Infarktus

Az orvostudományban az infarktus kifejezés az artériás vérellátás csökkenése miatt bekövetkező szöveti sejtelhalást, nekrózist takarja. Infarktus bármelyik szervben létrejöhet. A betegség leginkább az érelmeszesedéssel van kapcsolatban.

Mi az infarktus?

Az infarktus olyan állapot, amely során egy adott szerv vagy szövet vérellátása hirtelen és tartósan megszűnik, ami sejtkárosodást és szövetelhalást eredményez. Az egyik legismertebb formája a szívinfarktus, amely a szívizom vérellátásának elzáródása miatt következik be. Az infarktus azonban más szerveket is érinthet, például az agyat (stroke), a tüdőt (tüdőembólia) vagy a beleket (bélischemia).

Infarktus csak a szívben lehet?

Nem, az infarktus nemcsak a szívben fordulhat elő, hanem bármely szervben vagy szövetben, ahol a vérellátás hirtelen megszűnik. Az infarktus lényegében egy adott terület elhalása (nekrózisa) a tartós oxigénhiány következtében. Bár a szívinfarktus a legismertebb és leggyakoribb forma, más szerveket is érinthet.

Az infarktus különböző típusai és előfordulási helyei

Az infarktus tehát nem kizárólag a szívet érinti, hanem bármely szervben bekövetkezhet, ahol a vérellátás hirtelen megszakad. Az egyes infarktustípusok tünetei és kezelési módjai eltérőek, de mindegyik esetben életveszélyes állapotról van szó, amely azonnali orvosi ellátást igényel.

Szívinfarktus (miokardiális infarktus)

• A szívizom vérellátásának megszűnése a koszorúerek elzáródása miatt.
• Leggyakoribb ok: érelmeszesedés (ateroszklerózis) és vérrögképződés.
• Tünetei: mellkasi fájdalom, légszomj, hideg verejtékezés, szédülés.

Agyinfarktus (iszkémiás stroke)

• Az agy egy részének vérellátása szűnik meg, általában egy agyér elzáródása miatt.
• Okai: vérrögök, érelmeszesedés, pitvarfibrilláció vagy egyéb szívritmuszavarok.
• Tünetei: hirtelen fellépő féloldali bénulás, beszédzavar, látászavar.

Tüdőinfarktus

• Akkor következik be, amikor egy vérrög elzár egy tüdőartériát (tüdőembólia).
• Okai: mélyvénás trombózis, hosszú inaktivitás, genetikai véralvadási zavarok.
• Tünetei: hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom, nehézlégzés, köhögés, véres köpet.

Bélinfarktus (mezenteriális infarktus)

• A belek vérellátásának megszakadása egy artéria elzáródása miatt.
• Okai: trombózis, embólia vagy súlyos érszűkület.
• Tünetei: heves hasi fájdalom, hányás, véres széklet, puffadás.

Vesekéreg-infarktus

• A vese egy részének elhalása a vérellátás megszakadása miatt.
• Okai: trombózis, embólia, magas vérnyomás vagy érelmeszesedés.
• Tünetei: deréktáji fájdalom, vérvizelés, magas vérnyomás.

Lépinfarktus

• A lépben futó artériák elzáródása miatt alakul ki.
• Okai: vérrögök, szívbetegségek, hematológiai betegségek.
• Tünetei: hasi fájdalom a bal oldalon, láz, hányinger.

A szívinfarktus okai és kialakulása

A szívinfarktus leggyakrabban az alábbi okok miatt alakul ki:

• A koszorúerek elzáródása: az érelmeszesedés miatt az erek falán plakkok (zsírok, koleszterin és egyéb anyagok) rakódnak le, amelyek szűkítik az ér keresztmetszetét.
• Trombózis: Egy vérrög (trombus) hirtelen elzárhatja az eret, megszakítva a véráramlást.
• Érgörcs (vasospazmus): az erek hirtelen összehúzódása is okozhat szívizomelhalást, még akkor is, ha nincs jelentős érszűkület.

Az infarktus tünetei

A szívinfarktus tipikus tünetei a következők:

• Mellkasi fájdalom vagy nyomás: általában a szegycsont mögött jelentkezik, és kisugározhat a bal karba, állkapocsba, hátba vagy gyomorba.
• Légszomj: a vérkeringési elégtelenség miatt a beteg nehezen kap levegőt.
• Végtaggyengeség, szédülés: az agy csökkent vérellátása miatt előfordulhat.
• Hideg verejtékezés: a szervezet stresszreakciója a csökkent oxigénellátásra.
• Hányinger, hányás: gyakran észlelhető tünet, főleg nőknél.

Fontos megjegyezni, hogy nők esetében a szívinfarktus tünetei eltérhetnek, gyakrabban fordul elő gyomorpanasz, hátfájás vagy légszomj a klasszikus mellkasi fájdalom helyett.

Az infarktus diagnosztizálása

Az infarktus diagnózisa több vizsgálat alapján történik:

• EKG (elektrokardiogram): a szív elektromos aktivitását méri, és észleli az infarktusra utaló eltéréseket. (A friss szívinfarktus egyértelmű kizáró ok a terheléses EKG vizsgálat elvégzésére.)
• Vérvizsgálat: A szívizomkárosodás során felszabaduló enzimek, például a troponin szintjének emelkedését mutatja.
• Koronária angiográfia: Kontrasztanyagos röntgenvizsgálat, amely megmutatja az elzáródott vagy beszűkült koszorúereket.
• Echokardiográfia: az infarktus által érintett szívizom területének mozgását vizsgálja.

Az infarktus kezelése

A szívinfarktus kezelése az azonnali beavatkozáson alapul:

• Véráramlás helyreállítása: gyógyszeres vagy katéteres (angioplasztika, sztentbeültetés) módszerekkel.
• Vérrögoldás (trombolízis): olyan gyógyszerek adása, amelyek feloldják az elzáródást okozó vérrögöt.
• Koszorúér-műtét (bypass műtét): ha a katéteres kezelés nem elegendő, az elzáródott ér kerülőútját építik ki.
• Gyógyszeres kezelés: vérhígítók, vérnyomáscsökkentők, koleszterinszint-csökkentők segítenek megelőzni a további infarktusokat.

Az infarktus megelőzése

A szívinfarktus megelőzésében kulcsszerepet játszik az egészséges életmód:

• Dohányzás elhagyása: az egyik legfontosabb lépés az érrendszer egészségének megőrzéséhez.
• Egészséges étrend: kevés telített zsír, több rost, omega-3 zsírsavak és antioxidánsok fogyasztása.
• Rendszeres testmozgás: hetente legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás (pl. séta, úszás).
• Testsúlykontroll: az elhízás növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
• Vérnyomás és vércukorszint kontrollja: a magas vérnyomás és a cukorbetegség fokozza az infarktus esélyét.
• Stresszkezelés: a tartós stressz hozzájárulhat a szívbetegségek kialakulásához.

Az infarktus rizikófaktorai

Az infarktus kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet. Ezek közül vannak, amelyeket nem tudunk befolyásolni – például az életkor, a nem vagy a genetikai hajlam –, és vannak, amelyeken életmódváltással vagy megfelelő kezeléssel változtatni lehet. A legfontosabb befolyásolható tényezők közé tartozik a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint. Ezek együtt gyakran „halálos kvartettként” (metabolikus szindróma) növelik meg az infarktus kockázatát.

Az infarktus lefolyása és szövődményei

A szívinfarktus lefolyása során a szívizom egy része oxigénhiány miatt elhal. A folyamat következtében a szív pumpafunkciója romlik, ami szívelégtelenséghez vezethet. Ezen túl fennáll a veszélye ritmuszavaroknak (pl. kamrafibrilláció), amelyek hirtelen szívhalált okozhatnak. Hosszabb távon a szív tartós károsodása miatt szívelégtelenség, ismételt infarktus vagy stroke is kialakulhat. Az agyi infarktus következményei között gyakoriak a maradandó idegrendszeri károsodások – bénulás, beszédzavar, memória- és koncentrációs problémák.

Rehabilitáció infarktus után

A gyógyulás nem ér véget a kórházi kezeléssel. A szívinfarktuson átesett betegek számára kiemelten fontos a rehabilitáció, amely három fő elemből áll:

• Orvosi felügyelet és gyógyszeres terápia: vérhígítók, béta-blokkolók, ACE-gátlók és sztatinok rendszeres szedése.
• Mozgásterápia: szívbarát, fokozatosan bevezetett fizikai aktivitás (pl. séta, kerékpározás, úszás).
• Életmód-tanácsadás: dietetikai iránymutatások, dohányzásról való leszokás, stresszkezelési módszerek.

A rehabilitáció célja nemcsak a fizikai állapot javítása, hanem a beteg önbizalmának visszaállítása és a kiújulás megelőzése is.

Infarktus és a nők sajátosságai

Érdemes külön kiemelni, hogy a nők esetében az infarktus tünetei gyakran eltérnek a férfiakétól. Gyakrabban fordul elő náluk hátfájás, állkapocsfájdalom, kifejezett kimerültség vagy légszomj, és ritkábban jelentkezik a klasszikus, mellkasban érzett szorító fájdalom. Ezért sok nőnél később kerül felismerésre a betegség, ami rontja a túlélési esélyeket.

Mikor gondoljunk infarktusra?

Nemcsak erős mellkasi fájdalom esetén kell azonnal segítséget hívni. A hirtelen jelentkező légszomj, szédülés, hányinger vagy indokolatlan fáradtság is lehet infarktus előjele. Az idős betegek és a cukorbetegek esetében a tünetek különösen megtévesztőek lehetnek, náluk gyakran „néma infarktus” fordul elő, amely kevesebb panasszal, de hasonlóan súlyos következményekkel jár.

A megelőzés kulcsa

A szív-érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető lenne. A mediterrán étrend, a rendszeres fizikai aktivitás, a dohányzás mellőzése és a stressz kezelése mind hozzájárul a szív egészségéhez. Az orvosi szűrővizsgálatok – vérnyomásmérés, koleszterin- és vércukorszint ellenőrzése – segítenek idejében felismerni a rizikófaktorokat.

Összegezve

Az infarktus egy életveszélyes állapot, amely azonban időben felismerve és megfelelően kezelve sok esetben jól befolyásolható. A betegek túlélési esélyei nagymértékben függenek a gyors beavatkozástól, valamint attól, hogy az érintett milyen életmódbeli változtatásokat vezet be a jövőben. Az infarktus elleni küzdelem tehát nemcsak az orvosok, hanem mindannyiunk felelőssége: az egészséges szokások kialakítása a legbiztosabb befektetés a hosszú, jó minőségű élet érdekében.

Gyakori kérdések az infarktusról

Az infarktus latin eredetű szó, mely önmagában elhalást jelent. Elvileg bármely szervben bekövetkezhet (létezik például tüdő-, lépinfarktus de akár fülinfarktus is), mégis leggyakrabban a szívizom heves tünetekkel, nemegyszer életveszéllyel járó elhalását értjük alatta.

Hogyan lehet megkülönböztetni a szívinfarktust más mellkasi fájdalmaktól?

A szívinfarktusra jellemző fájdalom általában hosszan tartó, szorító vagy nyomó jellegű, és kisugározhat a karokba, állkapocsba vagy hátba. Ha a fájdalom mozgásra vagy testhelyzet-változtatásra enyhül, nagyobb eséllyel izom- vagy gyomorprobléma állhat a háttérben. Bármilyen bizonytalanság esetén azonban orvosi segítséget kell kérni.

Milyen gyorsan kell orvoshoz fordulni infarktus gyanúja esetén?

Azonnal, akár mentőt hívva. Az infarktus kezelésének hatékonysága nagyban függ attól, milyen gyorsan áll helyre a vérellátás. Az első 90 perc kritikus, ezért minden késlekedés növeli a maradandó szívkárosodás és a halálozás kockázatát.

Lehet-e infarktusa fiatal, egészséges embernek is?

Igen, bár ritkábban fordul elő. Egyes genetikai tényezők, súlyos stressz, kábítószer-használat (pl. kokain) vagy ritka érbetegségek is kiválthatnak szívinfarktust fiataloknál. Fontos a rendszeres szűrés és a szívbarát életmód.

Miért fontos a trombolízis vagy a katéteres beavatkozás infarktus esetén?

Mert ezek a kezelések segítenek helyreállítani a véráramlást a szívben, csökkentve a szívizom maradandó károsodását. Minél gyorsabban történik a beavatkozás, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra.

Hogyan csökkentő egy újabb infarktus kialakulásának kockázata?

Az első infarktus után kulcsfontosságú az életmódbeli változtatások bevezetése: a dohányzás elhagyása, az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a stresszcsökkentés és az orvosi előírások szerinti gyógyszerszedés mind hozzájárulhatnak a második infarktus elkerüléséhez.

Felhasznált irodalom:

• Cleveland Clinic
• American Heart Association
• MedlinePlus
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)