Hogyan kerüljük el a mikroműanyagokat a konyhában?
Mivel a műanyagokból kioldódó vegyületek és a mikroműanyagok a nemzetközi kutatások alapján döntő részben az élelmiszerekkel kerülnek a szervezetünkbe, nem kérdés, hogy elsősorban a konyhában tudjuk azokat megállítani. De hogyan?
Ma már közismert és tudományos vizsgálatokkal igazolt tény, hogy a csomagolásokhoz használt műanyagok bejutnak az élelmiszerekbe, szennyező anyagoknak téve ki a fogyasztókat. A mikroműanyagok gyulladást, oxidatív stresszt és szervkárosodást okoznak, a mikroműanyagok pedig áthatolnak a biológiai gátakon és megzavarják az őssejtek működését – írják a Journal of Hazardous Materials Advances tudományos lapban megjelent kutatás szerzői.
Kerüljük az egyszer használatos műanyagpalackokat!
A műanyagszennyezés tehát kockázatot jelent az egészségre, az ökoszisztémákra és a társadalmi-gazdasági stabilitásra egyaránt. A probléma megoldása elsősorban a döntéshozók kezében van, az emberiségnek minél hamarább lenne szüksége fenntartható gyakorlatokra és azokat támogató politikára. De mégis mit tehet az átlagember a mindennapokban? Talán többet is, mint gondolnánk. A Körkörös.hu gyűjtésében az Earthday.org, a Huffpost és más szakmai médiumok cikkei alapján szedett össze néhány fontos lépést:
A környezetszennyező PET-palackok az emberi egészségre is veszélyt jelenthetnek: egyetlen palack víz ugyanis akár 240 000 darab mikroműanyag-részecskét is tartalmazhat. A mikroműanyagok, a nanoműanyagok és a belőlük kioldódó mérgező vegyi anyagok, mint például a biszfenolok és a ftalátok számos emberi egészségügyi problémával hozhatók összefüggésbe, a ráktól az Alzheimer-kóron át a szívrohamig és a meddőségig. Válasszunk inkább újrafelhasználható üveg- vagy fémpalackokat.
Ne használjunk műanyagedényeket a mikrohullámú sütőben!
Hiába írják rá a műanyagedényekre, hogy mikrózhatók, a bennük lévő vegyi anyagok számos kutatás szerint melegítéskor közvetlenül az ételbe kerülhetnek. Ezek a vegyi anyagok, mint például a BPA, olyan egészségügyi problémákkal hozhatók összefüggésbe, mint a hormonális zavarok. Mindez kiemelten vonatkozik az ételrendelések során kiszállított ebédekre és azok műanyag tárolóedényeire. Az ételt ehelyett tegyük át üveg- vagy kerámiaedényekbe, és lehetőleg ne is tároljuk műanyagedényekben.
Dobjuk ki a műanyag vágódeszkát!
A műanyagdeszkákon való szeletelés során maga a konyhai eszköz is sérül, aprózódik, felületéről rengeteg részecske válik le és kerül bele az élelmiszerbe. Az Environmental Science & Technology folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók megállapították, hogy az emberek évente akár 50 gramm mikroműanyagnak is ki lehetnek téve a konyhában használt műanyag vágódeszkák miatt. A polipropilén és a polietilén vegyületek például apróbb műanyag-részecskékre bomlanak le a késsel való szeletelés során. Érdemes tehát más alternatívát választani, például bambusz, fa vagy akár üveg vágódeszkákat.
Kerüljük a tapadásmentes bevonatokat!
A tapadásmentes edényeket gyakran olyan vegyszerekkel vonják be, mint a PTFE vagy PFAS, amelyek melegítéskor mérgező füstöket és részecskéket szabadíthatnak fel. Ezek a vegyszerek beoldódhatnak az ételbe, és idővel komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Ehelyett válasszon rozsdamentes acél, öntöttvas vagy kerámia edényeket.
Cseréljük le a hagyományos műanyagszivacsot!
Bár eredetileg egy tengeri állatról kapta a nevét, sőt korábban magukat a kiszárított tengeri élőlényeket használták a tisztításhoz, a legtöbb szivacs ma már szintetikus műanyagszálakból készül, amelyek apró műanyagdarabokat szórnak szét mindenhová: a tányérok, edények és serpenyők műanyaggal szennyeződnek. Jobb megoldás, ha növényi alapú, bambuszból, luffából vagy fapépből készült szivacsokra váltunk.
Használjunk újrafelhasználható szatyrot!
Az újrafelhasználható szövetszatyrok használatára való áttéréssel drasztikusan csökkenthetjük a műanyagfelhasználást és az élelmiszerek műanyag vegyszerekkel való érintkezését.
A méhviasz fóliák kiváló, környezetbarát alternatívát jelentenek a műanyag fóliával szemben. Pamutból és méhviaszból készültek, ezek a fóliák természetesen biológiailag lebomlóak és komposztálhatók, és nem szivárognak belőlük káros vegyszerek.
Még több kutatás szükséges?
A háztartásokban a konyhák a műanyagszennyezés epicentrumává váltak. A konyhai eszközök – beleértve a bevonatos tapadásmentes serpenyőket, a műanyag vágódeszkákat és az eldobható eszközöket – jelentős mennyiségű mikroműanyag-részecskét bocsátanak ki a mindennapi használat során, amelyek aztán az élelmiszerekkel együtt lenyelhetők – olvassuk egy másik tudományos dolgozatban.
A szerzők megállapították, hogy a mikroműanyag-kibocsátást számos tényező szabályozza, beleértve a konyhai eszközök anyagát, a használat idejét és a hőmérsékleti viszonyokat, amelyek között azokat használják. Rávilágítottak: az emberi egészség és az ökológiai védelem érdekében feltétlenül mérsékelni kell a műanyagkitettséget, hozzátéve, hogy a további jövőbeli kutatások elengedhetetlenek a szennyező források felkutatása, illetve az ökoszisztémákra gyakorolt hatása terén. Így dolgozhatunk ki még jobb módszereket a kimutatásukra és eltávolításukra.
Összegzés
- A műanyagokból kioldódó vegyületek az élelmiszereken keresztül is bejuthatnak szervezetünkbe, szennyezéseket okozva.
- Mikroműanyagok gyulladást és oxidatív stresszt okozhatnak, melyek egészségügyi problémákhoz vezethetnek.
- A megelőzés érdekében kerüljük a műanyagdagokat és válasszunk fenntartható, újrahasznosítható alternatívákat.
- Mikro- és nanoműanyagok a konyhai folyamatokkal és eszközökkel kapcsolatban is megjelenhetnek.
- Tovább növeli a környezeti szennyezést és az egészségügyi kockázatokat a műanyagok használata, ezért érdemes környezetbarát megoldásokat előnyben részesíteni.
Zöld látszat: a komposztálható műanyag többet árt, mint használ?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
