Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, a betegség lefolyása általában 8‑12 év.

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka az iparosodott országokban. A demencia az agysejtek elvesztésével járó neurológiai betegség, olyan agyi rendellenesség, amely zavarja, csökkenti az ember képességeit, készségeit a mindennapi tevékenységek során.

Mi az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór diagnózisát ma talán túlzottan könnyen és gyorsan felállítják, pedig számos, lefolyásában legalábbis lassítható betegség (pl. agyi érelmeszesedés, cukorbetegséghez társuló idegkárosodás, Parkinson kór, stb.) nagyon hasonló tüneteket mutat. Így egyesek feltételezik, hogy az Alzheimer-kór diagnózisát az esetek egy részében nem kellő körültekintéssel állítják fel.

Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, idővel egyre súlyosbodó, gyógyíthatatlan agyi megbetegedés, amely során egyre romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már elvégezni.

Forrás: shuttertock.com

---

Az Alzheimer-kórban szenvedők agyában kóros fehérjék csomóit (szenilis plakkok) és kötegeit (neurofibrilláris csomók) tartalmazó kóros területek találhatók. Ezek a csomók és csomók tönkreteszik az agysejtek közötti kapcsolatokat. Ez általában az agy azon részeit érinti, amelyek a kognitív (szellemi) funkciókat, például a gondolkodást, az emlékezetet és a nyelvet irányítják.

Az agyban üzeneteket továbbító bizonyos vegyi anyagok (neurotranszmitterek) szintje alacsony. A szellemi képességek ebből eredő csökkenését demenciának nevezzük, ha elég súlyos ahhoz, hogy a mindennapi működést akadályozza.

A Alzheimer-kór tünetei egyénenként nagyon változatosak

Az első jeleket gyakran az idős kor rovására írják, esetleg stressz eredetet feltételeznek. A tüneteket szokás értelmi (kognitív) és nem értelmi típusokra osztályozni.

A betegség előrehaladtával az egykoron rutinfeladatnak számító tevékenységek is kivitelezhetetlenné válnak. Idővel az előrehaladott Alzheimer-kóros beteg a legalapvetőbb dolgok elvégzését is elronthatja vagy elfelejtheti.

Forrás: shuttertock.com

---

Kognitív zavarok

• emlékezetkiesés
• végrehajtó működések (cselekvés tervezése, döntéshozatal, figyelem) zavarai
• beszédzavar (afázia)
• begyakorolt mozgások zavarai (apraxia)
• tárgyak, személyek felismerésének zavara (agnózia)

Nem kognitív tünetek

• szorongás, félelem, depresszió
• hallucináció
• téveszmék
• Késztetéshiány
• agresszivitás
• személyiség megváltozása
• járászavar
• vegetatív zavarok

Vegetatív zavarok

Az értelmi leépülést a fizikai teljesítőképesség folyamatos csökkenése, a fizikai aktivitás gyengülése kíséri. A betegség túlélése átlagosan 7 év az első tünetek felismerése után, de ennek akár kétszerese is előfordulhat. A halál oka legtöbbször általános legyengülésre vezethető vissza.

Az Alzheimer-kór elsősorban a 60 éves vagy annál idősebb embereket érinti

Az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával tovább nő. A 80 éveseknél például lényegesen nagyobb a kockázat, mint a 65 éveseknél. Világszerte több millió ember szenved Alzheimer-kórban. Sokan mások enyhe vagy minimális kognitív károsodásban szenvednek, ami gyakran megelőzi a demenciát. Az Alzheimer-kórban szenvedők száma a következő évtizedekben a népesség elöregedése miatt várhatóan jelentősen emelkedni fog.

• A betegség minden fajt és etnikai csoportot érint.
• Úgy tűnik, hogy több nőt érint, mint férfit.
• Az Alzheimer-kór progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy idővel súlyosbodik. Nem gyógyítható vagy visszafordítható semmilyen ismert kezeléssel.

A tünetek eleinte gyakran alig észrevehetők

• Idővel a betegségben szenvedők elveszítik a tiszta gondolkodás és érvelés, a helyzetek megítélése, a problémamegoldás, a koncentráció, a hasznos információkra való emlékezés, az öngondoskodás és még a beszéd képességét is.
• Gyakoriak a viselkedés és a személyiség változásai.
• Az enyhe Alzheimer-kórban szenvedő emberek általában szoros felügyeletet és segítséget igényelnek a mindennapi feladatokban, például a főzésben, a bevásárlásban és a számlák kifizetésében.
• A súlyos Alzheimer-kórban szenvedők keveset tudnak egyedül csinálni, és teljes körű, teljes munkaidős gondozást igényelnek.

Érthető módon az Alzheimer-kór jelentős közegészségügyi problémának számít

A Nemzetközi Alzheimer Társaság jelentése szerint globálisan 3 másodpercenként új demenciás esetet diagnosztizálnak. Ma nagyjából 50 millió ember él a betegséggel, Európában 10 millióan, Magyarországon 250 ezerre becsülik az érintettek számát. Hazánkban a társadalom elöregedése miatt a szakemberek arra számítanak, hogy az elkövetkezendő 20 év alatt világszerte megduplázódhat az érintettek száma. A demenciát az esetek 60 százalékában az Alzheimer-kór okozza, minden tizedik 65 év feletti ebben szenved.

Mivel az Alzheimer kór etiológiája sem tisztázott, ezért a kezelésére sincsenek jól bevált módszerek. Oki kezelés még nincs, de világszerte kutatás folyik, amik remélhetően sikeres kezelést tudnak majd javasolni. Addig is tüneti kezelést lehet alkalmazni, mely egyes pácienseknél átmeneti javulást eredményezhet.

Forrás: shuttertock.com

---

Mi okozza az Alzheimer-kórt?

Nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza az Alzheimer-kórt. Valószínűleg nem egyetlen ok van, hanem számos olyan tényező, amely bizonyos embereknél együttesen okozza a betegséget.

1. 1 A legtöbb szakértő úgy véli, hogy az Alzheimer-kór nem az öregedés normális része. Bár az életkor a betegség kockázati tényezője, úgy tűnik, hogy az életkor önmagában nem okozza a betegséget.
2. 2 A családi kórtörténet egy másik kockázati tényező. Úgy tűnik, hogy a betegség egyes családokban előfordul. Az Alzheimer-kór azonban csak kevés esetben családi eredetű. A családi Alzheimer-kór gyakran fiatalabb korban, 30 és 60 év között jelentkezik. Ezt nevezik korai kezdetű familiáris Alzheimer-kórnak.

Legalább három különböző gént hoztak összefüggésbe az Alzheimer-kórral

Az egyik, amelyről a legtöbbet tudunk, az apolipoprotein E (apoE) nevű fehérje termelését szabályozza, amely segít a koleszterin eloszlásában a szervezetben.

Az apoE gén 3 formájának valamelyikével mindenki rendelkezik. Míg az egyik forma a jelek szerint véd az Alzheimer-kórral szemben, egy másik forma a jelek szerint növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

A többi gén - az ApoE-n kívül - ismert, hogy a betegségben szenvedők egy részénél mutálódik. Ezek néhány ritka esetben valóban a betegséget okozzák.

Valószínűleg vannak más gének is, amelyek hozzájárulnak az Alzheimer-kór kialakulásához, de ezeket még nem találták meg.

Az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatások nagy része arra összpontosít, hogy egyes embereknél miért és hogyan alakulnak ki a kóros fehérje lerakódásai az agyukban. Ha egyszer megértjük a folyamatot, talán lehetséges lesz olyan kezelések kifejlesztése, amelyek megállítják vagy megelőzik azt.

Az Alzheimer-kór enyhe, lassan súlyosbodó memóriavesztéssel kezdődik

Sok idős ember attól tart, hogy Alzheimer-kórban szenved, pusztán mert nem találja a szemüvegét, vagy nem emlékszik valakinek a nevére. Ezek a nagyon gyakori problémák leggyakrabban egy sokkal kevésbé súlyos, a szellemi folyamatok életkorral történő lelassulásával járó állapot következményei.

Az egészségügyi szakemberek az ilyen esetek egy részét jóindulatú öregkori feledékenységnek, korral járó memóriavesztésnek vagy minimális kognitív károsodásnak nevezik.

Bár ezek az állapotok kellemetlenek, nem rontják jelentősen az ember képességét az új információk elsajátítására, a problémák megoldására vagy a mindennapi tevékenységek elvégzésére úgy, mint az Alzheimer-kór.

A memóriában és a mindennapi készségekben bekövetkező jelentős változások ellenére az Alzheimer kórban szenvedők képesek megtartani bizonyos készségeket. Sokáig képesek megőrizni például az olvasás vagy könyvhallgatás, mesélés, emlékek megosztása, éneklés, zenehallgatás, tánc, rajzolás vagy a kézműveskedés képességét.

Forrás: shuttertock.com

---

Az Alzheimer-kór 5 korai figyelmeztető jelei közé tartoznak az olyan memóriaproblémák, mint:

1. 1 Nehézségek az ismerős emberek vagy dolgok felismerésében (nem csak a név elfelejtéséről van szó).
2. 2 Problémás visszaemlékezni a közelmúltbeli eseményekre vagy tevékenységekre.
3. 3 Egyszerű számtani feladatok megoldása is komoly nehézséget okoz.
4. 4 Problémás az ismerős dologat leíró, megfelelő szavának megtalálása.
5. 5 Nehézségek támadnak az addig megsokott feladatok elvégzésében

A betegség előrehaladtával a tünetek súlyosabbá válnak

Ezek a következők lehetnek:

• A páciens képtelenné válik a mindennapi tevékenységek, gyakran a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységek segítség nélküli elvégzésére - fürdés, öltözködés, ápolás, táplálkozás, WC-használat.
• Nem tud tisztán gondolkodni vagy problémákat megoldani.
• Nehézségeket okoz az új információk megértése, elsajátítása.
• Kommunikációs problémák - beszédben, olvasásban, írásban egyaránt.
• Fokozódó dezorientáció és zavarodottság még az ismerős környezetben is.
• Nagyobb esés- és balesetveszély a rossz ítélőképesség és a zavartság miatt.

Pusztítóan nehész élethelyzet: a betegség későbbi szakaszában a tünetek súlyosak

• A rövid és hosszú távú memória teljes elvesztése. Még a közeli rokonokat és barátokat sem lehet ismeri fel az érintett.
• A mindennapi életvitelben a páciens mások segítségére szorul.
• Súlyos tájékozódási zavar - a beteg elsétálhat otthonról és eltévedhet.
• Viselkedés- vagy személyiségváltozás - szorongóvá, ellenségessé vagy agresszívvá válhat a beteg.
• Mozgásképtelenség - az érintett képtelen lehet járni vagy segítség nélkül egyik helyről a másikra mozogni.
• Egyéb mozgások, például a nyelés károsodása. Növeli az alultápláltság, fulladás és aspiráció (ételek és italok, nyál vagy nyálka belélegzése a tüdőbe) kockázatát.

Ezek a tünetek jellemzően évek alatt alakulnak ki. A betegség a különböző embereknél eltérő ütemben fejlődik. Az idősebbeknél gyakoriak az olyan érzelmi problémák, mint a depresszió és a szorongás. E problémák miatt az idősek zavarodottnak vagy feledékenynek érezhetik magukat. Mivel ezek az érzelmi problémák sok embernél visszafordíthatóak, fontos, hogy megkülönböztessük őket az Alzheimer-kórtól és más agyi rendellenességektől.

Mikor kell orvoshoz fordulni az Alzheimer-kór tüneteit észlelve?

A gondolkodási folyamatok bizonyos mértékű lelassulása normális az öregedés során. Azonban a gondolkodásban, a memóriában, az érvelésben, a figyelemben, az ápolásban, a viselkedésben vagy a személyiségben bekövetkező bármely olyan változás, amely zavarja az érintettett képességét arra, hogy gondoskodjon magáról, megőrizze egészségét és biztonságát, vagy részt vegyen az általa kedvelt tevékenységekben, indokolja, hogy felkeresse az orvost.

Mivel a korai Alzheimer-betegség tünetei általában lassan romlanak, a diagnózis felállítására gyakran sok idő múlva kerül sor. A környezet gyakran csak akkor veszi észre a bajt, amikor a tünetek már kifejezettek

Forrás: shuttertock.com

---

A korai diagnózis lehetővé teszi, hogy a kezelés a betegség korai szakaszában elkezdődjön - akkor amikor a legjobb esély van a tünetek jelentős enyhítésére. A korai diagnózis azt is lehetővé teszi, hogy az érintett megtervezze az életét, és intézkedjen a saját ellátásával kapcsolatban, amíg még részt tud venni a döntések meghozatalában.

Hogyan diagnosztizálják az Alzheimer-kórt?

Elsősorban a szakorvos, neurológus diagnosztizálhatja a demenciát. Egyes egészségügyi szakértők kimondottan az idősek (gerontológusok) vagy az agy problémáira (neurológusok és pszichiáterek) szakosodtak. Ha Önnek vagy hozzátartozójának Alzheimer-kórra utaló tünetei vannak, érdemes szakemberhez fordulni.

Ha az egészségügyi szakember azt hallja, hogy egy idős embernek egy vagy több kognitív problémája van, valószínűleg Alzheimer-kórra fog gyanakodni. Azonban számos más állapot is okozhat demenciát vagy demenciához hasonló tüneteket egy idős embernél, beleértve az orvosi és a pszichológiai problémákat is. E betegségek közül sok visszafordítható, vagy legalábbis megállítható vagy lelassítható. Ezért rendkívül fontos, hogy a tüneteket mutató személyt alaposan kivizsgálják, hogy kizárják a kezelhető állapotokat.

Alzheimer-kór: mutasd magad agy!

Az Alzheimer-kór diagnózisát csak úgy lehet megerősíteni, ha közvetlenül az agyat vizsgáljuk meg, és azonosítjuk az öregkori plakkokat és a neurofibrilláris csomókat. Ez csak boncolással lehetséges, a személy halála után. A diagnózist élő személynél általában a tünetek alapján és más betegségek kizárásával állítják fel. Ez orvosi interjúk, fizikai és mentális vizsgálatok, laboratóriumi tesztek, képalkotó vizsgálatok és egyéb vizsgálatok kombinációjával történik.

Az orvosi vizsgálatok, anamnézis során részletes kérdéseket tesznek fel a tünetekről és azok időbeli változásáról, a jelenlegi és a korábbi egészségügyi problémákról, a családi egészségügyi problémákról, a gyógyszerekről, a munkahelyi és utazási előzményekről, a szokásokról és az életmódról is kérdez.

Ezt követően részletes fizikális vizsgálatot végeznek, hogy kizárják azokat az egészségügyi problémákat, amelyek demenciát okozhatnak. A vizsgálatnak magában kell foglalnia a mentális állapot felmérését is. Ez magában foglalja a vizsgáló kérdéseire való válaszadást és az egyszerű utasítások követését. Egyes esetekben az egészségügyi szolgáltató neuropszichológiai vizsgálatra utalja a személyt.

Neuropszichológiai vizsgálat

A neuropszichológiai tesztelés a legpontosabb módszer egy személy kognitív problémáinak és erősségeinek meghatározására és dokumentálására. Segíthet a problémák pontosabb diagnózisának felállításában, és ezáltal a kezelés tervezésében.

• A tesztelés során kérdésekre kell válaszolni és olyan feladatokat kell végrehajtani, amelyeket gondosan erre a célra készítettek elő (neuropszichológus végzi).
• A vizsgálat a páciens megjelenésére, hangulatára, szorongásszintjére és a téveszmék vagy hallucinációk megtapasztalására irányul.
• Felmérik az olyan kognitív képességeket, mint a memória, a figyelem, az időben és a helyen való tájékozódás, a nyelvhasználat, valamint a különböző feladatok elvégzésének és az utasítások követésének képessége.
• Vizsgálják az érvelést, az absztrakt gondolkodást és a problémamegoldást.

Laboratóriumi vizsgálatok

Ezek közé tartoznak a fertőzések, vérzavarok, kémiai rendellenességek, hormonális rendellenességek, valamint a demencia tüneteit okozó máj- vagy veseproblémák kizárására szolgáló vérvizsgálatok is.

Képalkotó vizsgálatok

Az agyi vizsgálatok nem képesek kimutatni az Alzheimer-kórt. A vizsgálatra általában azért van szükség, hogy kizárjanak más betegségeket, például agydaganatot és agyvérzést, amelyek szintén okozhatnak demenciát. A kóros mértékű agysorvadás nagy felbontó képességű képalkotó eljárásokkal, például koponya CT vagy MRI vizsgálattal mutatható ki. Ugyancsak képalkotó módszerekkel győződhetünk meg arról, nem stroke, tumor, trauma, vagy más alaki eltérés okozza-e a tüneteket

• Az agy MRI- vagy CT-vizsgálata elvégezhető más agyi állapotok kizárására.
• Az egyfoton-emissziós komputertomográfiás (SPECT) vizsgálatot bizonyos esetekben alkalmazzák, amikor az Alzheimer-kór diagnózisa különösen kétséges. Ez alkalmas a demencia bizonyos, kevésbé gyakori okainak kimutatására is.
• Alzheimer-kór gyanúja esetén alkalmazható PET-CT vizsgálat, különösen a betegség korai felismerésében és a differenciáldiagnózisban. A PET (pozitronemissziós tomográfia) segítségével láthatóvá válik az agy anyagcseréje. Alzheimer esetén bizonyos agyterületeken csökken a glükózfelvétel, ami korai jele lehet a betegségnek.

Egyéb vizsgálatok:

Ezek közül bármelyik vizsgálat elrendelhető a demencia kivizsgálásának részeként.

• Az elektroenkefalográfia (EEG) az agy elektromos aktivitásának mérése. Bizonyos esetekben hasznos lehet más betegségek kizárására.
• Az apolipoproteinek genetikai vizsgálatát néha használják az Alzheimer-kór kockázatának kutatásában, de az egyes betegeknél a diagnózis megerősítésében kevés, ha egyáltalán van értéke. Más genetikai vizsgálatokat szintén nem végeznek rutinszerűen.
• A gerincvelőcsapolás (lumbálpunkció) az agy-gerincvelői folyadékból történő mintavétel egyik módszere. Ezt azért lehet elvégezni, hogy kizárjanak bizonyos más agyi állapotokat, amelyek demenciát okozhatnak.

Mi az Alzheimer-kór kezelése?

Az Alzheimer-kórra nincs gyógymód. A kezelés a tünetek, a viselkedésváltozás és a szövődmények enyhítésére és lassítására összpontosít.

Az Alzheimer-kórban szenvedő egyénnek mindig orvosi kezelés alatt kell állnia. A mindennapi gondozás nagy részét azonban a családtagok végzik. Az orvosi ellátásnak az egyén egészségének, biztonságának és életminőségének optimalizálására kell összpontosítania, miközben segít a családtagoknak megbirkózni az Alzheimer-kórban szenvedő szerettük gondozásával járó számos kihívással. A kezelés leggyakrabban gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelésekből, például viselkedésterápiából áll.

Otthoni élet Alzheimer-kórral

Sok Alzheimer-kóros személy a korai és a középső stádiumban lévő Alzheimer-kórban önállóan élhet.

• Egy helyi rokon vagy barát rendszeres ellenőrzésével egy ideig folyamatos felügyelet nélkül is élhetnek.
• Azoknak, akiknek nehézségeik vannak a mindennapi életvitellel kapcsolatos tevékenységekkel, legalább részmunkaidőben szükségük van egy családi gondozó vagy otthoni ápoló segítségére.
• A látogató ápolók gondoskodhatnak arról, hogy ezek a személyek az előírásoknak megfelelően szedjék gyógyszereiket.
• A háztartási teendőkkel kapcsolatbban csak úgy tehet lépést, ha a családtagok gondoskodnak az feladatok elvégzéséről.

Sok érintett szorosabb felügyeletet vagy folyamatosabb gondozást igényel

• Az éjjel-nappal elérhető fogadott ápoló-gondozó felfogadása sokak számára drága és elérhetetlen.
• Az ilyen szintű ápolást igénylő személyeknek otthonukból esetleg át kell költözniük egy családi gondozó otthonába vagy egy támogatott lakóotthonba.
• Ezek a lehetőségek a lehető legnagyobb függetlenséget és életminőséget biztosítják az egyén számára a lehető leghosszabb ideig.

Azoknak a betegeknek, akik otthon maradhatnak, vagy megőrizhetik az önálló életvitel bizonyos fokát, a környezetnek ismerősnek és biztonságosnak kell lennie, ha továbbra is önállóan akarnak élni.

• Az otthon biztonságosabbá tételéhez változtatásokra lehet szükség.
• A biztonság és az önállóság közötti egyensúlyt gyakran át kell értékelni. Ha a betegség változik, súlyosbodik, az élethelyzetekben is változtatásokra lehet szükség.

Az Alzheimer-kór és a fizikai aktivitás kapcsolata

Az Alzheimer-kórban szenvedő személyeknek fizikailag, szellemileg és szociálisan aktívnak kell maradniuk, amíg csak képesek rá.

• A napi testmozgás segít maximalizálni a testi és szellemi funkciókat, fenntartva az egészséges testsúlyt. Olyan egyszerű dolgok is sokat segíthetnek, mint a napi rendszeres séta.
• A betegnek annyi szellemi tevékenységet kell végeznie, amennyit csak bír. Úgy vélik, hogy a szellemi tevékenység lassíthatja a betegség előrehaladását. A rejtvények, a játékok, az olvasás és a biztonságos hobbi és a kézművesség jó választás. Ezeknek a tevékenységeknek ideális esetben interaktívnak kell lenniük. Megfelelő nehézségi szintűnek kell lenniük, hogy a beteg ne frusztrálódjon túlzottan.
• A társas érintkezés az Alzheimer-kór korai vagy középső stádiumában szenvedő legtöbb ember számára ösztönző és élvezetes. A legtöbb idősközpontban vagy közösségi központban gondolnak erre is.
• A kiegyensúlyozott étrend, amely alacsony zsírtartalmú fehérjetartalmú ételeket és sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, segít fenntartani az egészséges testsúlyt, és megelőzni az alultápláltságot és a székrekedést.
• A demens betegeknek nem szabad dohányozni.

A memória javításának egyik legkönnyebb módja a keresztrejtvényfejtés. 101 idős ember életét követték 3 éven keresztül, és az a csoport, amelyik rendszeresen fejtett keresztrejtvényt, mintegy 2,54 évvel tudták késleltetni a memória deficit megjelenését. Egy másik kutatás a témában pedig arra világított rá, hogy a keresztrejtvényfejtés közben formálódó új neuron kapcsolatok csökkentik az Alzheimer-kór okozta agykárosodást.

Forrás: shuttertock.com

---

Mi az Alzheimer-kór orvosi kezelése?

Bár az Alzheimer-kór nem visszafordítható betegség, a kezelés egyeseknél lassíthatja a tünetek előrehaladását. A tünetek enyhítése jelentősen javíthatja a funkciókat. A következőkben a demencia néhány fontos kezelési stratégiáját itt ismertetjük.

Az Alzheimer-kór nem gyógyszeres kezelései

A viselkedési zavarok, például a nyugtalanság és az agresszió különböző beavatkozásokkal javulhatnak. Egyes beavatkozások arra összpontosítanak, hogy segítsenek az egyénnek a viselkedésének kiigazításában vagy ellenőrzésében. Mások arra összpontosítanak, hogy segítsenek a gondozóknak és más családtagoknak megváltoztatni a személy viselkedését. Ezek a megközelítések néha jobban működnek, ha gyógyszeres kezeléssel kombinálják őket.

Az Alzheimer-kór gyógyszeres kezelése

Az Alzheimer-kór tünetei néha - legalábbis átmenetileg - gyógyszeres kezeléssel enyhíthetők. Számos különböző típusú gyógyszert kipróbáltak vagy kipróbálnak a demenciában. Az eddig legjobban bevált gyógyszerek a kolinészterázgátlók.

• A kolinészteráz egy enzim, amely lebontja az agyban lévő acetilkolin nevű vegyi anyagot. Az acetilkolin fontos üzenetküldő rendszerként működik az agyban. Az agyi acetilkolin szintje a legtöbb Alzheimer-kóros embernél alacsony.
• A kolinészteráz-gátlók azáltal, hogy megállítják ennek a neurotranszmitternek a lebontását, növelik az acetilkolin mennyiségét az agyban és javítják az agyműködést.
• Ezek a gyógyszerek nemcsak a kognitív funkciókat javítják vagy stabilizálják; pozitív hatással lehetnek a viselkedésre és a mindennapi életvitelre is.
• Nem jelentenek gyógymódot, de néhány betegnél lelassítják a hanyatlás ütemét. Sokaknál a hatás szerény, másoknál pedig nem észlelhető.
• A hatások átmenetiek, hiszen ezek a gyógyszerek nem változtatják meg a demencia kiváltó okát.

Egy másik gyógyszer, a memantin (Namenda) ígéretesnek bizonyul az Alzheimer-kórban. Ez az új gyógyszer a glutamát nevű másik agyi kémiai anyag által okozott agykárosodást gátolja.

Bizonyos gyógyszereket kísérleti jelleggel alkalmaznak Alzheimer-kórban szenvedőknél. A szakértők úgy vélik, hogy ezek a gyógyszerek segíthetnek az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatásokból származó ismereteink alapján. Egyik gyógyszer sem vált még széles körben elfogadottá a betegség kezelésére.

• A gyulladáscsökkentő gyógyszereket azon a feltételezésen alapulva próbálják ki, hogy a gyulladás az öregkori plakkok és a neurofibrilláris csomók egyik oka.
• Az antioxidáns tokoferol (E-vitamin) egyesek szerint ellensúlyozza az agysejtek károsodását, ami szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában vagy annak előrehaladásában.
• Egyesek szerint a magnéziumhiány (ha van) kezelése is javíthat a progresszión.

Hormonpótló terápiát adtak néhány nőnek, akik átmentek a menopauzán és Alzheimer-kórban szenvednek, de ezt a megközelítést sok szakértő megkérdőjelezte. Az indoklás szerint a menopauzában bekövetkező ösztrogénvesztés a betegséggel szembeni védelem egyik vonalát veszi el.

Más gyógyszereket bizonyos tünetek vagy viselkedésváltozások kezelésére használnak

• A hangulati ingadozások és érzelmi kitörések javulhatnak antidepresszáns vagy hangulatstabilizáló gyógyszerek hatására.
• Az izgatottságot, a dühöt és a zavaró vagy pszichotikus viselkedést gyakran enyhítik az antipszichotikus gyógyszerek vagy a hangulatstabilizátorok.

Milyen gyógyszerekkel kezelhető az Alzheimer-kór?

A kolinészteráz-gátlókat és a memantint az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) kifejezetten az Alzheimer-kór kezelésére hagyta jóvá. Az itt felsorolt gyógyszerek az egyes osztályokból a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak.

• Kolinészteráz-gátlók - Donepezil (Aricept), rivasztigmin (Exelon) és galantamin (galantamin, Reminyl). Ezek a gyógyszerek nagyrészt felváltották a takrin (Cognex) nevű régebbi gyógyszert.
• Glutamátreceptor-gátlók - Memantin (Namenda)
• Antidepresszánsok/anxiolitikusok - Fluoxetin (Prozac), szertralin (Zoloft), paroxetin (Paxil), citalopram (Celexa), olanzapin (Zyprexa).
• Hangulatstabilizátorok - lítium (Eskalith, Lithobid), valproinsav (Depakote)
• Antipszichotikumok - Haloperidol (Haldol), riszperidon (Risperdal), kvetiapin (Seroquel).
• Görcsoldók - Valproinsav (Depakote), gabapentin (Neurontin), lamotrigin (Lamictal).

Minden gyógyszer mellékhatásokat okoz. A gyógyszer felírásának célja, hogy a gyógyszer előnyei meghaladják a mellékhatásokat. Az idősek különösen hajlamosak a gyógyszerek mellékhatásaira. Azokat a demenciában szenvedő embereket, akik ezen gyógyszerek bármelyikét szedik, gyakran ellenőrizni kell, hogy ha mellékhatások jelentkeznek, azok tolerálhatók legyenek, és ne okozzanak súlyos problémákat.

Ezek a gyógyszerek kölcsönhatásba léphetnek egymással vagy más gyógyszerekkel. Ez fontos az időseknél, akik gyakran több különböző gyógyszert szednek különböző egészségügyi rendellenességek miatt. A mellékhatások nem egy adott gyógyszer, hanem a gyógyszerek kombinációi miatt jelentkezhetnek.

Betegkövetés Alzheimer-kór esetében

Miután valakinél Alzheimer-kórt diagnosztizáltak, és a kezelés megkezdődött, rendszeres orvosi ellenőrzésre, kontrollra lesz szüksége.

• Ezek az ellenőrzések lehetővé teszik a szakorvos lássa, mennyire működikjól a kezelés, hogy szükség esetén kiigazításokat végezzen.
• Lehetővé válnak olyan új egészségügyi és viselkedési problémák észlelései is, amelyeknek a kezelés előnyére válhat.
• Ezek a látogatások lehetőséget adnak a családtagok gondozójának (gondozóinak) arra is, hogy megbeszéljék az egyén gondozásával kapcsolatos problémákat.

Az Alzheimer-kóros személy végül képtelenné válik arra, hogy saját magáról gondoskodjon, vagy akár arra is, hogy döntéseket hozzon a gondozásával kapcsolatban.

A legjobb, ha az érintett személy a lehető legkorábban megbeszéli a családtagokkal a jövőbeni gondozásra vonatkozó intézkedéseket, hogy kívánságait tisztázni és dokumentálni lehessen a jövőre nézve.

Hogyan lehet megelőzni az Alzheimer-kórt?

Az Alzheimer-kór megelőzésére nincs ismert módszer. A tünetekre és jelekre való odafigyelés lehetővé teheti a korábbi diagnózist és kezelést. A megfelelő kezelés egyeseknél lassíthatja vagy enyhítheti a tüneteket és a viselkedési problémákat.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy az oktatás és a szellemi kihívás más formái védő hatással lehetnek a betegséggel szemben. Az alacsony iskolai végzettségű és alacsony szellemi/intellektuális aktivitású emberek esetében felmerült, hogy nagyobb a betegség kockázata, és nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyosabb betegség náluk, de ezt nem sikerült egyértelműen bizonyítani.

Mi a prognózisa az Alzheimer-kórnak, mire számíthat a beteg?

Az Alzheimer-kór lassan kezdődik, és végül súlyos agykárosodáshoz vezet. A betegségben szenvedő emberek fokozatosan elveszítik kognitív funkcióikat, a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységek végzésének képességét és a környezetükre való megfelelő reagálás képességét. Végül teljesen másoktól függővé válnak. Ezek a veszteségek elkerülhetetlenek, de a bekövetkezésük sebessége egyénenként változó, és a kezeléssel esetleg lassítható.

Az Alzheimer-kór halálos betegségnek számít. A halál tényleges oka általában fizikai betegség, például tüdőgyulladás. Az ilyen betegségek legyengíthetik az öregedés és a betegség hatásaitól már amúgy is legyengült beteget. Az Alzheimer-kórban szenvedők átlagosan 8-10 évet élnek a betegség diagnosztizálása után. Vannak, akik jó ápolás mellett akár 20 évig is élnek.

Alzheimer-kór támogató csoportok és tanácsadás

Ha Ön egy Alzheimer-kóros személy gondozója, tudja, hogy a betegség általában nagyobb stresszel jár a családtagok számára, mint az érintett személy számára. Az Alzheimer-kóros személy gondozása nagyon nehéz lehet. Az élet minden területére hatással van, beleértve a családi kapcsolatokat, a munkát, az anyagi helyzetet, a társadalmi életet, valamint a fizikai és mentális egészséget. Előfordulhat, hogy úgy érzi, képtelen megbirkózni az eltartott, nehéz helyzetben lévő hozzátartozó gondozásával járó követelményekkel. Amellett, hogy szomorúan látja szerette betegsége hatásait, frusztráltnak, túlterheltnek, neheztelőnek és dühösnek érezheti magát. Ezek az érzések viszont bűntudatot, szégyent és szorongást ébreszthetnek Önben. A depresszió nem ritka, de kezeléssel általában javul.

Milyen nehézségekkel küzd egy hozzátartozó, ha vállalja a demenciával élő szerettének gondozását?

Dr. Fekete Márta, PhD., orvos, közgazdász gondolatai.

Az ápolók különböző küszöbértékkel bírják elviselni ezeket a kihívásokat

Sok gondozó számára már az is rendkívül sokat segíthet, ha egyszerűen csak "kiengedi a gőzt" vagy beszélget a gondozással járó frusztrációkról. Másoknak ennél többre van szükségük, de esetleg nem merik kérni a szükséges segítséget. Egy dolog azonban biztos: ha a gondozó nem kap könnyítést, kiéghet, saját mentális és fizikai problémái alakulhatnak ki, és képtelenné válhat az Alzheimer-kóros személy gondozására.

Ezért találták ki a támogató csoportokat. A támogató csoportok olyan emberek csoportjai, akik ugyanazokat a nehéz tapasztalatokat élték át, és a megküzdési stratégiák megosztásával segíteni akarnak maguknak és másoknak. A mentálhigiénés szakemberek erősen ajánlják, hogy a családgondozók vegyenek részt támogató csoportokban. A támogató csoportok számos különböző célt szolgálnak egy Alzheimer-kóros személy gondozójaként a rendkívüli stresszel élő személy számára:

• A csoport lehetővé teszi a személy számára, hogy kifejezze valódi érzéseit egy elfogadó, ítélkezésmentes légkörben.
• A csoport közös tapasztalatai lehetővé teszik, hogy a gondozó kevésbé érezze magát egyedül és elszigetelve.
• A csoport új ötleteket kínálhat a konkrét problémák kezeléséhez.
• A csoport megismertetheti az ápolót olyan erőforrásokkal, amelyek enyhülést nyújthatnak.
• A csoport erőt adhat a gondozónak ahhoz, hogy segítséget kérjen.

Gyakori kérdések az Alzheimer-kórról:

Petefészek elégtelenség okozhat Alzheimer-szerű tüneteket?

Igen, a petefészek elégtelenség, különösen ha korán, 40 éves kor előtt jelentkezik és kezeletlen marad, növelheti a későbbi kognitív hanyatlás és az Alzheimer-kór-szerű tünetek kockázatát. Ennek fő oka az ösztrogén hormon tartós hiánya, mely létfontosságú szerepet játszik az agy egészségének és a kognitív funkcióknak a fenntartásában. Az ösztrogén neuroprotektív hatású, segíti a memóriát, a koncentrációt, és befolyásolja az agyi véráramlást. Hiányában felgyorsulhatnak az agy öregedési folyamatai, és nőhet az Alzheimer-kór kialakulásában szerepet játszó amiloid plakkok lerakódásának esélye.

Összegzés

• Legtöbbször, az Alzheimer-kór kezdeti fázisában a feledékenység a jellemző tünet.
• Az Alzheimer kór korai jele lehet a „megfelelő szó” használatának nehézsége, a problémamegoldó képesség hanyatlása, a döntéshozatalok nehezedése, vagy a tárgyak 3 dimenzióban történő érzékelésének zavara.
• Később az alapvető mozdulatok végrehajtása nehézkessé válik, romlik az ítélőképesség, a beszéd zavarttá válik, bizonyos korábban ismert szavakat nem tud értelmezni a beteg. 
• Később a kedélyállapot ingadozik, felléphet ingerlékenység, nyugtalanság, agresszivitás. Romló étvágy és alváshiány is jelentkezik.
• A végső stádium jellemzője a széklet- és vizelettartás hiánya, a gondolkodásra, beszédre való képtelenség. Önellátásra is képtelenek lesznek a betegek, és egyre nagyobb mértékű – akár 24 órás- felügyeletet is igényelnek. Legtöbbször végül általános gyengeség miatt következik be a halál.
• Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka, általában 8-12 évig tart a lefolyása.
• Az Alzheimer-kórban káros fehérje lerakódásai találhatók az agyban, amelyek tönkreteszik az agysejtek közötti kapcsolatokat.
• A betegség túlélése átlagosan 7 év az első tünetek felismerése után.
• A demenciát az esetek 60 százalékában az Alzheimer-kór okozza, minden tizedik 65 év feletti ebben szenved.
• Az Alzheimer-kór kockázata az életkor előrehaladtával tovább nő, és várhatóan a következő évtizedekben jelentősen emelkedni fog.

Felhasznált irodalom:

• Alzheimer Disease.
• "Epidemiology, pathology, and pathogenesis of Alzheimer disease" UpToDate.com
• Alzheimer's Disease Education and Referral Center, National Institute on Aging
• NIA: "What Causes Alzheimer's Disease?" Dec. 24, 2019
• Alzheimer's Association: "Alzheimer's Facts and Figures", "Chronic Traumatic Encephalopathy (CTE)", "Creutzfeldt-Jakob Disease", "Dementia with Lewy Bodies", "Home Safety and Alzheimer's", "Vascular Dementia", "What Is Dementia?"
• National Institute of Neurological Disorders and Stroke (NINDS): "NINDS Corticobasal Degeneration Information Page."
• The Association of Frontotemporal Degeneration: "Corticobasal Syndrome"