Ezeket látta már?

Baj, ha a gyerek minden lében kanál? Ezek az ADHD figyelmeztető jelei

ADHD, figyelemzavar, pszichológus,nyugtalanság, szétszórtság

Milyen jeleknél gondoljanak a szülők arra, hogy a gyermekük ADHD-s lehet? Bemutatjuk azokat a figyelemfelhívó jeleket, amelyek ADHD-gyanúra adhatnak okot.

Csupán eleven a gyermek, vagy már kóros mértéket ölt a mozgékonysága és türelmetlensége? Annak ellenére, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarról (ADHD) szinte minden szülő hallott, igencsak nehéz felismerni azt, hogy hol van a határ az egészséges mértékű fürgeség és a kóros méretet öltő kapkodás és szétszórtság között.

Nem a szülő diagnosztizál, de a közreműködése nélkülözhetetlen

Magyarországon gyermekpszichiáter szakorvos állítja fel az ADHD-diagnózist, és tesz terápiás javaslatot, ami jellemzően viselkedésterápiát és esetleg gyógyszeres kezelést is magába foglal.

Az ADHD diagnózisának a felállítása nem egyszerű. Hosszú időn át kell információkat begyűjteni, és alaposan meg kell figyelni a gyermeket. A diagnosztikus kritériumok időről időre egyre szigorodnak és finomodnak, annak érdekében, hogy minél pontosabban kimondható legyen az, hogy

„Az Ön gyermeke ADHD-s” vagy „Az Ön gyermeke nem ADHD-s”

Annak ellenére, hogy a diagnosztizálás nem a szülő feladata, a gyanakvásra okot adó tünetek észlelésében, az óvónőkkel, tanárokkal, gyermekorvossal, pszichológussal vagy pszichiáterrel való együttműködésben, és a későbbiekben, az esetleg szükséges terápiák során is hatalmas szerep hárul a szülőkre.

Bemutatjuk azokat a figyelemfelhívó jeleket, amelyek jelentkezése ADHD-gyanúra adhat okot, és amelyek esetén érdemes Nevelési Tanácsadóba menni vagy gyermekorvoshoz fordulni. Különösen érvényes ez akkor, ha egyszerre több jel is tapasztalható, és azok már legalább fél éve fennállnak.

Tudni kell, hogy az ADHD igenis hatékonyan kezelhető, kordában tartható. A megfelelő ellátásban részesülő gyermekeknél az óvodai vagy iskolai teljesítmény, valamint a társas kapcsolataik és a közösségbe történő beilleszkedésük jelentősen javulhat.

Mit takar a figyelemhiány és a hiperaktivitás? Hol a határ?

Baj-e, ha ábrándozik, elkalandozik a gyerek gondolata?

Az ADHD velejárója lehet, hogy a gyermek szétszórt, nehezen tud odafigyelni apróbb részletekre. Mindez iskolásként abban nyilvánulhat meg, hogy rengeteg apró hibát követ el a tanulás során. Feledékeny és könnyű elterelni a figyelmét. A lányoknál sokan ezt csupán ábrándozásnak, a fiúknál elkalandozásnak vélik, de az ADHD szempontjából a tünet előfordulási gyakorisága döntő. Vagyis, a szétszórtság alkalmanként mindenkinél megjelenhet, a döntő az, hogy ez a „tünet” mennyire gyakori.

Baj-e, ha az ablakpárkányon akar sétálni a gyerek, és már nem elég a földön ugrálni, hanem az ágyon teszi azt?

A kisgyermekkor természetes velejárója, hogy a gyerek mindenre fel akar mászni, és ha teheti, akkor nem csak sétál, hanem szalad. És persze gyakori következményként ott vannak a kisebb-nagyobb balesetek.

Ha ez a későbbi életkorokban is jelen van, az már problémás lehet. Sok esetben egy szülő nem látja objektíven, hogy egy adott életkorban mi „normális”, és mi nem. Érdemes védőnő, óvónő, tanár vagy orvos tanácsát is kérni. Míg a kis ADHD-s gyerek izeg-mozog, rohangál, addig a nagyobb ADHD-s gyermeknél a folyamatos nyughatatlanság egyéb jeleket ölthet: kézzel matatás, piszkálgatás, firkálás, lábbal topogás, lábrázás adhat okot gyanúra.

Baj-e, ha a gyerek „minden lében kanál”?

Az ADHD-s gyereknél jelen van az impulzivitás, a gyerek türelmetlennek tűnik, és ez mind a beszédében, mind a cselekedeteiben megnyilvánul. Végig sem gondolja, hogy mit mond, sokszor az az értése támadhat a szülőnek, hogy a gyerek beszél „ha kell, ha nem”. A viselkedés nem kontrollált, jellemzőek lehetnek a heves, indokolatlan érzelemkitörések, az iskolai munka összecsapott lehet.

ADHD: figyelemfelhívó furcsaságok

Odafigyelésre adhat okot, és a többi esetleges tünet mellett azt is meg kell említeni a szakembernek, ha a gyermek:

  • önbizalomhiányos, szorong,
  • nem barátkozik, fél jelentkezni, nem próbál ki új dolgokat, (fél a csalódástól),
  • dacoskodik, vitatkozik, indokolatlanul heves dühkitörései vannak,
  • hazudozik, bohóckodik (azért, hogy magára vonja a figyelmet, megnevettessen másokat),
  • iskolakerülő,
  • internetfüggő, magányos elfoglaltságokat preferál (számítógépes játékokba menekül),
  • főnökösködik, aggresszív,
  • időbeosztási nehézségekkel küzd,
  • ingerlékeny,
  • mindent unalmasnak találnak, és alig-alig lelik örömét játékokban, közös programokban.

A hazai szakmai protokoll alapján a gyermekkori ADHD esetén a következő tünetek közül több is jelen van:

• Gyakran nem figyel megfelelően a részletekre, vagy gondatlan hibákat vét az iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben

• Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül

• Gyakran úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá

• Gyakran nem követi az instrukciókat, vagy elmarad az iskolai és egyéb munka vagy kötelességek stb. befejezése

• Gyakran nehézsége van a feladatok és tevékenységek megszervezésében

• Gyakran elkerüli, nem szereti vagy ellenáll, hogy olyan feladatokban vegyen részt, amelyek tartós mentális erőfeszítést igényelnek (pl. iskolában vagy otthon)

• Gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat (játékokat, iskolai felszerelést, ceruzákat, könyveket vagy szerszámokat)

• Gyakran és könnyen elvonják, elterelik a figyelmét a külső ingerek

• Napi tevékenységében gyakran feledékeny

Gyakran babrál, kézzel-lábbal, fészkelődik az ülésen

• Gyakran elhagyja a helyét az osztályban vagy más helyzetekben, amikor az ülve maradást várják el

• Gyakran rohangál, ugrál, vagy mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló

• Gyakran nehézséget jelent számára az önálló csendes, nyugodt játéktevékenység vagy az abban való részvétel

• Gyakran izeg-mozog, vagy gyakran úgy cselekszik, mint akit felhúztak

• Gyakran túlzottan sokat beszél

• Gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna

• Gyakran nehézsége van a várakozással

• Gyakran félbeszakít másokat (pl. beszélgetéseket vagy játékokat)

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Források:

(1) Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A hiperkinetikus zavar (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) kórismézéséről, kezeléséről és gondozásáról

(2) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7880081/

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Gyermekkori vashiány: elmaradhat társaitól, ha nem kezelik!

Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

figyelemzavar

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához