A magas sarkú cipők árnyoldalai – 5 következmény, amely már két óra alatt jelentkezhet

A magas sarkú cipők a női elegancia szimbólumai, de egészségügyi problémákhoz vezethetnek.

A magas sarkú cipők évtizedek óta a női elegancia egyik legikonikusabb szimbólumai. Viselője azonnal magasabbnak, magabiztosabbnak, sőt sokszor erősebbnek is érzi magát. Ám ami a tükörben vonzónak tűnik, az a test számára komoly kihívást jelenthet. Már két óra elteltével is olyan változások indulhatnak el, amelyek nemcsak kényelmetlenséget okoznak, hanem hosszabb távon izom-, ízületi- és keringési problémákhoz is vezethetnek – figyelmeztet az Exquis.

1. Gerincfeszülés és izomtorzulás

A magassarkú cipő megemeli a sarkat, ezzel előretolja a test súlypontját, amit a hátizmok próbálnak kiegyensúlyozni. Ez a testtartás mesterséges görbületet idéz elő az ágyéki gerincszakaszon, ami már rövid időn belül izomfáradtságot okozhat. Bár eleinte csak enyhe diszkomfortként jelentkezik, az ismételt terhelés tartós izomrövidüléshez és krónikus derékfájáshoz vezethet.

Az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) tanulmánya, „Magassarkú cipők és megrövidült izmok: A gastrocnemius izom szarkomerveszteségének többléptékű modellje” néven, részletesen bemutatta, hogy a gastrocnemius, azaz a vádli fő izma hogyan válik fokozatosan rövidebbé és merevebbé, ha valaki rendszeresen visel magassarkút. A test ilyenkor folyamatos feszültség alatt áll, a regeneráció pedig egyre nehezebbé válik.

2. Bokafeszülés és instabilitás

A sarkak megemelése csökkenti a talajjal érintkező felületet, ezért minden lépés több egyensúlyi korrekciót igényel. A bokaízületnek folyamatosan dolgoznia kell, hogy stabilan tartsa a testet, miközben a szalagok és az inak fokozott nyomásnak vannak kitéve.

Kutatások szerint a rendszeres magassarkú-használat növeli a boka instabilitásának és szalaglazulásának kockázatát – még akkor is, ha később lapos cipőre vált az ember. Egy tanulmány szerint, ahogy a sarokmagasság 3 cm-ről 9 cm-re nő, a boka és a lábfej pozíciója megváltozik, ami nagyobb kilengéshez, rövidebb lépéshosszhoz és csökkent egyensúlyhoz vezet.” A vékony, tűsarkú cipők esetében ez a hatás különösen kifejezett.

3. Keringési zavarok és duzzanat

A magassarkú cipők nemcsak a testtartást, hanem a véráramlást is kedvezőtlenül befolyásolják. A lábfej természetellenes szögben áll, az erek összenyomódnak, és a vér nehezebben jut vissza a szívbe. Az eredmény: lábdagadás, nehézlábérzet, sőt visszértágulat.

Ha a cipőt hosszú órákon át viselik, megnő a mélyvénás trombózis kockázata is – egy olyan állapoté, amely során a lábban vérrög alakulhat ki, és akár életveszélyes tüdőembóliához is vezethet. Bár ez ritka, a tartós keringési stressz még enyhébb formában is súlyos panaszokat okozhat.

4. Térdízületi terhelés

A magas sarkú cipők viselése megváltoztatja a súlyeloszlást: a testsúly nagy része a térdre és az elülső lábrészre nehezedik. Ez a nyomás nemcsak az ízületi porcokat terheli túl, hanem hosszú távon az osteoarthritis (ízületi kopás) kialakulását is felgyorsíthatja.

Tanulmányok szerint a térdre ható erő akár 25–26%-kal is nagyobb lehet magassarkúban, mint lapos cipőben járva. Mindez azt jelenti, hogy a divatos megjelenés ára nem ritkán tartós ízületi károsodás.

5. Lábdeformitások és fájdalmas elváltozások

A keskeny orrú cipők összenyomják a lábujjakat, ez pedig bütyök, kalapácsujj, tyúkszem vagy idegnyomásos fájdalom (Morton-neuralgia) kialakulásához vezethet. A tartósan fennálló nyomás miatt a lábujjak természetes íve és mozgása megváltozik, ami akár maradandó deformitásokhoz is vezethet.

Sok nő csak akkor veszi észre a bajt, amikor már késő: a cipők elviselhetetlenné válnak, a járás fájdalmas, és az esztétikai problémákhoz gyógyászati beavatkozás is társulhat.

A divat ára: stílus kontra egészség

A magas sarkú cipők a nőiesség, az elegancia és a magabiztosság jelképei. A modern formatervezés és az új anyagok sokat fejlődtek, de a biomechanika törvényeit még nem sikerült legyőzni. Az orvosok szerint a kulcs a mértékletesség:

• Érdemes a magassarkút rövid időre viselni, nem egész napra.
• Fontos a nyújtás és a láb izmainak erősítése minden viselés után.
• És ami talán a legfontosabb: nem kell minden nap felvenni – a test hálás lesz, ha néha lapos talpú, kényelmes cipőt választ.

A divat soha nem érhet annyit, hogy tartósan felborítsa testünk egyensúlyát. A stílus nem a sarok magasságán múlik – hanem azon, hogy jól érzi-e magát benne az ember.

Tippek a káros hatások mérséklésére

• Válasszon vastagabb, stabil sarkú cipőt a tűsarkú helyett.
• Használjon zselés talpbetétet a nyomás csökkentésére.
• A nap végén végezzen vádli- és bokanyújtó gyakorlatokat, például falnál állva saroknyújtást.
• Tartson heti „pihenőnapot”, amikor csak lapos talpú cipőt visel.

Mi történik, ha abbahagyja valaki a magassarkú viselését?

Amikor valaki hosszú éveken át rendszeresen visel magas sarkú cipőt, a teste fokozatosan alkalmazkodik ehhez a természetellenes testtartáshoz. Az izmok, inak és ízületek egy új „normál” helyzetet vesznek fel: a vádlit alkotó gastrocnemius és soleus izmok megrövidülnek, a sarok pedig szinte állandóan feszített állapotban marad. Emiatt, amikor az ember egyszer csak visszavált egy teljesen lapos talpú cipőre, a testet meglepi a változás. A vádli ilyenkor megnyúlik, a bokaízületet újra teljes mozgástartományban kell használnia, és ez sokaknál izomlázhoz, feszüléshez, sőt enyhe fájdalomhoz is vezethet.

Ezt a jelenséget az ortopéd szakirodalom is jól ismeri: a hirtelen váltás során a lábizmok és az Achilles-ín „újratanulja” a természetes mozgást. Azoknál, akik hosszú idő után hagyják el a magassarkút, átmenetileg gyakori a lábfejfájdalom, a vádli merevsége és a sántító járás, de ezek néhány hét alatt elmúlnak, ha a test elegendő időt kap az alkalmazkodásra.

A legfontosabb, hogy a „leszokás” fokozatos legyen. A szakértők azt javasolják, hogy először alacsonyabb, 3–4 centiméteres sarkú cipőkre térjen át, mielőtt teljesen lapos talpú lábbelit választana. A váltás mellett a nyújtás és az erősítés is kiemelt szerepet kap. A vádli rendszeres nyújtása, a talp boltozatát támogató gyakorlatok és a boka körkörös átmozgatása segíti, hogy a láb visszanyerje természetes rugalmasságát.

Érdekes módon azok a nők, akik hosszú éveken át naponta viseltek magassarkút, gyakran számolnak be arról, hogy amikor elhagyják, „mintha újra megtanulnának járni”. Az egyensúlyérzék, a lábfej pozíciója és a testtartás is átrendeződik. Bár ez a folyamat átmenetileg kényelmetlen lehet, hosszú távon a test hálás lesz érte: csökken a hátfájás, javul a járás ritmusa, és a lábak is tehermentesebbé válnak.

Figyelmébe ajánljuk

Se lapos, se magas - ilyen cipőt vegyen fel reggel

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!