A bíróságnak kellett eldöntenie, testvérnek számítanak-e
Jodie Woodridge KC bíró azt vizsgálta, hogy a törvény szó szerinti értelmezése megakadályozhatja-e a kislány szülői jogállásának rendezését.
A bíróság végül arra jutott, hogy az ügy rendkívüli körülményei között a kisfiút és a kislányt a béranyasági jogszabály alkalmazásában nem kell vér szerinti testvéreknek tekinteni. Így nem volt jogi akadálya annak, hogy a kislány szülői státuszát BNJ és DRJ javára hivatalosan is rendezzék.
Ezzel a jogi helyzet összhangba került azzal, ami biológiai szempontból kezdettől egyértelmű volt: a két gyermeknek különböző szülei vannak.
Külön családban nőnek fel, de ismerni fogják egymást
Az eljárás során nemcsak a jogi kérdésekkel foglalkoztak. Független tanácsadó is jelentést készített, amelyben felmerült, milyen jelentősége lehet hosszabb távon annak, hogy a két gyermek ugyanabból a terhességből született.
Bár külön háztartásban nevelkednek, közös méhen belüli fejlődésük és egyidejű születésük később érzelmi és fejlődési szempontból is jelentős lehet számukra.
A két család ezért azt tervezi, hogy a gyermekek ismerni fogják egymást, és életkoruknak megfelelő módon megértik majd saját helyüket ebben a szokatlan családi történetben.
A bírósági dokumentum szerint a felnőttek abban is egyetértenek, hogy a kislány származását nem kívánják titokként kezelni. Úgy gondolják, hogy a történetével kapcsolatos nyíltság és őszinteség hosszú távon az ő érdekeit szolgálja.
A queenslandi eset így nemcsak egy rendkívül ritka terhesség története lett, hanem egy olyan jogi helyzeté is, amely megmutatta: még a részletes béranyasági szabályozásban is előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amelyekre a törvényalkotók korábban nem gondoltak.
Hogyan lehetséges, hogy valaki már beültetett embrió mellett természetes úton is teherbe essen?
Az embrióbeültetés nem minden esetben zárja ki azt, hogy ugyanabban az időszakban természetes fogantatás is történjen. Ha a nőnek van saját peteérése, és az embriótranszfer körüli napokban védekezés nélküli szexuális együttlét történik, egy kiszabadult petesejtet spermium termékenyíthet meg. Közben a lombikkezelés során létrehozott és a méhbe juttatott embrió is sikeresen beágyazódhat.
Ilyenkor tehát két, egymástól független fogantatás eredménye fejlődhet egyszerre ugyanabban a méhben. A queenslandi történetet még különlegesebbé teszi, hogy a két embrió nem ugyanattól a szülőpártól származott: az egyik a béranyasági megállapodásban részt vevő pár biológiai gyermeke volt, míg a másik a béranya és partnere természetes úton fogant gyermeke.
Az ilyen eset rendkívül ritka, de biológiailag lehetséges. Éppen ezért a meddőségi kezelés során mindig az adott klinika utasításait érdemes követni arra vonatkozóan is, hogy az embriótranszfer előtti és utáni időszakban szükséges-e tartózkodni a védekezés nélküli együttléttől.
Genetikailag ikreknek számítanak-e ezek a gyerekek?
Az „iker” kifejezés ebben az esetben kissé megtévesztő lehet. Szülészeti értelemben ikerterhességről beszélhetünk, hiszen két magzat fejlődött egyszerre ugyanabban a méhben, és a gyermekek ugyanazon terhesség végén, ugyanazon a napon születtek meg. Genetikai kapcsolat azonban ettől még nem feltétlenül van két, együtt fejlődő magzat között.
A hagyományos kétpetéjű ikreknél két külön petesejtet két külön spermium termékenyít meg, de a gyermekeknek ugyanaz az édesanyjuk és édesapjuk, így átlagosan genetikai állományuk körülbelül fele közös – nagyjából úgy, mint a különböző időpontban született testvérek esetében. Az egypetéjű ikrek ezzel szemben ugyanabból a megtermékenyített petesejtből alakulnak ki, ezért genetikai állományuk rendkívül hasonló.
A queenslandi gyermekek egyik kategóriába sem illenek pontosan. A kislány biológiai szülei a béranyaságot igénybe vevő pár, míg a kisfiú biológiai szülei a terhességet kihordó nő és partnere. Vagyis nincs közös biológiai szülőjük, ezért genetikai értelemben nem testvérek. Ami összeköti őket, az a rendkívüli közös történet: ugyanabban a méhben, ugyanazon terhesség alatt fejlődtek, majd együtt jöttek világra. Ez magyarázza azt is, miért kellett a bíróságnak külön értelmeznie, hogy a béranyasági törvény „vér szerinti testvérre” vonatkozó rendelkezése alkalmazható-e rájuk.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
