Mitől lesz valaki igazán boldog? A pénztől, a sikertől, az egészségtől, a jó génektől vagy attól, hogy megtalálja azt a munkát, amelyben kiteljesedhet? A kérdésre rengeteg válasz született már. A boldogságot nehéz egyetlen tényezőre visszavezetni, ráadásul az is változhat az élet során, hogy éppen mitől érezzük jól magunkat.
Nem mindig könnyű megítélni, mit gondolnak rólunk mások. Vannak, akik nyíltan vállalják a véleményüket, mások azonban udvariasak maradnak akkor is, ha valójában nem szimpatizálnak velünk.
Ezért beszélünk másokról valójában.
Ha egy kapcsolat rendszeresen feszültséget, konfliktust vagy kimerülést okoz, érdemes elgondolkodni rajta, milyen szerepet játszik az életünkben.
Az idő múlása önmagában nem jelenti azt, hogy az emlékezetnek, a figyelemnek vagy a gondolkodás frissességének törvényszerűen romlania kell.
A felnőtteknél gyakran évtizedekkel később merül fel az autizmus gyanúja.
Egy új magyar kutatás szerint nem csupán a közeli barátok, rokonok segíthetnek a jobb mentális egészség megőrzésében, hanem a távolabbi ismerőseink is: a depresszió ellen szedett gyógyszerek mennyisége ugyanis kevesebb azoknál, akik tágabb kapcsolatrendszerükben sokféle ismerőssel állnak kapcsolatban.
A technológia fejlődése alapjaiban változtatja meg mindennapi kapcsolatainkat.