Mi a részleges vakság?

A részleges vakság, más néven scotoma, az a jelenség, amikor a látótér egy bizonyos részén csökkent vagy teljesen hiányzó látás alakul ki.

Ez az állapot lehet átmeneti vagy tartós, és gyakran más alapbetegségek tüneteként jelentkezik. A scotoma lehet alig észrevehető vagy kifejezetten zavaró, attól függően, hogy mekkora területet érint, és milyen a látásvesztés súlyossága.

A részleges vakság típusai

A scotoma többféle formában jelentkezhet, attól függően, hogy a látótér melyik részét érinti és milyen a megjelenési formája:

• Központi scotoma: a látótér középpontjában jelentkező vakság, amely például makuladegeneráció vagy optikai neuropátia esetén fordulhat elő.
• Perifériás scotoma: a látótér szélén lévő látásvesztés, amely gyakran glaukóma vagy retinaelégtelenség miatt alakul ki.
• Villogó scotoma: általában migrénhez társul, és időszakos, vibráló foltokként jelenik meg a látótérben.
• Íves scotoma: az íves alakú látáskiesés a látóideg károsodására utalhat.
• Negatív scotoma: a beteg nem érzékeli a kieső látóteret, de egy speciális vizsgálattal kimutatható.
• Pozitív scotoma: a beteg aktívan érzékeli a kiesést, például sötét vagy villódzó foltként.

A részleges vakság lehetséges okai

A scotoma számos tényező miatt kialakulhat, többek között:

• Migrén: az aurával járó migrén során villogó vagy vakfoltok jelenhetnek meg.
• Glaukóma: a szem belső nyomásának növekedése a látóideg károsodását okozhatja.
• Diabéteszes retinopátia: a cukorbetegség által okozott érrendszeri károsodás miatt vakságfoltok alakulhatnak ki.
• Makula degeneráció: az időskori makuladegeneráció látótérkiesést okozhat, különösen a központi látásban.
• Optikai neuritisz: a látóideg gyulladása, amely sclerosis multiplex vagy más autoimmun betegségek következtében alakulhat ki.
• Agyi keringési zavarok (pl. stroke): a látóközpont vérellátásának zavara látótérkiesést eredményezhet.
• Fejsérülések vagy agydaganatok: Az agyi látóközpontot érintő traumák vagy daganatok scotoma kialakulásához vezethetnek.
• Gyógyszerek mellékhatásai: bizonyos gyógyszerek, például egyes maláriaellenes szerek és szívritmuszavarokra adott készítmények mellékhatásként okozhatnak látáskárosodást.

A részleges vakság tünetei

A scotoma tünetei egyénenként változhatnak, és az alábbiakat foglalhatják magukban:

• Vakfoltok vagy homályos látás a látótér egy bizonyos részén;
• Villogó vagy vibráló fények (különösen migrénes scotoma esetén);
• Részleges látáskiesés, amely átmeneti vagy állandó lehet;
• Látásromlás olvasás vagy fókuszálás közben;
• Térbeli tájékozódási nehézségek, ha a perifériás látás érintett.

A részleges vakság kivizsgálása

A scotoma diagnózisa szemészeti és neurológiai vizsgálatokat igényel, amelyek az alábbiakat foglalhatják magukban:

• Látótérvizsgálat (perimetria): a látótérben lévő vakfoltok kimutatására szolgál.
• Ophthalmoscopia (szemfenékvizsgálat): a retina és az erek állapotának ellenőrzésére szolgál.
• Optikai koherencia tomográfia (OCT): nagy felbontású képet készít a retina rétegeiről.
• Elektrofiziológiai vizsgálatok: a látóideg és a retina működésének vizsgálatára használják.
• MRI vagy CT vizsgálat: ha neurológiai okok merülnek fel (pl. sclerosis multiplex, stroke), képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet.

A részleges vakság kezelése

A kezelés a scotoma okától függ, és a következő lehetőségek állnak rendelkezésre:

• Migrénes scotoma: pihenés, stresszkezelés és migrénellenes gyógyszerek segíthetnek a tünetek csökkentésében.
• Glaukóma esetén: szemcseppek, lézeres kezelés vagy műtéti beavatkozás csökkentheti a szemnyomást.
• Diabéteszes retinopátia: a vércukorszint megfelelő szabályozása és lézeres terápia lassíthatja a folyamatot.
• Makula degeneráció: vitaminok, antioxidánsok, lézerkezelés vagy injekciós terápia lassíthatja a betegség előrehaladását.
• Optikai neuritisz: gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. szteroidok) alkalmazhatók.
• Neurológiai okok esetén: stroke vagy agyi betegségek esetén az alapbetegség kezelése segíthet a látásvesztés visszafordításában vagy stabilizálásában.

Gyakran ismételt kérdések a részleges vakságról

A látótér csökkenésének, egyes részei kiesésének oka a látópálya károsodása. A beteg látóterének egy részében egyik szemével sem lát. Előfordulhat, hogy a beteg nem veszi észre, hogy látótere beszűkült.

Visszafordítható-e részleges vakság?

A scotoma visszafordíthatósága az alapbetegségtől függ. Migrénes scotoma esetén a tünetek általában átmenetiek, míg például makula degeneráció vagy glaukóma esetén a látásvesztés tartós lehet.

Örökölhető a scotoma?

Bizonyos betegségek, mint például a makula degeneráció vagy a glaukóma, öröklődhetnek, így a családi kórtörténet szerepet játszhat a scotoma kialakulásában.

A scotoma teljes vaksághoz vezethet?

Önmagában a scotoma nem mindig vezet teljes vaksághoz, de ha progresszív betegségek (pl. glaukóma, retinadegeneráció) okozzák, akkor a látás folyamatosan romolhat, ha nem kezelik megfelelően.

Léteznek segédeszközök a scotoma kezelésére?

Igen, nagyítók, speciális szemüvegek és kontrasztfokozó eszközök segíthetnek a látásminőség javításában, különösen, ha a központi látás érintett.

Felhasznált források:

• American Academy of Ophthalmology
• National Eye Institute
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!