A szemszárazság világszerte minden harmadik embert érint. Ősszel és télen pedig több olyan hatás is egyszerre éri a szemünket, amely felerősítheti a panaszokat, köztük a fűtött helyiségek száraz levegője, a képernyők előtt töltött hosszú órák és az ilyenkor jellemző ritkább pislogás.
- A szemszárazság világszerte minden harmadik embert érint, különösen ősszel és télen fokozódnak a tünetek a fűtés, képernyőidő és ritkább pislogás miatt.
- A korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú, mert a szemszárazság idővel súlyosabb, krónikus problémává válhat.
- Számos tényező, mint a túlzott képernyőhasználat, kontaktlencse viselés vagy egyes gyógyszerek, növeli a kockázatot, főként idősebbeknél és menopauza körüli nőknél.
- Enyhébb panasz esetén műkönny használatával és életmódbeli változtatásokkal mérsékelhetők a tünetek, de tartós, visszatérő panaszoknál szemészeti vizsgálat javasolt.
- A rendszeres szemészeti kontroll még tünetmentesen is fontos, mert segíthet megelőzni a komolyabb szemkárosodást, különös tekintettel a látás világnapjára.
Az október 8-ai látás világnapja jó alkalom arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a száraz szem jeleire. A Budai Egészségközpont szemész szakorvosai a kiváltó okok feltárásával, részletes vizsgálattal és személyre szabott kezelési tervvel segítenek megelőzni, hogy az átmenetinek tűnő kellemetlenség tartós problémává váljon.
A száraz szem nemcsak kellemetlen, hanem az életminőséget és a munkavégzés hatékonyságát is ronthatja. Egy hosszú munkanap után jelentkező, alkalmi szemszárazság pihenésre, tudatosabb pislogásra vagy megfelelő műkönny használatára enyhülhet. A szárazszem-betegség azonban ennél többet jelent. Ilyenkor a könnyfilm összetétele megváltozik, működése sérül és a szemfelszín irritációja alakul ki.
A szemszárazságot sokan alábecsülik az első időszakban, mert egyszerű fáradtságként élik meg. Később azonban a kellemetlen érzés állandósulhat, szemfájdalom, fokozott könnyezés, sőt a látás minőségének romlása is jelentkezhet. Ahogy öregszik a népesség, és egyre elterjedtebbé válik a digitális eszközök használata, várhatóan egyre több embernél jelentkezik majd száraz szem. Ezért különösen fontos a korai diagnózis. Kezdeti stádiumban ugyanis jóval könnyebb kezelni a problémát, mint akkor, amikor a szem felszíne már tartósan károsodott.
– hangsúlyozza Dr. Damjanovich Judit, a Budai Egészségközpont szemészeti szakmavezető főorvosa.
A fűtés és a képernyőidő hatása összeadódik
A fűtési szezonban egyszerre több tényező is próbára teszi a szemünket. A meleg, alacsony páratartalmú beltéri levegő gyorsítja a könny párolgását, különösen a túlfűtött lakásokban és a központi szellőztetésű irodákban. A helyzetet tovább ronthatja, ha ritkábban szellőztetünk, kevés friss levegő jut a helyiségbe, vagy nem megfelelő a párásítás.
A képernyőhasználat tovább fokozhatja a panaszokat. Amikor hosszasan koncentrálunk monitorra, telefonra vagy más digitális eszközre, a pislogás gyakorisága akár 60–70 százalékkal is csökkenhet. Emiatt a könnyréteg nem tud egyenletesen szétterülni a szem felszínén, amely így bizonyos területeken kiszáradhat. Ilyenkor nemcsak szúró vagy kellemetlen érzés jelentkezhet. A betűk összefolyhatnak, a kép időnként homályosabbá válhat, mert az egyenetlen könnyrétegen keresztül a fény sem egyenletesen jut be a szembe.
A kontaktlencse viselése szintén fokozhatja a panaszokat, mivel megbonthatja a szemfelszínt védő könnyfilm egyenletességét. A szem megmosása vagy dörzsölése átmenetileg enyhülést hozhat, de nem pótolja a könnyet, és a kiváltó okot sem szünteti meg.
Néhány egyszerű szokás is sokat számíthat
A mindennapokban már kisebb változtatásokkal is tehetünk a szemünk komfortjáért. Fontos a tudatosabb és gyakoribb pislogás, valamint a megfelelő páratartalom biztosítása otthon és a munkahelyen. A poros és füstös környezetet pedig érdemes kerülni.
Akik hajlamosak a szemszárazságra, lehetőleg ne töltsenek hosszú időt megszakítás nélkül képernyő előtt. A rendszeres rövid szünetek, a távolba nézés és a tudatos pislogás segíthet abban, hogy a könnyréteg ismét egyenletesen beborítsa a szem felszínét.
A lakást és a munkahelyet sem célszerű túlzottan felfűteni vagy lehűteni, mert mindkét szélsőség ronthatja a könnyfilm minőségét. A kontaktlencsét hordók számára különösen fontos lehet a számukra megfelelő műkönny rendszeres használata. Erős napsütésben, illetve hideg, napos időben a napszemüveg is segíthet mérsékelni a könny párolgását.
Nemcsak az irodai dolgozókat érintheti
A szemszárazság különösen gyakori lehet azok körében, akik sok időt töltenek képernyő előtt. Ide tartoznak az irodai dolgozók, a digitális eszközöket intenzíven használó diákok, valamint azok is, akik hosszú időn keresztül olvasnak. A kontaktlencsét viselők, a menopauza körüli életkorban lévő nők és az idősebb korosztály szintén fokozottan érintett lehet. Idősebb korban megváltozhat a kötőhártya és a könnytermelő mirigyek működése, ezért a könny mennyisége és minősége egyaránt romolhat.
Bizonyos gyógyszerek is hozzájárulhatnak a szemszárazság kialakulásához. Az antihisztaminok, az antidepresszánsok és egyes vérnyomáscsökkentők például csökkenthetik a könnytermelést, vagy megváltoztathatják a könny összetételét.
Egyes esetekben gyulladásos vagy immuneredetű betegség állhat a háttérben. Ilyen például a Sjögren-szindróma, amelynél a szemszárazság mellett a nyáltermelés csökkenése is előfordulhat.
Műkönny vagy szemészeti vizsgálat?
Ha a tünetek enyhék és csak alkalmanként jelentkeznek, első lépésként érdemes megfelelő műkönnyel próbálkozni. Ez segíthet pótolni a könnyfilm nedvességét, és enyhítheti az égő, szúró, idegentest- vagy homokszem-érzést. Fontos azonban, hogy a visszatérő, tartós panaszokat ne kezeljük korlátlan ideig kizárólag otthoni módszerekkel.
„A műkönnyek között is többféle készítmény létezik: vannak bevonatképző, például hipromellózt tartalmazó cseppek, illetve kifejezetten száraz szemre fejlesztett, hialuronsavas termékek. Általános szabályként érdemes tartósítószermentes készítményt választani, mert a tartósítószerek hosszabb távon irritálhatják a szem felszínét. A választás azonban nem mindig egyszerű. Még a patikában sem egyértelmű minden esetben a készítmény összetétele, vagy az, hogy melyik lehet megfelelő az adott panaszra. Ha a tünetek nem javulnak, érdemes szemész tanácsát kérni ahelyett, hogy valaki sorra próbálgatná a különböző cseppeket” – mondja a szakorvos.
Ha a panaszok néhány napon belül sem enyhülnek, rendszeresen visszatérnek, vagy fájdalommal, vörösséggel, fokozott könnyezéssel, illetve homályos látással járnak, indokolt a szemészeti vizsgálat. Ennek során a szakember először a tünetekről, a korábbi betegségekről, a gyógyszerszedésről és a családi előzményekről kérdezi a pácienst, majd ellenőrzi a látásélességet. Ezután réslámpával, nagyításban vizsgálja meg a szem elülső részeit. Felméri a könnyfilm, a kötőhártya, a szaruhártya és a szemhéjszél állapotát, valamint a könny zsíros rétegét termelő Meibom-mirigyek működését. Indokolt esetben további célzott vizsgálatokat is végezhet. Mindez segít elkülöníteni az átmeneti szemfáradtságot a kezelésre szoruló szárazszem-betegségtől.
A szemész szükség esetén a megfelelő műkönny vagy szemgél kiválasztásában is segít. Ha gyulladás tapasztalható, célzott kezelésre lehet szükség, a szárazszem-betegség bizonyos formáiban pedig szteroidos szemcsepp is szóba jöhet. Utóbbit kizárólag szakorvos írhatja fel, és csak ellenőrzés mellett használható. Súlyosabb esetekben bizonyos fényterápiás kezelések is segíthetnek. A tartósan fennálló, kezeletlen szemszárazság komolyabb következményekkel is járhat: akár a kötőhártya hegesedéséhez, valamint a szaruhártya beereződéséhez vagy foltszerű károsodásához is vezethet. Ilyenkor a probléma a munkavégzést és a vezetést is jelentősen megnehezítheti, ezért fontos komolyan venni.
„Panaszmentesen is érdemes rendszeresen szemészhez fordulni. 35 éves kor alatt kétévente, ezt követően évente javasolt a kontroll. Akinek a családjában előfordult szembetegség, annak életkortól függetlenül legalább évenkénti szemészeti vizsgálat ajánlott” – hívja fel a figyelmet dr. Damjanovich Judit.
A látás világnapja arra is emlékeztet, hogy az elsőre jelentéktelennek tűnő panaszokat sem érdemes sokáig figyelmen kívül hagyni. A korai szemészeti vizsgálat feltárhatja a háttérben álló okokat, és lehetőséget ad arra, hogy a kezelés még a komolyabb szemfelszíni károsodás kialakulása előtt elkezdődjön.
Rángatózik a szemhéja? Ezek a hétköznapi dolgok is kiválthatják
Gyakori kérdések a száraz szem szindrómáról
Mit jelent pontosan a száraz szem szindróma?
A száraz szem betegség – más néven keratoconjunctivitis sicca – akkor alakul ki, amikor a könnyfilm nem képes megfelelően nedvesen és egészségesen tartani a szem felszínét. Ennek oka lehet, hogy nem termelődik elegendő könny, de az is, hogy a könny túl gyorsan elpárolog. Utóbbi gyakran a könnyfilm külső, olajos rétegének zavarával függ össze. A száraz szem ezért nem egyszerűen azt jelenti, hogy „kevés a könny”: a könnyfilm összetételének és stabilitásának zavara is szerepet játszhat benne.
Milyen érzés a száraz szem?
Nem mindenki egyszerű szárazságként érzékeli. Jelentkezhet égő, szúró, kaparó vagy idegentest-érzés, mintha homok került volna a szembe. A szem kipirosodhat, elfáradhat, fényérzékennyé válhat, és homályos látás is előfordulhat. Jellemző lehet, hogy a látás pislogás után átmenetileg kitisztul, majd ismét homályosabbá válik. A tünetek erőssége változhat a nap folyamán, és a környezeti körülmények is befolyásolhatják őket.
Lehet száraz a szem akkor is, ha folyamatosan könnyezik?
Igen. Elsőre ellentmondásosnak tűnik, de a könnyezés is lehet a száraz szem egyik tünete. Ha a szemfelszín kiszárad és irritálttá válik, reflexesen nagyobb mennyiségű könny termelődhet. Ez azonban nem feltétlenül ugyanolyan összetételű és stabil, mint az egészséges könnyfilm, ezért gyorsan kifolyhat a szemből, miközben a szemfelszín problémája megmarad. Vagyis a könnyező szem nem zárja ki a száraz szem betegséget.
Miért rosszabb a száraz szem számítógépezés vagy telefonozás közben?
Képernyő nézésekor hajlamosak vagyunk ritkábban és kevésbé teljesen pislogni. A pislogás fontos feladata, hogy a könnyfilmet újra és újra egyenletesen eloszlassa a szem felszínén. Ha ritkábban pislogunk, több idő jut a könny párolgására, ezért fokozódhat a szárazság, az égő érzés és a szemfáradtság.
Segíthetnek a rendszeres képernyőszünetek és a tudatos pislogás. Gyakran ajánlják a 20-20-20 szabályt is: körülbelül 20 percenként 20 másodpercig nézzünk legalább 20 láb, vagyis nagyjából 6 méter távolságra.
A légkondicionáló és a fűtés ronthatja a panaszokat?
Igen. A száraz levegő, a légkondicionálás, a fűtés, a szél és a közvetlenül az arcba fújó ventilátor fokozhatja a könny párolgását, ezért a panaszok erősebbé válhatnak. Ez magyarázhatja azt is, hogy valaki bizonyos helyiségekben vagy évszakokban sokkal kellemetlenebbnek érzi a tüneteket. Segíthet, ha a légáramlat nem közvetlenül a szemet éri, illetve száraz beltéri levegő esetén a megfelelő páratartalom fenntartása is javíthat a komfortérzeten.
A kontaktlencse okozhat száraz szemet?
A kontaktlencse-viselés összefügghet a szárazszem-panaszokkal, illetve a már meglévő tüneteket is felerősítheti. Ha a kontaktlencse rendszeresen kellemetlenné válik, szúr, ég a szem, vagy egyre rövidebb ideig lehet kényelmesen viselni, érdemes szemészeti vizsgálatot kérni. Nem feltétlenül kell végleg lemondani a kontaktlencséről: az orvos vagy optometrista a probléma okától függően más típusú lencsét, eltérő viselési időt vagy kiegészítő kezelést javasolhat.
Okozhatják gyógyszerek a száraz szem kialakulását?
Bizonyos gyógyszerek hozzájárulhatnak a szemszárazsághoz. Ilyenek lehetnek például egyes antihisztaminok, antidepresszánsok, vízhajtók és bizonyos vérnyomáscsökkentők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyógyszert abba kell hagyni, ha száraz szem jelentkezik. A kezelés önkényes megszakítása veszélyes lehet. Ha felmerül, hogy egy gyógyszer szerepet játszik a panaszokban, ezt a kezelőorvossal érdemes megbeszélni.
Összefügghet a száraz szem a menopauzával?
Igen, a hormonális változások szerepet játszhatnak a száraz szem kialakulásában, és a probléma gyakoribb nőknél, különösen a menopauza után. Az életkor előrehaladtával általában is gyakoribbá válik a száraz szem. Ettől azonban egy tartósan fennálló panaszt nem érdemes automatikusan a menopauzának vagy az öregedés természetes részének tekinteni, mert más kezelhető ok is állhat mögötte.
Milyen betegségek állhatnak a tartós szemszárazság mögött?
A száraz szem önálló betegségként is jelentkezhet, de bizonyos kórképekhez is társulhat. Különösen ismert az összefüggése a Sjögren-betegséggel, amely autoimmun kórkép, és többek között a könny- és nyáltermelő mirigyeket érintheti. Ilyenkor a szemszárazság mellett kifejezett szájszárazság is jelentkezhet.
Más autoimmun betegségek, például a rheumatoid arthritis és a lupus mellett is előfordulhat száraz szem. Ha a szemszárazsághoz tartós szájszárazság, ízületi panasz vagy egyéb szokatlan tünet társul, érdemes ezt az orvosnak is megemlíteni.
Elég lehet a műkönny a kezeléshez?
Enyhébb esetekben a műkönny jelentősen csökkentheti a panaszokat, de nem minden száraz szem egyforma, ezért nem mindenkinél ugyanaz a kezelés működik. Ha például a Meibom-mirigyek működési zavara miatt túl gyorsan párolog el a könny, más kezelésre is szükség lehet.
Gyakori műkönnyhasználat esetén előnyösebbek lehetnek a tartósítószer-mentes készítmények, mivel bizonyos tartósítószerek gyakori használat mellett irritálhatják a szemfelszínt. Tartós vagy erősebb panaszoknál szemész dönthet egyéb kezelésekről, például receptköteles szemcseppekről vagy a könny megtartását segítő eljárásokról.
Segíthet a meleg borogatás?
Bizonyos típusú száraz szem esetén igen. A szemhéjban található Meibom-mirigyek olajos váladékot termelnek, amely lassítja a könny párolgását. Ha ezek a mirigyek nem működnek megfelelően vagy eltömődnek, a könnyfilm gyorsabban instabillá válhat. Ilyenkor a megfelelően alkalmazott meleg borogatás és szemhéjhigiéné segíthet a mirigyváladék kiürülésében. Nem minden szárazszem-típus hátterében ez áll, ezért visszatérő panaszoknál érdemes szemészeti vizsgálattal tisztázni az okot.
Károsíthatja a szemet, ha hosszú ideig nem kezelik?
A súlyos vagy tartós száraz szem nem csupán kellemetlenséget jelent. A könnyfilm a szemfelszín védelmében is fontos szerepet játszik. Kezeletlen, súlyos esetben a szaruhártya felszíne károsodhat, gyulladás, hámhiány, fekélyesedés, ritkán látást veszélyeztető szövődmény is kialakulhat. A legtöbb embernél természetesen nem jut el idáig a betegség, de a tartós panaszokat emiatt sem érdemes hónapokon keresztül figyelmen kívül hagyni.
Mikor kell mindenképpen szemészhez fordulni?
Ha a szemszárazság tartósan fennáll, a vény nélkül kapható készítmények mellett sem javul, rendszeresen visszatér vagy zavarja a mindennapi tevékenységeket, indokolt a szemészeti vizsgálat.
Erős szemfájdalom, hirtelen látásromlás, jelentős fényérzékenység, sérülés, illetve nagyon vörös és fájdalmas szem esetén viszont nem érdemes egyszerű száraz szemként kezelni a problémát: ezek más, akár sürgős ellátást igénylő szembetegség tünetei is lehetnek.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
