Nyomja meg pár másodpercre a bokáját: ha mélyedés marad utána, szívbetegség is állhat a háttérben

Estére szorosabb lett a cipő, a zokni gumija mély nyomot hagy a boka körül, a lábszár pedig látványosan vastagabbnak tűnik, mint reggel. A lábdagadás rendkívül gyakori jelenség, és különösen egy meleg napon vagy hosszú állás, ülés után teljesen ártalmatlan oka is lehet. Ha azonban rendszeresen visszatér, egyre erősebb, vagy más panaszok kísérik, érdemes komolyabban venni.

A duzzanat hátterében gyakran ödéma áll. Ez akkor alakul ki, amikor folyadék halmozódik fel a szervezet szöveteiben. Az ödéma a test különböző részein megjelenhet, de különösen feltűnő lehet a lábfejen, a bokán és a lábszáron.

A bőr ilyenkor feszültebbnek, akár fényesebbnek tűnhet, a láb pedig nehéznek érződhet. Bizonyos esetekben egy egyszerű jel is megfigyelhető: ha néhány másodpercig ujjal nyomást gyakorol az érintett területre, az ujj helyén mélyedés marad, amely csak lassan tűnik el.

Miért maradhat meg az ujj helye a bőrön?

Ezt a jelenséget benyomható vagy „pitting” ödémának nevezik.

Ha a szövetek között a normálisnál több folyadék halmozódik fel, a nyomás hatására ez a folyadék átmenetileg elmozdulhat. Emiatt az ujj eltávolítása után egy kis gödör maradhat a bőr felszínén.

Minél kifejezettebb az ödéma, annál feltűnőbb lehet a mélyedés, és annál hosszabb időbe telhet, mire a bőr visszanyeri eredeti formáját.

Fontos azonban, hogy ez nem otthoni diagnosztikai teszt szívelégtelenségre. A benyomható ödémának számos oka lehet, és pusztán abból, hogy az ujj helye megmarad a bokán, nem lehet megállapítani, milyen betegség áll a háttérben.

Az viszont már hasznos jelzés lehet, hogy a lábdagadás nem egyszerűen érzés: valóban folyadék halmozódhatott fel a szövetekben.

Mi köze lehet ennek a szívhez?

Szívelégtelenségben a szív nem képes olyan hatékonyan pumpálni a vért, ahogyan a szervezetnek szüksége lenne rá. Ez nem azt jelenti, hogy a szív „leáll”, hanem azt, hogy működése nem elég hatékony a szervezet igényeinek megfelelő keringés fenntartásához.

Ennek következtében a vér visszatorlódhat a vénás rendszerben, miközben a szervezet a só- és vízháztartás megváltozásával is reagálhat. A folyadék felhalmozódhat a szövetekben, és ennek egyik látványos következménye lehet a lábak, a bokák és a lábfejek duzzanata.

A gravitáció miatt a folyadék álló vagy ülő helyzetben különösen könnyen gyűlik össze az alsó végtagokban. Emiatt előfordulhat, hogy a duzzanat napközben fokozódik, estére pedig feltűnőbbé válik.

A szívelégtelenséghez társuló ödéma gyakran mindkét lábat érinti, bár a duzzanat mértéke nem feltétlenül teljesen egyforma.

Nem csak a dagadt bokára érdemes figyelni

Ha a lábdagadás szívelégtelenséggel függ össze, rendszerint más tünetek is megjelenhetnek.

Az egyik legfontosabb a légszomj. Eleinte ez akár csak nagyobb fizikai terhelésnél jelentkezhet: például lépcsőzéskor vagy gyorsabb gyalogláskor. A betegség előrehaladtával azonban kisebb terhelés mellett, sőt akár nyugalomban is nehezebbé válhat a légzés.

Jellemző lehet az is, hogy fekvő helyzetben rosszabbodik a légszomj. Valaki azt veheti észre, hogy egyre több párnával tud csak kényelmesen aludni, vagy éjszaka arra ébred, hogy nehezen kap levegőt.

A tartós fáradtság és gyengeség szintén előfordulhat. A korábban könnyen elvégezhető tevékenységek – bevásárlás, séta, lépcsőzés – szokatlanul megerőltetővé válhatnak.

Szapora vagy szabálytalan szívverés, csökkent terhelhetőség, tartós köhögés, hasi duzzanat, hányinger vagy étvágytalanság ugyancsak társulhat a betegséghez.

A gyors súlygyarapodás nem feltétlenül hízás

Szívelégtelenségben különösen fontos jel lehet a testsúly viszonylag gyors növekedése.

Ha valaki néhány nap alatt látványosan nehezebb lesz anélkül, hogy megváltozott volna az étrendje, nem feltétlenül zsírszövet rakódott rá. A súlygyarapodást a szervezetben felhalmozódó folyadék is okozhatja.

Ez a változás együtt járhat azzal, hogy a cipő szorosabbá válik, a zokni nyoma mélyebben megmarad, a boka eltűnik a duzzanatban, vagy a nadrág is feszesebb lesz.

Ismert szívelégtelenség esetén ezért az orvos javasolhatja a rendszeres testsúlymérést. A hirtelen változás arra utalhat, hogy fokozódik a folyadék-visszatartás, és szükség lehet a kezelés felülvizsgálatára.

Az egyéni határértéket azonban érdemes a kezelőorvossal meghatározni, nem pedig általános internetes számok alapján dönteni a gyógyszerek adagjáról.

A szívelégtelenségnek több oka lehet

A szívelégtelenség nem egyetlen betegség következménye.

Kialakulásában szerepet játszhat például koszorúér-betegség és korábbi szívinfarktus, amely károsíthatja a szívizmot. A tartósan magas vérnyomás szintén nagy terhet róhat a szívre, és hosszú távon hozzájárulhat működésének romlásához.

Szívbillentyű-betegségek, szívizombetegségek, veleszületett szívhibák és bizonyos szívritmuszavarok ugyancsak vezethetnek szívelégtelenséghez.

A tünetek kialakulhatnak fokozatosan, akár hosszabb idő alatt, de bizonyos esetekben hirtelen rosszabbodás is bekövetkezhet.

Ezért a szívelégtelenség nem kizárólag nagyon idős embereket érintő probléma, bár az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik.

A püffedt láb hátterében rengeteg más ok is állhat

A boka duzzanata önmagában egyáltalán nem bizonyítja, hogy a szívvel van probléma.

Hosszú ideig tartó ülés vagy állás után egészséges embereknél is kialakulhat enyhe ödéma. A nagy meleg szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy estére megduzzadjon a láb.

A vénás keringés elégtelensége gyakori oka a krónikus lábdagadásnak. Ilyenkor a láb vénái nem tudják megfelelően visszajuttatni a vért a szív felé, ezért a vér panghat az alsó végtagokban.

Vesebetegség esetén a szervezet folyadék- és sóháztartása változhat meg, ami szintén ödémához vezethet. Súlyosabb májbetegségek ugyancsak okozhatnak folyadék-felhalmozódást.

Terhesség alatt is gyakori lehet a láb és a boka duzzanata.

Egyes gyógyszerek mellékhatásaként ugyancsak kialakulhat ödéma. Ilyen hatásuk lehet például bizonyos vérnyomáscsökkentőknek, hormonális készítményeknek, szteroidoknak és egyes fájdalomcsillapítóknak.

Ezért rendszeres lábdagadás esetén az orvosnak azt is fontos tudnia, milyen gyógyszereket szed a beteg.

Nem mindegy, hogy csak az egyik vagy mindkét láb dagad be

Az ödéma elhelyezkedése is fontos információ.

Szívelégtelenség és más, az egész szervezetet érintő állapotok esetén gyakran mindkét alsó végtag duzzadt. Ha azonban hirtelen csak az egyik láb dagad meg, különösen fájdalommal, melegséggel vagy bőrelszíneződéssel együtt, más okot is sürgősen ki kell zárni.

Ilyen lehet például a mélyvénás trombózis, amikor vérrög alakul ki valamelyik mélyen futó vénában.

A két állapot tehát egészen eltérő lehet, annak ellenére, hogy mindkettő lábdagadással járhat. A hirtelen kialakuló, egyoldali duzzanat ezért különösen indokolttá teheti a gyors orvosi kivizsgálást.

Fertőzés, sérülés vagy nyirokkeringési probléma szintén okozhat egyoldali duzzanatot.

Hogyan derül ki, hogy a szív okozza-e?

A kivizsgálás nem abból áll, hogy az orvos egyszerűen megnyomja a beteg bokáját.

A tünetek és a kórelőzmény áttekintése mellett meghallgathatja a szívet és a tüdőt, ellenőrizheti a pulzust és a vérnyomást, valamint megvizsgálhatja a lábak duzzanatát.

Szívelégtelenség gyanúja esetén vérvizsgálatokra, EKG-ra, mellkasröntgenre és szívultrahangra is szükség lehet. Az echokardiográfia segítségével többek között a szív szerkezete és működése vizsgálható.

Bizonyos vérvizsgálatok – például a BNP vagy az NT-proBNP meghatározása – szintén segíthetnek a szívelégtelenség felismerésében és értékelésében, de az eredményeket mindig a teljes klinikai kép részeként kell értelmezni.

A kivizsgálás célja nemcsak annak eldöntése, hogy valóban szívelégtelenség áll-e fenn, hanem az is, hogy mi okozza.

Vízhajtót se kezdjen el saját döntése alapján szedni

Mivel az ödéma folyadék-felhalmozódással jár, kézenfekvőnek tűnhet, hogy vízhajtóval kell megszüntetni. Ez azonban nem minden esetben helyes.

Szívelégtelenségben valóban gyakran alkalmaznak vízhajtó gyógyszereket a folyadék-visszatartás csökkentésére, de a kezelés ennél jóval összetettebb, és a gyógyszerek megválasztása a szívelégtelenség típusától, súlyosságától és az egyéb betegségektől is függ.

A vízhajtók nem megfelelő használata kiszáradást, vérnyomásesést és az elektrolit-háztartás zavarát okozhatja. Ismert szívelégtelenség esetén sem tanácsos saját döntés alapján megemelni az adagot, hacsak a kezelőorvos korábban nem adott erre pontos utasítást.

Ugyanez igaz a folyadék- és sóbevitel drasztikus korlátozására: ennek szükségességét és mértékét is egyénileg kell meghatározni.

Mikor kell azonnal segítséget kérni?

A fokozatosan kialakuló bokaödéma önmagában általában nem sürgősségi állapot, de bizonyos tünetek mellett gyors segítségre van szükség.

Ha a lábdagadás mellett hirtelen vagy súlyos légszomj, mellkasi fájdalom, ájulás vagy ájulásközeli állapot jelentkezik, sürgős orvosi ellátás indokolt.

Szintén komolyan kell venni, ha a légszomj hirtelen rosszabbodik, az érintett alig kap levegőt fekve, vagy habos, esetleg rózsaszínes köpetet köhög fel. Ezek súlyos szív- vagy tüdőeredetű állapotra utalhatnak.

Ha pedig az egyik láb hirtelen válik duzzadttá és fájdalmassá, különösen melegség vagy elszíneződés mellett, mélyvénás trombózis lehetőségét is mielőbb ki kell zárni.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni a rendszeresen dagadó bokával?

A hosszú állás vagy egy forró nyári nap után jelentkező enyhe bokaduzzanat gyakran ártalmatlan, különösen akkor, ha pihenés után megszűnik.

Érdemes azonban kivizsgáltatni, ha a duzzanat rendszeresen visszatér, egyre kifejezettebb, reggelre sem múlik el, vagy korábban nem tapasztalt panaszról van szó.

Még fontosabb az orvosi vizsgálat, ha a bokadagadás mellé terhelésre jelentkező légszomj, szokatlan fáradtság, csökkent fizikai teljesítőképesség, szapora vagy szabálytalan szívverés, hasi duzzanat vagy gyors testsúlynövekedés társul.

A benyomható bokaödéma tehát önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek szívelégtelensége van. Viszont olyan testi jel, amelyet érdemes a többi tünettel együtt értékelni. Ha a boka vagy a lábszár rendszeresen megduzzad, az ujj benyomása után mélyedés marad a bőrön, és közben a légzés vagy a terhelhetőség is megváltozott, nem érdemes pusztán a melegre vagy a sok állásra fogni a panaszt. Ilyenkor az orvosi kivizsgálás segíthet kideríteni, hogy egyszerű folyadék-visszatartásról, vénás problémáról vagy akár szívbetegség egyik tünetéről van-e szó.

Ez is érdekelheti

Gyorsabban olvassa az EKG-t, mint az orvosok? Egy új AI-eszköz másodpercek alatt kiszúrja a két legveszélyesebb szívbetegséget az EKG-ból

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!