Pszichopata vagy szociopata? Sherlock Holmes így különböztette meg a kettőt

Ön tudja, hogy mi a különbség köztük?

Könyörtelenség, hajlandóság az erőszak alkalmazására, az empátia hiánya: mindez jellemző a pszichopátiában és szociopátiában szenvedő emberekre is. De pontosan miben más az antiszociális személyiségzavar két formája? És hogyan lehet őket megkülönböztetni a nárcizmustól?

Pszichopata kontra szociopata

A mindennapi életben a „szociopata” és a „pszichopata” kifejezéseket gyakran felcserélhetően használják. Mindkét rendellenesség a disszociális vagy antiszociális személyiségzavar (ASPD) alá tartozik. A szociopátia jellemzői sok tekintetben hasonlóak a pszichopátiáéhoz. Vannak azonban fokozatok, amikor a tünetekről van szó. A pszichopaták és a szociopaták elsősorban a következőkben különböznek egymástól:

• érzésük képességét és
• kapcsolataikat embertársaikkal.

A betegség mindkét formáját az empátia hiánya jellemzi. Ez a hiányosság azonban sokkal hangsúlyosabb a pszichopatákban, mint a szociopatákban.

• Werner Stangl osztrák pszichológus hidegszívűnek írja le a pszichopátiában szenvedőket , de elég bájosnak és manipulatívnak tartja a felszínes kapcsolatok kialakítását. Ezért gyakran jól beilleszkednek a társadalomba, és sikeresek karrierjükben.
• A szociopaták viszont képesek az érzésekre, de nem képesek irányítani azokat. Impulzivitásuk és agresszivitásuk miatt nehezen létesítenek vagy tartanak fenn kapcsolatokat.

Becslések szerint a férfiak körülbelül 3-7 százaléka és a nők 1-2 százaléka érinti az antiszociális személyiségzavart.

Hogyan alakul ki az antiszociális személyiségzavar?

Hogy miért és hogyan alakulnak ki pontosan az olyan rendellenességek, mint a pszichopátia és a szociopátia, még nem tisztázott véglegesen. A kutatók azt gyanítják, hogy többek között különféle hatások játszanak szerepet

• örökletes hajlam,
• a családi és társadalmi környezet/tanulási tapasztalatok hatása,
• a neurotranszmitterek (hírvivők) egyensúlyhiánya és
• működési zavar az előagyban

Egy tanulmány kimutatta, hogy a striatum - az előagy része - jelentősen megváltozott az érintetteknél. Az agynak ez a régiója nemcsak a szociális viselkedést befolyásolja, hanem az impulzusok irányításának képességét is.

Ezenkívül egyes gyermekkori betegségek elősegíthetik az antiszociális személyiségzavarok kialakulását, például az ADHD-t . Fontos azonban az is, hogy megkülönböztessük a lehetséges más, hasonló tünetekkel járó betegségeket a pszichopátiától és a szociopátiától. Például az autista emberek is nehezen éreznek empátiát.

Szociopata és „magasan működő” szociopata

A szociopátiát az úgynevezett disszociális vagy antiszociális személyiségzavarok klinikai képei közé sorolják. Az érintett

• észrevehetően kevés az empátiája,
• figyelmen kívül hagyja a társadalmi szabályokat és kötelezettségeket,
• nem tud hosszú távú kapcsolatokat kialakítani és fenntartani,
• ingerlékenyek, könnyen idegesek és gyorsan agresszívek,
• hajlamos az erőszakra,
• kevés a bűntudata, és nem tanul a büntetésből.

A szociopátia első jelei általában gyermekkorban vagy korai serdülőkorban jelentkeznek.

„Kiválóan működő” szociopata: Mit jelent ez?

"Nem vagyok pszichopata. Én egy jól működő szociopata vagyok!" Sherlock Holmes nyomozó többször is bosszúsan tisztáz a BBC jól ismert sorozatában. Nyilvánvaló, hogy Sherlock miért nem lehet pszichopata: arrogáns, durva és esetlen, amikor másokkal bánik. De képes mély érzelmekre is, például barátja és kollégája, Watson iránt.

A jól működő szociopátiának nincs klinikai meghatározása, Sherlock Holmes filmszereplővel közösen hozták létre. Valószínűleg arra gondolnak, hogy szociális készségeik elegendőek ahhoz, hogy ne kelljen „a társadalom peremén élniük”, ahogy az a szociopatákra jellemző.

A pszichopata álarca: első megközelítésre az antiszociális személyiségzavarban szenvedő ember nagyon barátságos, elbűvölő, intelligens, mindig azt mondja és csinálja, amit elvárnak tőle., de mindez csak a látszat, és a jólszituáltság maszkja mögött egy teljesen más ember lakozik. A mások feletti kontroll megszerzésére bármit hajlandó bevetni, legyen az a személyes kisugárzása, manipuláció, erőszakos viselkedés, vagy megfélemlítés. Általánosságban elmondható, hogy nem érez megbánást, bűntudatot vagy lelkiismeret-furdalást a tettei miatt.

Forrás: shutterstock.com

---

Hogyan ismerheti fel a pszichopatákat?

A pszichopátia diagnosztizálásához a szakértők egy tesztre – egy pszichopátia ellenőrző listára – támaszkodnak, amelyet 1990-ben Robert D. Hare kanadai kriminálpszichológus dolgozott ki. Azóta többször frissítették. Az ellenőrző lista szerint a pszichopátiában szenvedő személy a következő jellemzők alapján azonosítható.

Az érintett személy:

• kizsákmányolja a körülötte lévőket, és számító.
• jól beszél, és felületes bájjal képes megnyerni másokat.
• hajlamos túlzott önbecsülésre és önmaga túlbecsülésére.
• hazudik, csal és manipulál.
• hideg, csak felületes érzésekre képes, és alig vagy egyáltalán nem érez empátiát.
• nincs tudatában semmilyen bűnnek.
• nem hajlandó vagy nem tud felelősséget vállalni saját tetteiért.
• impulzívan cselekszik, és nem mindig tudja megfelelően irányítani viselkedését.
• állandóan unatkozik, és állandóan izgalmas élményekre van szüksége.
• nem követ reális, hosszú távú életcélokat.
• Alig van hosszú távú kapcsolata, de jellemzően rövid távú szexuális kalandokba merül. 

Fontos : Még a személyiségzavarral nem rendelkező emberek is mutathatnak néhány ilyen jellemzőt. A pszichopátiát csak akkor diagnosztizálják, ha ezen jellemzők többsége egy bizonyos szinten jelen van.

Különbség a pszichopata, a szociopata és a nárcisztikus személy között

A mindennapi életben a nárcizmust gyakran egy szintre helyezik a pszichopátiával és a szociopátiával, és szitokszóként használják a figyelmetlen és hideg érzésű emberekre. Pszichológiai szempontból ez téves. A szociopátia/pszichopátia és a kóros nárcizmus mögött két különböző rendellenesség áll.

Míg a pszichopátiát és a szociopátiát az antiszociális személyiségzavarok közé sorolják, a nárcizmus kezdetben csak egy személyiségjegy. A tipikus jelek a következők:

• túlzott hiúság,
• önimádat,
• önmaga túlértékelése,
• a felsőbbrendűség érzése és
• figyelemfelkeltés.

A mindennapi életben a nárcisztikus személyiségzavarok gyakran sajátos öndramatizáláson és marketingen, valamint a sikerre való erős összpontosításon keresztül nyilvánulnak meg. Olyan tulajdonságok, amelyek hasznosak lehetnek a munkában, de gyakran nehézségekhez vezetnek az interperszonális kapcsolatokban.

A nárcizmust csak akkor tekintik kórosnak, ha a jellemzők nagyon hangsúlyosak, és az érintett személy szenved. Ekkor diagnosztizálják az úgynevezett nárcisztikus személyiségzavart.

Az antiszociális és a nárcisztikus személyiségzavarok között mindenképpen van hasonlóság: az empátia képtelensége a nárcizmusra is jellemző lehet. A nárcisztikusok is jellemzően meggondolatlan és manipulatív módon viselkednek. A pszichopatákhoz hasonlóan hajlamosak a kizsákmányoló kapcsolati stílusra, azaz hajlamosak kihasználni a körülöttük lévőket.

Van azonban két jellemző, amelyek általában lényegesen hangsúlyosabbak a pszichopátiában szenvedőkben, mint a kóros nárcizmusban:

• az empátia hiánya vagy az együttérzés kimutatására való képtelenség
• a lelkiismeret hiánya

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!