Ha ritkábban van széklete, kemény, száraz vagy nehezen ürül, esetleg rendszeresen úgy érzi, nem sikerült teljesen kiürítenie a beleit, jobb, ha utánbajár az okoknak.
- A székrekedés kialakulásáért nemcsak a rosthiány felelős, hanem hozzájárulhat a kevés folyadékfogyasztás, mozgáshiány, gyógyszerek szedése vagy belgyógyászati betegségek is.
- Nem mindenkinek kell naponta székletet ürítenie, de a heti háromnál kevesebb, fájdalmas vagy nehéz ürítés már székrekedést jelezhet.
- Tartós vagy újonnan jelentkező székrekedés hátterében lehet pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség, neurológiai vagy izomkoordinációs zavar, illetve irritábilis bél szindróma is.
- Idős korban, terhesség alatt, utazáskor vagy a napi rutin megváltozásakor gyakoribbá válhat a székrekedés, amelyet életmódváltással gyakran enyhíteni lehet.
- Ha vér jelenik meg a székletben, hirtelen erős fájdalom, fogyás vagy egyéb szokatlan tünetek társulnak a székrekedéshez, mindenképp orvosi kivizsgálás ajánlott.
A székrekedés rendkívül gyakori emésztőrendszeri panasz, de azt már nehezebb pontosan meghatározni, mit is jelent. Nem igaz ugyanis, hogy mindenkinek naponta kell székletet ürítenie. Van, akinél a napi többszöri, másnál a heti néhány alkalom is a normális bélműködés része lehet.
A székrekedés egyik gyakran használt ismérve a heti háromnál kevesebb székletürítés, de a gyakoriság csak egy része a képnek. Székrekedésre utalhat a kemény, száraz vagy darabos széklet, az erőlködés, a fájdalmas vagy nehéz ürítés, illetve az az érzés is, hogy a végbél nem ürült ki teljesen.
A háttérben pedig nem feltétlenül egyetlen ok áll.
1. Túl kevés rost kerül az étrendjébe
Az egyik legismertebb ok valóban az alacsony rostbevitel.
Az élelmi rostok növelhetik a széklet tömegét, és megfelelő folyadékbevitel mellett elősegíthetik, hogy könnyebben haladjon keresztül a bélrendszeren.
Zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonafélék, diófélék és magvak egyaránt hozzájárulhatnak a napi rostbevitelhez.
Ha valakinek az étrendje nagyrészt erősen feldolgozott, rostszegény élelmiszerekből áll, nagyobb eséllyel jelentkezhet székrekedés.
A rostbevitelt azonban nem feltétlenül jó ötlet egyik napról a másikra drasztikusan megemelni. A hirtelen változás puffadást és fokozott gázképződést okozhat, ezért általában célszerű fokozatosan növelni a rost mennyiségét.
És van még egy fontos feltétel: a rost mellé folyadék is kell.
2. Kevés folyadékot iszik
A vastagbél egyik feladata, hogy vizet szívjon vissza a béltartalomból. Ha a széklet túl sokáig marad a vastagbélben, egyre több víz szívódhat vissza belőle, így keményebbé és szárazabbá válhat.
A megfelelő folyadékbevitel ezért segíthet a széklet megfelelő állagának fenntartásában.
Ez nem jelenti azt, hogy minden székrekedés egyszerűen több víz ivásával megszüntethető. Ha valaki eleve megfelelően hidratált, a plusz liter víz nem feltétlenül oldja meg a problémát.
A folyadékhiány azonban hozzájárulhat a panaszokhoz.
Különösen könnyű keveset inni idősebb korban, betegség idején vagy olyan időszakokban, amikor valaki egyszerűen nem figyel a folyadékbevitelére.
3. Túl keveset mozog
A mozgásszegény életmód szintén összefügghet a székrekedéssel.
A rendszeres fizikai aktivitás segítheti a bélműködést, míg a tartós inaktivitás hajlamosíthat székrekedésre.
Ez különösen látványosan jelentkezhet akkor, amikor valaki betegség, műtét vagy sérülés miatt hosszabb ideig ágyhoz kötötté válik.
Nem szükséges intenzív edzésben gondolkodni. Már a rendszeres séta is része lehet a székrekedés megelőzését segítő életmódnak.
Ha valaki ülőmunkát végez, és a nap nagy részében alig áll fel, érdemes lehet tudatosan több mozgást beiktatnia a napjába.
4. Rendszeresen elnyomja a székelési ingert
Siet. Nem szeretné használni a munkahelyi mosdót. Úton van. Majd később elmegy.
A székelési inger rendszeres figyelmen kívül hagyása azonban hozzájárulhat a székrekedés kialakulásához.
Minél hosszabb ideig marad a széklet a vastagbélben, annál több víz szívódhat vissza belőle, így egyre keményebbé válhat. Később pedig már jóval nehezebb lehet kiüríteni.
Éppen ezért nem érdemes rendszeresen halogatni a vécére menést, amikor jelentkezik az inger.
Sokat segíthet egy kiszámítható vécézési rutin kialakítása is. A vastagbél aktivitása étkezés után fokozódhat, ezért egyeseknél például a reggeli utáni időszak megfelelő lehet erre.
5. A gyógyszerei is okozhatják
Ez a székrekedés egyik olyan oka, amelyre könnyű nem gondolni.
Többféle gyógyszer lassíthatja a bélműködést vagy más módon nehezítheti a székletürítést.
Ilyenek lehetnek például bizonyos opioid fájdalomcsillapítók. Ezek kifejezetten gyakran okoznak székrekedést, mivel lassíthatják a béltartalom továbbhaladását.
Egyes antidepresszánsok, epilepszia kezelésére használt gyógyszerek és bizonyos vérnyomáscsökkentők szintén hozzájárulhatnak a problémához.
Vasat tartalmazó készítmények mellett is előfordulhat székrekedés. Bizonyos savlekötők – különösen a kalciumot vagy alumíniumot tartalmazók – ugyancsak okozhatnak ilyen panaszt.
Ha a székrekedés egy új gyógyszer elkezdése vagy az adag módosítása után jelentkezett, érdemes erre is gondolni.
Az előírt gyógyszert azonban emiatt sem szabad önkényesen abbahagyni. Az orvossal lehet egyeztetni arról, módosítható-e a kezelés, illetve hogyan előzhető meg vagy kezelhető a mellékhatás.
6. Pajzsmirigy-alulműködés is állhat mögötte
Ha a székrekedés tartós, és más, látszólag egymástól független tünetek is megjelennek, érdemes lehet szervi okot keresni.
Az egyik ilyen lehet a pajzsmirigy-alulműködés, vagyis a hipotireózis.
A pajzsmirigyhormonok számos testi folyamatra hatással vannak. Ha túl kevés termelődik belőlük, a szervezet több működése is lelassulhat, beleértve az emésztőrendszer működését.
A székrekedés mellett fáradtság, fázékonyság, száraz bőr, testsúlygyarapodás, izomgyengeség vagy koncentrációs nehézség is jelentkezhet.
Ezek a tünetek önmagukban nem bizonyítják a pajzsmirigybetegséget, és a székrekedések túlnyomó többsége sem emiatt alakul ki. Tartós panaszok esetén azonban vérvizsgálattal ellenőrizhető a pajzsmirigy működése.
7. A cukorbetegség is befolyásolhatja a bélműködést
A hosszabb ideje fennálló cukorbetegség károsíthatja az idegeket. Ha az emésztőrendszer működését szabályozó idegek is érintettek, megváltozhat a bélmozgás.
Ennek egyik következménye székrekedés lehet.
A cukorbetegséghez társuló autonóm neuropátia az emésztőrendszer különböző szakaszait érintheti, ezért más emésztési panaszok is előfordulhatnak.
A cukorbeteg ember újonnan kialakuló vagy tartós bélműködési változását ezért érdemes megbeszélni a kezelőorvossal.
8. A medencefenék izmai sem mindig működnek megfelelően
Előfordul, hogy a széklet eljut a végbélig, mégis rendkívül nehéz kiüríteni.
A háttérben ilyenkor a székletürítésben részt vevő medencefenéki izmok koordinációs zavara is állhat.
Normális esetben ezeknek az izmoknak megfelelően kell együttműködniük ahhoz, hogy a széklet távozni tudjon. Ha azonban nem lazulnak el megfelelően, vagy nem a megfelelő időben működnek, az ürítés nehézzé válhat.
Az érintett hosszasan erőlködhet, úgy érezheti, valami akadályozza a széklet távozását, vagy a vécézés után is megmaradhat a nem teljes kiürülés érzése.
Ezt az állapotot nem feltétlenül oldja meg egyszerűen az, ha valaki még több rostot eszik.
Speciális vizsgálatokkal felmérhető az izmok működése, és bizonyos esetekben biofeedback-terápia segíthet a megfelelő koordináció megtanulásában.
9. Irritábilis bél szindróma is okozhatja
Az irritábilis bél szindróma, vagyis az IBS többféleképpen jelentkezhet.
Van, akinél főként hasmenést okoz, másoknál elsősorban székrekedés jellemző, és létezik olyan forma is, amelyben a két állapot váltakozik.
A székrekedéses IBS esetén a nehéz székletürítéshez visszatérő hasi fájdalom, puffadás és a széklet állagának megváltozása társulhat.
Az IBS diagnózisát nem lehet kizárólag abból felállítani, hogy valaki gyakran székrekedéses. Más betegségek is okozhatnak hasonló panaszokat, ezért tartós tüneteknél fontos a megfelelő kivizsgálás.
10. Ritkábban bélelzáródás vagy daganatos betegség is okozhatja
A székrekedés legtöbbször nem daganatos betegség következménye, ezt fontos hangsúlyozni.
Bizonyos esetekben azonban a vastag- vagy végbélben kialakuló elváltozás beszűkítheti a bél lumenét, és megváltoztathatja a székelési szokásokat.
Különösen fontos kivizsgáltatni az újonnan kialakuló és tartós székelési változást, főleg akkor, ha vér jelenik meg a székletben, nem szándékos fogyás, tartós hasi fájdalom, gyengeség vagy más szokatlan tünet társul hozzá.
A bélelzáródás szintén akadályozhatja a széklet továbbhaladását.
Erős vagy fokozódó hasi fájdalom, jelentős haspuffadás, hányás, illetve a széklet és a szelek távozásának elmaradása bélelzáródásra is utalhat. Ez sürgős orvosi ellátást igényelhet.
Terhesség alatt is gyakoribb lehet
A székrekedés várandósság alatt is gyakori probléma.
A hormonális változások lassíthatják a bélműködést, később pedig a növekvő méh is befolyásolhatja az emésztőrendszert. A terhesség alatt alkalmazott vastartalmú készítmények tovább fokozhatják a panaszt.
A megfelelő folyadék- és rostbevitel, valamint – ha nincs ellenjavallata – a rendszeres mozgás segíthet.
Gyógyszert vagy hashajtót várandósság alatt azonban nem célszerű találomra választani, hanem érdemes orvossal egyeztetni.
Az utazás is felboríthatja a megszokott ritmust
Nem szükséges betegség ahhoz, hogy néhány napra megváltozzon a bélműködés.
Utazáskor egyszerre változhat meg az étrend, a folyadékbevitel, a fizikai aktivitás, az alvás és a napi rutin. Ráadásul sokan idegen helyen tudatosan vagy akaratlanul is visszatartják a székelési ingert.
Mindez elegendő lehet ahhoz, hogy átmeneti székrekedés alakuljon ki.
Hasonló történhet akkor is, ha valaki jelentősen megváltoztatja a napi rutinját.
Az életkor előrehaladtával is gyakoribbá válhat
A székrekedés idősebb korban gyakoribb.
Ennek több oka lehet. Csökkenhet a fizikai aktivitás, megváltozhat az étrend és a folyadékbevitel, illetve az idősebb emberek gyakran több olyan gyógyszert szednek, amely mellékhatásként székrekedést okozhat.
Bizonyos betegségek szintén gyakoribbá válnak az életkor előrehaladtával.
Az azonban nem helyes megközelítés, hogy a tartós székrekedést egyszerűen az öregedés természetes velejárójának tekintjük. Új vagy jelentősen megváltozott panasz esetén idősebb korban is indokolt lehet a kivizsgálás.
Neurológiai betegségek is állhatnak a háttérben
A bélműködést az idegrendszer is szabályozza, ezért bizonyos neurológiai betegségek székrekedést okozhatnak.
Parkinson-kór, sclerosis multiplex, gerincvelőt érintő sérülések és más idegrendszeri problémák mellett is előfordulhat a bélműködés lassulása vagy a székletürítés nehezítettsége.
Ilyenkor a székrekedés kezelése az alapbetegség és az egyéni állapot figyelembevételével történik.
A túl sok hashajtó sem megoldás
Ha valaki rendszeresen székrekedéssel küzd, könnyű abba a körbe kerülni, hogy újra és újra hashajtóhoz nyúl.
Több különböző típusú hashajtó létezik, és nem mindegy, melyiket milyen helyzetben használják.
A rosttartalmú térfogatnövelők, az ozmotikus hashajtók, a székletlágyítók és a stimuláns hashajtók eltérő módon működnek.
Bizonyos készítmények rövid távon megfelelőek lehetnek, krónikus panaszok esetén azonban érdemes az okot is tisztázni, nem csupán újra és újra kezelni a tünetet.
Ha valakinek rendszeresen hashajtóra van szüksége ahhoz, hogy széklete legyen, érdemes orvossal megbeszélni a problémát.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Az alkalmanként jelentkező székrekedés nagyon gyakori, és sokszor néhány életmódbeli változtatással rendeződhet.
Más a helyzet, ha a panasz hosszabb ideje fennáll, rendszeresen visszatér vagy egyértelműen megváltoztak a korábbi székelési szokások.
Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha vér jelenik meg a székletben, végbélvérzés jelentkezik, tartós vagy erős hasi fájdalom lép fel, nem szándékos fogyás tapasztalható, vagy a székrekedés más szokatlan tünettel társul.
A hirtelen jelentkező erős hasi fájdalom, hányás, nagyfokú puffadás, illetve a széklet és a szelek teljes elmaradása sürgős állapotot is jelezhet.
Nem mindig a több rost a megoldás
A székrekedés tehát jóval összetettebb probléma annál, mint hogy valaki nem evett elég zöldséget.
A kevés rost, a folyadékhiány, a mozgásszegény életmód és a székelési inger rendszeres elnyomása valóban gyakori ok. Ugyanakkor gyógyszerek, pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség, medencefenék-működési zavar, IBS és neurológiai betegségek is meghúzódhatnak a háttérben.
Éppen ezért a tartós vagy újonnan kialakult székrekedést nem érdemes korlátlan mennyiségű rosttal és hashajtóval saját kezűleg kezelni. Ha a panasz nem rendeződik, visszatér, vagy más tünetek is társulnak hozzá, az ok felderítése lehet a következő lépés.
Hét évig nem vette komolyan a tüneteit – 25 évesen 4. stádiumú vastagbélrákot diagnosztizáltak nála
- Hány napig normális, ha nincs széklete? Egy ponton már veszélyessé válhat a székrekedés
- Megváltozott a széklete, pedig ugyanúgy étkezik? Ezt nem érdemes hetekig figyelmen kívül hagyni
- Ekkor a legegészségesebb WC-re menni – tényleg a reggeli székletürítés a legjobb?
- Az internet ezen nevet, pedig a WC-n ülve valóban segíthet a székrekedés ellen
- Jobb, mint a lenmag, és a beleknek nagy szüksége van rá!
- Coca-Cola beöntéssel mentették meg a műtőasztaltól az idős, súlyos székrekedéssel küzdő beteget
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
