A 11 éves fiam sokszor beszél a halálról, aggódnom kellene? Az orvos válaszol

2026. február 03. 10:54

A minap mikor este beszélgettünk, azt mondta nem akar felnőtt lenni, és csak azért él még, mert tudja, hogy szomorú lennék, ha ő nem lenne.

A vakcinainfós orvosokhoz az alábbi kérdés érkezett:

"Tisztelt Orvosok!

Pszichológus, pszichiáter segítségre lenne szükségem, illetve a véleményére iskolás korú (11) gyerekem (kiegyensúlyozott, törődő családban) a minap mikor este beszélgettünk, azt mondta nem akar felnőtt lenni, és csak azert él még, mert tudja, hogy szomorú lennék, ha ő nem lenne.

Sokszor pesszimista, illetve hullámzó a hangulata. (Depresszió?) Mostanában gyakrabban emlegeti a halállal kapcsolatos témákat..

(Amit említett az az iskolában pár mérgező, poroszos, elavult nevelési elvű tanárt, illetve nagymama negatív hozzáállása, korábbi megnyilvánulásai, pl. mikor nem fogadott szót a gyermek, erre azt mondta a mama bárcsak már meghalna, nem akar élni, gyakran nyüglődik)

Sajnos ahol élünk még gyermekorvos sincs, nem hogy pszichiáter. A közeli városban lepattanok mindenhonnan, akar magánban is. Több hónap múlva tudnának időpontot adni.

Mivel őszintén megnyilt, elmondott nekem dolgokat, nem az ügyeletre mennék vele, hiszen nem fenyegetőzött önbántással, de nagyon meg vagyok rettenve, segítségüket kérem szépen, mit tegyek, hova forduljak?"

Az orvos válasza

"Mindenképp a területileg illetékes gyermekpszichiáter lássa, igen, sajnos több hónap, de a baj sem egy hét alatt alakult ki, viszont nem muszáj megvárni, hogy jogosan a mentő vigye el a területileg illetékes osztályra.

Addig is esetleg az iskolapszichológus pl bevonható, illetve a Pedagógiai Szakszolgálatnál, és/vagy a családsegítőnél is elő szokott fordulni pszichés támogatás.

Lehetséges, hogy tényleg csak "rátanult" a mamától erre a működésmódra, de azért jobb lenne, ha élőben látná szakember, és döntené el, hogy szükséges-e segítség.

Ha a gyerek azt mondja/önben aktuálisan ténylegesen felmerül, hogy a gyermek tényleg jelenleg öngyilkosságon gondolkodik, akkor mentőt kell hívni, ők már tudják, hol a területileg illetékes ellátás, ahol segítséget kaphat. És ha közben az derül ki, hogy szerencsére "vaklárma" volt, akkor sem fogja senki azt mondani, hogy minek jöttek, mert önnek ezt nem dolga jól felmérni, és ér aggódni a gyerekért.

Szerencsére általában a "jó lenne nem élni", és a tényleges szuicid gondolatok között idő "váltani", de ha tényleg felmerül a gyanú, azt vegyék komolyan."