A pszichológus szerint ezek a jelek felnőttkori autizmusra utalhatnak - a túlzott rugalmatlanság az egyik
A felnőtteknél gyakran évtizedekkel később merül fel az autizmus gyanúja.
Egyre több felnőtt szembesül azzal a felismeréssel, hogy bizonyos nehézségei, szokásai vagy érzékenységei mögött autizmus állhat. Bár a diagnózis hagyományosan gyermekkorban történik, sokaknál ez elmarad, és csak évtizedek múltán merül fel a gyanú.
Miért marad rejtve az autizmus sokaknál?
A King’s College London kutatói szerint a 40–59 éves autista felnőttek közel 89,3 %-a, a 60 év felettieknek pedig 96,5 %-a sosem kapott hivatalos diagnózist – számol be róla a The Independent. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb érintett valójában tudatlanul él együtt a sajátos működésmódjával, miközben támogatás nélkül marad.
Tim Nicholls, a National Autistic Society szakpolitikai igazgatóhelyettese hangsúlyozza: a diagnózis sokak számára valóban „életmentő” lehet, hiszen ez nyitja meg az utat a megfelelő szolgáltatásokhoz és közösségekhez.
A pszichológus szerint ezek a legfontosabb jelek
Lisa Williams klinikai pszichológus hét árulkodó jelet osztott meg, amelyek felnőttkorban is felhívhatják a figyelmet az autizmusra – írja a Daily Mail.
Az első a merev rutinok iránti erős igény. Ezek biztonságérzetet adnak, ám ha felborulnak, fokozott stresszhez vezethetnek.
A munkahelyen külön nehézséget jelenthet a gyakori változások kezelése, az irodai politika kiismerése vagy a csoportos megbeszéléseken való részvétel. Sokaknak gondot okoznak a finom társasági jelzések – a szemkontaktus, a testbeszéd, a csevegés, a humor vagy a személyes tér érzékelése.
- Gyakran másképp gondolkodnak, mint a neurotipikus emberek, és a dolgokat szó szerint tudják értelmezni – magyarázta Dr. Lisa Williams klinikai pszichológus.
Ez olykor ahhoz vezet, hogy valaki „kicsúszik a sorból” a társas életben, vagy több időre van szüksége az interakciók feldolgozásához, még hosszú élettapasztalat után is.
A romantikus kapcsolatokban szintén kihívást jelenthet az érzések kifejezése vagy a flörtölés értelmezése. Dr. Williams példaként említette, hogy egyes felnőttek kényelmetlenül érzik magukat a fizikai közelségben, és inkább önállóan élnek, mintsem közös otthonban. Ugyanakkor harmonikus kapcsolatokat alakíthatnak ki olyan partnerekkel, akik nyíltan kommunikálnak, megértik az igényeiket és hajlandók alkalmazkodni az eltérő kapcsolódási módokhoz.
A klasszikus autisztikus jegyek – mint a fény-, zaj-, textúra- vagy szagérzékenység – diagnosztizálatlan felnőtteknél is jelen lehetnek. Ez különösen megterhelő lehet forgalmas, zajos környezetben vagy bizonyos ruhadarabok viselésekor.
A változások, például költözés, új munkahely vagy új technológiához való alkalmazkodás, szintén jóval nagyobb stresszel járhatnak. Ezzel szemben az érintettek gyakran „mély érdeklődést” mutatnak egy-egy tantárgy vagy hobbi iránt, ami egész életen átívelő szenvedéllyé válhat. Ha azonban ez teljesen uralja a szabadidőt, és megszállott témává válik, az az autizmus egyik jelének tekinthető.
Fontos ugyanakkor, hogy megfelelő munkakörnyezetben sokan kifejezetten sikeresek lehetnek. Dr. Williams szerint ehhez vezetői oldalról elegendő lehet néhány ésszerű kiigazítás, például a világos kommunikáció vagy a rugalmas munkarend biztosítása.
Mi a teendő, ha gyanítja, hogy érintett lehet?
Első lépésként érdemes háziorvoshoz fordulni, aki beutalhat szakrendelésre. A diagnózis pszichológiai teszteken és interjúkon alapul, nem képalkotó vizsgálaton. Bár a várólista hosszú lehet, a diagnózis komoly segítséget jelenthet a mindennapi élet megszervezésében, a munkahelyi vagy családi kapcsolatok rendezésében, valamint a speciális támogatásokhoz való hozzáférésben.
Autizmus diagnózis: gyökeresen megváltoztathatja a család életét
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
