A száraz szem betegségként nem igazán ismert, noha sok ember szenved tőle, különösen a nők a változó kor után. A szem szaru- és kötőhárthyáját könnyfilm borítja, ami a szemhéj csukással mindig újra képződik. Ha ez a filmréteg kiszárad és a szaruhárthya nem elég nedves, akkor lép fel a száraz szem érzés.
A száraz szem érzés idegentest érzésként jelentkezik. Az illető azt gondolja, hogy homokot fújt volna a szél vagy szempilla került volna a szemébe. Néha azok, akiknek "száraz a szemük", azoknak más nyálkahárthyájuk is száraz lehet, pl-ul: szájuk, orruk, könnyezés hiánya, hüvelyük (változó kor utáni nők).
A kiszáradt kötőhártyha a különböző kórokozók ellen gyengébben véd. Ebben az esetben a szem fertőzésekre fogékonyabb.
Száraz szem szindróma léphet fel csökkent könnytermelés miatt, amit a kor, vitaminhiány, autoimmun betegségek, szembetegsgek, hormonális betegségek és néhány gyógyszer okozhat. Bizonyos tényezők, mint a száraz levegő (fűtőtt szobában) vagy a cigarettafüst is kiszáríthatja a szemet. Idősebb nőknél a változókor utáni hormonális változás is okozhatja a szem kiszáradását. Ha valakinél tartósan fennáll a száraz szem, és mellette éjszakai látásromlás (farkasvakság) is jelentkezik, érdemes A-vitamin-szintet ellenőrizni, és szükség esetén pótlást kezdeményezni, mert a vitaminhiány is okozhatja a tüneteket. A Bell-parézis is gyakran társulhat száraz szemmel. Az arcideg (nervus facialis) működési zavara miatt a szemhéj zárása nem tökéletes, és a könnymirigyek stimulációja csökkenhet, ami a szemfelszín elégtelen nedvesedéséhez vezet.
Az orvos tisztázza, hogy nem áll-e a háttérben valami más betegség. Szemcseppet, szemgélt vagy úgynevezett műkönnyet írhat fel, ami a szem nedvesítését szolgálja.
Télen a szobában használjon párologtatót, hogy ne legyen túl száraz a szoba levegője. Hogy hatásosan megelőzze a sem kiszáradását, legalább 60 %-os páratartalomra van szükség!
Igen, a homályos látás az egyik leggyakoribb és legjellemzőbb tünete a száraz szem szindrómának. A megfelelő minőségű és mennyiségű könnyfilm elengedhetetlen a szem felszínének optikai simaságához, így annak hiányában a fénysugarak nem tudnak szabályosan megtörni, ami elmosódott látást eredményez. Ez a fajta homályos látás tipikusan ingadozó jellegű, vagyis pislogás hatására átmenetileg javul, majd a szemfelszín ismételt kiszáradásával újból visszatér. A panaszok különösen fokozódhatnak hosszas képernyőhasználat, olvasás, klímás helyiségben való tartózkodás vagy szeles időjárás esetén, amikor a pislogási frekvencia lecsökken.
Igen, a fájdalmas szemhéjmozgások és a száraz szem szindróma szorosan összefügghetnek egymással. Amikor a könnyfilm mennyisége vagy minősége nem megfelelő, a szemhéjak belső felszíne és a szaruhártya közötti természetes kenőanyag hiányzik, ami fokozott dörzsölődést és fájdalmat okoz minden egyes pislogásnál vagy szemmozgásnál. A súlyosan kiszáradt szaruhártya felszínén apró hámhiányok keletkezhetnek, amelyek a szemhéjak mozgásakor kifejezett éles, szúró fájdalmat és idegentest-érzést váltanak ki.
Ég, szúr, könnyezik, estére pedig olyan, mintha homok került volna bele – a szemszárazságot könnyű a monitorra, a légkondira vagy a fáradtságra fogni. Negyven felett azonban egy kevésbé ismert okkal is érdemes számolni: a hormonális változások már évekkel a menopauza előtt hatással lehetnek a szem felszínére és a könnyfilm működésére.
A szemviszketés rendkívül kellemetlen panasz, amely időnként szinte ellenállhatatlan késztetést okoz a szem dörzsölésére. A viszketés önmagában többnyire nem utal súlyos problémára, ám ha fájdalommal, látásromlással vagy kifejezett fényérzékenységgel társul, mielőbbi szemészeti vizsgálatra lehet szükség.
Apró, akaratlan rezdülést érez a szemhéján, amely időről időre visszatér, és hiába próbálja, nem tudja megállítani? A szemhéj rángatózása nagyon gyakori jelenség, amely mögött legtöbbször egészen hétköznapi ok, például fáradtság, stressz, túl sok koffein vagy a szem megerőltetése áll. Ritkán azonban más probléma is okozhatja, ezért nem mindegy, meddig tart, milyen erős, és jelentkezik-e mellette más tünet.
A szemszárazság világszerte minden harmadik embert érint. Ősszel és télen pedig több olyan hatás is egyszerre éri a szemünket, amely felerősítheti a panaszokat, köztük a fűtött helyiségek száraz levegője, a képernyők előtt töltött hosszú órák és az ilyenkor jellemző ritkább pislogás.