Miért izzadunk stresszes helyzetekben?
Állásinterjú előtt, vizsgán, konfliktushelyzetben vagy nyilvános szereplés közben hirtelen megizzad a hónaljunk, a homlokunk, a tenyerünk. Pedig nincs meleg, nem mozogtunk – mégis elindul a verejtékezés. A jelenség teljesen természetes, a szervezet stresszreakciójának része.
Amikor feszültséget élünk át, a test nem tesz különbséget aközött, hogy valódi fizikai veszélyben vagyunk, vagy „csak” pszichés nyomás alatt állunk. Ugyanaz az ősi biológiai program aktiválódik: az „üss vagy fuss” válasz.
Mi történik a szervezetben stressz hatására?
Stresszhelyzetben az agy hipotalamusza aktiválja a szimpatikus idegrendszert. Ennek hatására adrenalin és noradrenalin szabadul fel. Ezek a hormonok:
– felgyorsítják a szívverést,
– emelik a vérnyomást,
– fokozzák a légzést,
– és beindítják a verejtékmirigyek működését.
A Cleveland Clinic szerint a stressz okozta izzadás gyorsan, akár másodpercek alatt kialakulhat, mert idegi úton aktiválódik, nem pedig a testhőmérséklet emelkedése miatt.
Miért a hónalj, a homlok és a tenyér izzad leginkább?
A testünkön két fő verejtékmirigy-típus található: eccrin és apokrin mirigyek.
Az eccrin mirigyek az egész testen jelen vannak, különösen nagy számban a tenyéren, talpon, homlokon. Ezek felelősek a hirtelen, „hideg” izzadásért, amit stressz alatt tapasztalunk.
A hónaljban viszont az apokrin mirigyek is aktívak. Ezek sűrűbb, fehérjében gazdagabb verejtéket termelnek, amely a bőrön lévő baktériumokkal találkozva jellegzetes szagot okozhat. Ezért érezzük a stresszizzadást sokszor intenzívebbnek.
A homlok izzadása pedig részben a gyorsan aktiválódó eccrin mirigyek miatt jelentkezik, részben azért, mert az arcbőr gazdag vérellátású, és erősen reagál az érzelmi ingerekre.
Miben különbözik a stresszizzadás a meleg miatti izzadástól?
A hőség vagy fizikai terhelés miatti izzadás célja a test hűtése. Ez általában fokozatosan indul be, és nagyobb testfelületet érint.
A stressz okozta izzadás ezzel szemben:
– hirtelen jelentkezik,
– gyakran lokalizált (hónalj, homlok, tenyér),
– nem feltétlenül jár testhőmérséklet-emelkedéssel,
– és intenzívebb szaggal társulhat.
A stresszhez kapcsolódó izzadás a szimpatikus idegrendszer közvetlen hatásának eredménye.
Miért fokozza a stressz az izzadást?
Az adrenalin hatására a szervezet „készenléti állapotba” kerül. Az izzadás ebben az állapotban több célt is szolgált az evolúció során: javíthatta a fogást, hűthette a testet intenzív mozgás előtt, és felkészítette az izmokat a gyors reakcióra.
Ma már egy prezentáció vagy vizsga nem igényel fizikai menekülést, de a biológiai program ugyanaz maradt.
Mikor számít kórosnak?
Ha az izzadás aránytalanul erős, gyakran jelentkezik, és a mindennapi életet zavarja, felmerülhet a hiperhidrózis lehetősége. Ilyenkor a verejtékezés nemcsak stresszhez kötődik, hanem nyugalmi állapotban is fennállhat.
Orvosi kivizsgálás javasolt akkor is, ha az izzadás:
– hirtelen, indokolatlanul erős,
– éjszaka is jelentkezik,
– fogyással vagy egyéb tünettel társul.
A stresszhelyzetben jelentkező izzadás azonban a legtöbb esetben teljesen normális élettani reakció. A test ilyenkor egyszerűen túl komolyan veszi a helyzetet – és ugyanazzal az ősi túlélési mechanizmussal válaszol, mint több ezer évvel ezelőtt.
Összegzés
- Stresszhelyzetben a szervezet aktiválja az 'üss vagy fuss' választ, amely gyors fiziológiai reakciókat indít el.
- Az izzadás elsősorban a hónaljban, homlokon és tenyéren jelentkezik, az eccrin és apokrin mirigyek működése által.
- A stressz okozta izzadás nem a test hőmérsékletének emelkedése miatt alakul ki, hanem idegi úton aktiválódik.
- Az evolúció során az ilyen válasz a túlélésben játszott szerepet, még ha ma már más helyzetekben is tapasztaljuk ezeket.
- Amennyiben az izzadás zavarja a mindennapokat, szükséges a lehetséges mögöttes problémák orvosi kivizsgálása.
Mit üzen a szervezetünk, ha megváltozik a testszagunk?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
